Korrupció, halottak: csak három év múlva lesz, de már most a katari vébé a legbalhésabb sportesemény

Egyre kevesebben értik, hogy rendezheti Katar a világ legtöbb embert megmozgató sporteseményét. 200 milliárd dollárba kerül, de mégis embertelen körülmények közt épülnek a díszletek.

Nyilván lehet siránkozni rajta, hogy mostanra tulajdonképpen véget ért a romantikus elemekkel átszőtt emberközeli foci kora, de nagyon úgy tűnik, az előttünk álló négy évben a maradéka is eltűnik a válogatott foci szerethető oldalának: 2020-ban ugyebár megrendezik az első egész Európában szétszórt Eb-t, szóval ezen a nyáron nem egy országban fog tömörülni egész Európa fociszerető tábora, de a végső döfést 2022 adhatja meg a bulinak, amikor Katarban rendezik meg a világbajnokságot. 

Sőt, az a kijelentés sem túl durva, hogy a 2022-es katari világbajnokság az a klasszikus bűnben fogant rendezvény, ami annyira szembemegy mindenkinek az érdekeivel, hogy még ötletszinten sem szabadott volna felmerülnie.

Amikor 2010-ben  bejelentették, hogy a futballszövetségek képviselőinek szavazatainak alapján az olajállam rendezheti meg a futball legfontosabb eseményét az utolsó pillanatig esélyesnek gondolt USA helyett, azonnal elkezdődtek a találgatások arra, pontosan ki és hol fizetett ezért rengeteg pénzt. A találgatások akkor váltak bizonyítottá, amikor a Sunday Times cikksorozatban leplezte le, hogy a katari szövetség súlyos dollármilliókat költött például az afrikai és ázsiai szavazatokra, ami persze nem is lenne annyira meglepő egy olyan FIFA-ban, aminek az akkori elnöke is többször is korrupciós botrányba keveredett. 

Bár 2015-re odáig ért a korrupciós hullám, hogy az elnök, Sepp Blatter is lemondott, emiatt az apróság miatt a FIFA nem vette el sem Oroszország, sem pedig Katar rendezési jogát. Az előbbin annyira nem akadt fenn senki, hiszen Oroszországban minden probléma ellenére tényleg van társadalmi támogatottsága a sportnak, van válogatott és klubszinten is sportmúltjuk, és 2018-ban minden várakozás ellenére végül bármiféle balhé nélkül lement a verseny. Ha eltekintünk a gyanúsan erős lobbijuktól, akkor ez egy indokolható vébéhelyszín volt.

A FIFA eredetileg valamiért azzal számolt, hogy Katar öt városában a szokott rendben lemennek a meccsek valamikor júniusban az akkortájt általában 40 fokos melegben. A pályázat egyik legfontosabb eleme volt a stadionok légkondicionálása, ami mellett az elviselhetetlen 50-ről akár 30 fokra is lehűtötték volna a játékteret. A magas páratartalom mellett azzal is csak később kezdtek számolni, hogy egy világbajnokság a pályán kívül is működik, hiszen százezrek látogatnak épp az országba, ezért sikerült meghúzni minden idők lehülyébb ötletét: ahelyett, hogy kerestek volna egy rendezésre alkalmas országot, a tornát 2022 november közepén kezdik, és karácsony előtt nem sokkal ér majd véget.

Az időpont átrakása a helyi problémákat megoldja, hiszen 20-25 fok már pont ideális, de a világ Katartól távolmaradó részének ez egyszerűen annyit jelent, hogy még a szabadtéri kivetítőkről is maximum nagykabátban nézhetik meg a meccseket. Már ha lesz értelme bármit is csinálni egy téli vébé alatt, hiszen már a világ összes országából érkeztek róla panaszok, hogy vállalkozói oldalról egyszerűen eltűntek a lehetőségek azért, mert a FIFA a Közel-Keletre rakott egy eseményt, ami amúgy leginkább Európát és Dél-Amerikát hozza lázba. 

Most mondhatnánk, hogy a foci márpedig mindenkié, de ez azért nem így van: vannak helyek, ahol a mindennapi élet része a labdarúgás (tehát Európa és Dél-Amerika, néhol Afrika), máshogy elképesztő rajongással nézik Európa csapatait (Kína, Japán, stb.), és van a harmadik kör, ahol hagyományosan az égvilágon senkit nem érdekel a sport. Katar kérdés nélkül az utóbbiba tartozik:

Sokat mondjuk nem is látni a katari stadionokban, hiszen a nemzeti bajnokságuk még az amúgy is nagyon gyenge térségben is a leggyengébbnek számít. De nem csak a bajnoksága gyenge, hanem a válogatottja is rettentően rossz: a világbajnoki selejtezőkön például oda-vissza tudtak kikapni Üzbegisztántól, de a háborús helyzet miatt hazai meccseit is külföldön játszani kényszerülő Szíria is túl nagy falatnak bizonyult nekik legutóbb. 

Hogy ki akarja ezt a világbajnokságot, az nem egyértelmű, mert az ott lakók sem akarhatják annyira:

akiknek az ingyen út, étel és szállás fejében részt kellett venniük a hazai válogatott meccsein.

Hogy pontosan micsoda fociláz uralkodik az országban, azt jól szemlélteti az alábbi összefoglaló a helyi bajnokságból még a magyar helyzethez képest is durva lelátókkal.

A France Football szerint egy meg nem nevezett katari focicsapat minden nézőnek 14 ezer forintnyi riált fizetett azért, hogy hangulatot csináljanak a stadionokban. A program azért nem volt túl sikeres, mert az ország olaj- és gázkészlete miatt úgy általában rettentő gazdag katariaknak ez nem pénz, ezért leginkább a csóró vendégmunkások mentek ki keresni egy kis plusz pénzt, a katari állampolgárok pedig maradtak otthon. 

A vendégmunkások szerepe nem csak a párezer meccsrejáró miatt nagy ebben a történetben, hanem mert természetesen nagyrészt ők építik szupermodern stadionokat is.

Bár kívülről úgy tűnik, a katari vezetés semmin nem spórol, azért a munkásokon mégis próbál: több emberjogi szervezet is kritizálta az országot, amiért az indiából és nepálból érkezett vendégmunkásokat embertelen körülmények közt foglalkoztatják helyi szinten röhejesen kevés pénzért.

A munkahelyi balesetek mellett a hőség miatti rosszúllétek, szívrohamok is tizedelték a dolgozókat, a lakhatási körülmények pedig annyira szörnyűek, hogy fertőzések is elkezdtek terjedni.

Az Amnesty International jelentése szerint több munkást aláztak meg nyilvánosan, amikor szóvá tették a hónapok óta elmaradt fizetését, 2015-ben pedig nem engedték haza a nepáliakat, hogy meglátogassák családjaikat a földrengés után. Még azt is csak 2017 októberében sikerült elérni, hogy az ország vállalja a vendégmunkások életkörülményeinek javítását, és például elhagyhassák az országot a munkáltató engedélye nélkül is.

Mindez annak ellenére történik, hogy már a legelső becslésekkor ez lesz minden idők legdrágább vébéje, és minimum 200 milliárd dollárba kerül a végére. 

A helyzetet tovább rontja, hogy Katar jelenleg a térség fekete báránya, miután 2017-ben Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Arab Emírségek is bejelentette: megszakítják diplomáciai kapcsolatait Katarral, mivel szerintük az ország terrorszervezeteket támogat. Bár az országot elszigetelni nem sikerült, a viszonyuk még mindig nem rózsás egymással. A FIFA, ahogy mindig, nyugalomra intette a világot, mivel a szervezet álláspontja szerint még akkor is minden előkészület megfelelő ütemben haladt, sőt!

Bár valamiért ragaszkodnak a helyszínhez, az angol közvéleménykutatások szerint a lakosság jelentős része például egyszerűen bojkottálná az egész világbajnokságot, ami nem csak szervezésben jelentene rekordköltségeket: az országban épp az idei év elején vezették be az alkoholra kivetett 100 százalékos adót, ami miatt egy tálca sör nagyjából 30 ezer forintba kerül, csak hogy tényleg a legelemibb szinten is alkalmatlan legyen az ország egy kikapcsolódásról és szurkolásról szóló sportesemény megrendezésére.

A szurkolókon kívül a klubcsapatok is lázadnak, ráadásul teljes joggal: a nyáron játszott világbajnokságok eddig nem ütötték meg nagyon a bajnokságokat és nemzetközi kupákat, de ezek alapján télen minimum egy hónapos szünetet kéne beiktatniuk, arra viszont nem kaptak javaslatot, mégis mikor kéne bepótolniuk az így kiesett fordulókat.

A FIFA-nak még van ideje meggondolni magát még akkor is, ha minden hónapban újabb áldozatokkal jár a töketlenségük. Németország, Anglia és Franciaország például rövid szervezés után vállalni tudná a lebonyolítást, és akkor akár olyan tornát is szervezhetnének a világ egyik legértékesebb trófeája köré, amin foglalkoznának a sportolókkal és a szurkolókkal is.

FORRÁSOK: Inside World Football, ITUC, Guardian, ESPN