+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. január 6. vasárnap, 16:27
Egyre kevesebben értik, hogy rendezheti Katar a világ legtöbb embert megmozgató sporteseményét. 200 milliárd dollárba kerül, de mégis embertelen körülmények közt épülnek a díszletek.

Nyilván lehet siránkozni rajta, hogy mostanra tulajdonképpen véget ért a romantikus elemekkel átszőtt emberközeli foci kora, de nagyon úgy tűnik, az előttünk álló négy évben a maradéka is eltűnik a válogatott foci szerethető oldalának: 2020-ban ugyebár megrendezik az első egész Európában szétszórt Eb-t, szóval ezen a nyáron nem egy országban fog tömörülni egész Európa fociszerető tábora, de a végső döfést 2022 adhatja meg a bulinak, amikor Katarban rendezik meg a világbajnokságot. 

 

Azt a világbajnokságot, ami már most minden idők legbalhésabb világversenye, pedig van még addig három év.

 

Sőt, az a kijelentés sem túl durva, hogy a 2022-es katari világbajnokság az a klasszikus bűnben fogant rendezvény, ami annyira szembemegy mindenkinek az érdekeivel, hogy még ötletszinten sem szabadott volna felmerülnie.

 

Amikor 2010-ben  bejelentették, hogy a futballszövetségek képviselőinek szavazatainak alapján az olajállam rendezheti meg a futball legfontosabb eseményét az utolsó pillanatig esélyesnek gondolt USA helyett, azonnal elkezdődtek a találgatások arra, pontosan ki és hol fizetett ezért rengeteg pénzt. A találgatások akkor váltak bizonyítottá, amikor a Sunday Times cikksorozatban leplezte le, hogy a katari szövetség súlyos dollármilliókat költött például az afrikai és ázsiai szavazatokra, ami persze nem is lenne annyira meglepő egy olyan FIFA-ban, aminek az akkori elnöke is többször is korrupciós botrányba keveredett. 

 

Katar felhőkarcolói. (fotó: Pixabay)

 

Bár 2015-re odáig ért a korrupciós hullám, hogy az elnök, Sepp Blatter is lemondott, emiatt az apróság miatt a FIFA nem vette el sem Oroszország, sem pedig Katar rendezési jogát. Az előbbin annyira nem akadt fenn senki, hiszen Oroszországban minden probléma ellenére tényleg van társadalmi támogatottsága a sportnak, van válogatott és klubszinten is sportmúltjuk, és 2018-ban minden várakozás ellenére végül bármiféle balhé nélkül lement a verseny. Ha eltekintünk a gyanúsan erős lobbijuktól, akkor ez egy indokolható vébéhelyszín volt.

 

De Katar feltűnése kiverte a biztosítékot, a 2022-es vébéről ugyanis gyorsan kiderült, hogy a lefizetésekkel és a többiek pályázatának megfúrásával van a legkisebb probléma.

 

A FIFA eredetileg valamiért azzal számolt, hogy Katar öt városában a szokott rendben lemennek a meccsek valamikor júniusban az akkortájt általában 40 fokos melegben. A pályázat egyik legfontosabb eleme volt a stadionok légkondicionálása, ami mellett az elviselhetetlen 50-ről akár 30 fokra is lehűtötték volna a játékteret. A magas páratartalom mellett azzal is csak később kezdtek számolni, hogy egy világbajnokság a pályán kívül is működik, hiszen százezrek látogatnak épp az országba, ezért sikerült meghúzni minden idők lehülyébb ötletét: ahelyett, hogy kerestek volna egy rendezésre alkalmas országot, a tornát 2022 november közepén kezdik, és karácsony előtt nem sokkal ér majd véget.

 

Az időpont átrakása a helyi problémákat megoldja, hiszen 20-25 fok már pont ideális, de a világ Katartól távolmaradó részének ez egyszerűen annyit jelent, hogy még a szabadtéri kivetítőkről is maximum nagykabátban nézhetik meg a meccseket. Már ha lesz értelme bármit is csinálni egy téli vébé alatt, hiszen már a világ összes országából érkeztek róla panaszok, hogy vállalkozói oldalról egyszerűen eltűntek a lehetőségek azért, mert a FIFA a Közel-Keletre rakott egy eseményt, ami amúgy leginkább Európát és Dél-Amerikát hozza lázba. 

 

Most mondhatnánk, hogy a foci márpedig mindenkié, de ez azért nem így van: vannak helyek, ahol a mindennapi élet része a labdarúgás (tehát Európa és Dél-Amerika, néhol Afrika), máshogy elképesztő rajongással nézik Európa csapatait (Kína, Japán, stb.), és van a harmadik kör, ahol hagyományosan az égvilágon senkit nem érdekel a sport. Katar kérdés nélkül az utóbbiba tartozik:

 

az embereket annyira hidegen hagyja a dolog, hogy pénzzel csábítják a nézőket meccsekre.

 

 

Sokat mondjuk nem is látni a katari stadionokban, hiszen a nemzeti bajnokságuk még az amúgy is nagyon gyenge térségben is a leggyengébbnek számít. De nem csak a bajnoksága gyenge, hanem a válogatottja is rettentően rossz: a világbajnoki selejtezőkön például oda-vissza tudtak kikapni Üzbegisztántól, de a háborús helyzet miatt hazai meccseit is külföldön játszani kényszerülő Szíria is túl nagy falatnak bizonyult nekik legutóbb. 

 

Hogy ki akarja ezt a világbajnokságot, az nem egyértelmű, mert az ott lakók sem akarhatják annyira:

 

a szintén furcsa körülmények között megrendezett kézilabda-világbajnokságra nem csak egy egész válogatottat honosítottak, még szurkolókat is importáltak például Spanyolországból,

 

akiknek az ingyen út, étel és szállás fejében részt kellett venniük a hazai válogatott meccsein.

 

Hogy pontosan micsoda fociláz uralkodik az országban, azt jól szemlélteti az alábbi összefoglaló a helyi bajnokságból még a magyar helyzethez képest is durva lelátókkal.

 

 

A France Football szerint egy meg nem nevezett katari focicsapat minden nézőnek 14 ezer forintnyi riált fizetett azért, hogy hangulatot csináljanak a stadionokban. A program azért nem volt túl sikeres, mert az ország olaj- és gázkészlete miatt úgy általában rettentő gazdag katariaknak ez nem pénz, ezért leginkább a csóró vendégmunkások mentek ki keresni egy kis plusz pénzt, a katari állampolgárok pedig maradtak otthon. 

 

A vendégmunkások szerepe nem csak a párezer meccsrejáró miatt nagy ebben a történetben, hanem mert természetesen nagyrészt ők építik szupermodern stadionokat is.

 

Katarban értelemszerűen eddig nem volt olyan stadion, amiben meg lehetett volna rendezni ekkora meccseket, ezért összesen nyolcat építenek vagy újítanak fel, közülük csak Dohában négyet. 

 

Bár kívülről úgy tűnik, a katari vezetés semmin nem spórol, azért a munkásokon mégis próbál: több emberjogi szervezet is kritizálta az országot, amiért az indiából és nepálból érkezett vendégmunkásokat embertelen körülmények közt foglalkoztatják helyi szinten röhejesen kevés pénzért.

 

Többen arra panaszkodtak, hogy az 50 fokos melegben dolgoztatták őket szünet nélkül, az útleveleiket pedig elkobozták.

 

A munkahelyi balesetek mellett a hőség miatti rosszúllétek, szívrohamok is tizedelték a dolgozókat, a lakhatási körülmények pedig annyira szörnyűek, hogy fertőzések is elkezdtek terjedni.

 

Az Amnesty International jelentése szerint több munkást aláztak meg nyilvánosan, amikor szóvá tették a hónapok óta elmaradt fizetését, 2015-ben pedig nem engedték haza a nepáliakat, hogy meglátogassák családjaikat a földrengés után. Még azt is csak 2017 októberében sikerült elérni, hogy az ország vállalja a vendégmunkások életkörülményeinek javítását, és például elhagyhassák az országot a munkáltató engedélye nélkül is.

 

Már 2014-ben legalább 1200 vendégmunkás haláláról érkeztek a hírek, bár ezeket hevesen tagadták a szervezők.  A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség becslése szerint mire elkezdődik a világbajnokság, már 4000 körüli halottja lesz az eszetlen építkezéseknek. 

 

Mindez annak ellenére történik, hogy már a legelső becslésekkor ez lesz minden idők legdrágább vébéje, és minimum 200 milliárd dollárba kerül a végére. 

 

Az Al Warkrah stadion látványterve. 

 

A helyzetet tovább rontja, hogy Katar jelenleg a térség fekete báránya, miután 2017-ben Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Arab Emírségek is bejelentette: megszakítják diplomáciai kapcsolatait Katarral, mivel szerintük az ország terrorszervezeteket támogat. Bár az országot elszigetelni nem sikerült, a viszonyuk még mindig nem rózsás egymással. A FIFA, ahogy mindig, nyugalomra intette a világot, mivel a szervezet álláspontja szerint még akkor is minden előkészület megfelelő ütemben haladt, sőt!

 

Az aktuális FIFA-elnök Gianni Infantino már azt is belengette, hogy akár már 2022-re kibővíthetnék 48-asra az induló válogatottak körét, és mivel ezt Katar egyedül már biztos nem bírná el, segíthetnének nekik a szomszédos országok! 

 

Bár valamiért ragaszkodnak a helyszínhez, az angol közvéleménykutatások szerint a lakosság jelentős része például egyszerűen bojkottálná az egész világbajnokságot, ami nem csak szervezésben jelentene rekordköltségeket: az országban épp az idei év elején vezették be az alkoholra kivetett 100 százalékos adót, ami miatt egy tálca sör nagyjából 30 ezer forintba kerül, csak hogy tényleg a legelemibb szinten is alkalmatlan legyen az ország egy kikapcsolódásról és szurkolásról szóló sportesemény megrendezésére.

 

 

A szurkolókon kívül a klubcsapatok is lázadnak, ráadásul teljes joggal: a nyáron játszott világbajnokságok eddig nem ütötték meg nagyon a bajnokságokat és nemzetközi kupákat, de ezek alapján télen minimum egy hónapos szünetet kéne beiktatniuk, arra viszont nem kaptak javaslatot, mégis mikor kéne bepótolniuk az így kiesett fordulókat.

 

Aki reménykedik a változásban, az leginkább a klubok lobbierejében bízhat: mivel a világbajnokságon szereplő játékosok fizetését ők adják, értelemszerűen nem szeretnének pár megvásárolt szavazat miatt a nyár közepén bajnoki meccseket szervezni.

 

A FIFA-nak még van ideje meggondolni magát még akkor is, ha minden hónapban újabb áldozatokkal jár a töketlenségük. Németország, Anglia és Franciaország például rövid szervezés után vállalni tudná a lebonyolítást, és akkor akár olyan tornát is szervezhetnének a világ egyik legértékesebb trófeája köré, amin foglalkoznának a sportolókkal és a szurkolókkal is.

 

FORRÁSOK: Inside World Football, ITUC, Guardian, ESPN

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kifürkészhetetlen utak ezek: miközben egykori párttársa épp életre hívta a Magyar Gárda utódját, Vona még a hiphopos mutogatást is imitálja kicsit.

Persze akkor, ha nem variáltak kicsit a jegyfoglalásokkal, de így is tény: a stadionépítési láz első hullámában átadott Nagyerdei Stadionnak az egyötödét használják csak átlagban.

Az euroszkeptikus politikus fényűző életének hátterét egy öttagú bizottság vizsgálja. Úgy panaszkodott szegénységére, hogy London legmenőbb negyedén fizettek neki lakást.

Vajon idén is lehal a valasztas.hu a szavazás napján? Lesznek kígyózó sorok az urnák előtt? És egyáltalán mennyibe kerül lebonyolítani az EP-választást? Az Azonnalinak a Nemzeti Választási Iroda válaszolt!

A szombaton még Strache mögött álló külügyminiszter, akinek az esküvőjén Putyin is ott volt, végül inkább maradna a Kurz-kormányban. A többi FPÖ-s miniszteren kívül Strache felesége is távozik.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Kötter Tamás a magyar Houellebecq szeretne lenni, május 21-én mutatja be új könyvét: Nem kijárat.

Kiosztjuk az Azonnali novellapályázatának díjait, és persze lesz egy jó beszélgetés is május 22-én az Aurórában.

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

Ezt is szerettétek

MSZP? Fidesz? LMP? Momentum? Mi Hazánk? Ha még nem tudod, kire szavazz a május 26-i EP-választáson, akkor a Vokskabin neked szól.

Milyen érzés jobbikosként szeretni az Uniót? Milyen rádió megy a kocsiban? És hogy jön ide Rogán Cecília? Ez, és még sok minden kiderül. Videó!

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Míg hosszú ideig Magyarország és a Fidesz volt a német uniópártok első számú partnere, a figyelem egyre inkább Zágráb felé fordul. Elmondjuk, miért.

Twitter megosztás Google+ megosztás