Ha nem lesz változás, az Európai Bizottság akár új kötelezettszegési eljárást is indíthat a magyar kormány ellen

Többek között a magyar Médiatanács politikai egyoldalúságát tette szóvá Varga Judit igazságügyi miniszternek budapesti tárgyalásain Didier Reynders – derült ki az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosának lapunk kérdésére adott válaszából.

Varga Judit igazságügyi miniszterrel, kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselőkkel, bírókkal, az Alkotmánybíróság elnökével, illetve Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölttel és Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkozott Budapesten az Európai Bizottság jogállami normák érvényesüléséért felelős biztosa, Didier Reynders.

Reynders a megbeszélések után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a Bizottság új jogállami jelentéséről konzultál minden egyes tagállammal, ennek keretében utazott most Magyarországra is.

A Bizottság jelentése a magyar jogállamiságról elsősorban az igazságszolgáltatás működésére, a korrupció ellenes intézkedésekre, a médiaszabadságra és a fékek és ellensúlyok rendszeredére, illetve a civil szféra helyzetére koncentrált, de ezeken kívül szóba került a sokak által homofóbnak tartott gyermekvédelmi törvény is.

Reynders a sajtótájékoztatón a megbeszélések tartalmáról kevés konkrétumot árult el, de azt megemlítette, hogy

a kormány által gyermekvédelminek hívott törvénnyel kapcsolatban a Bizottság változtatásokat szeretne elérni, mert a törvény ellentétes a könyvpiac-, valamint a műsorszolgáltatás szabadságára vonatkozó uniós jogszabályokkal,

ugyanis a törvény értelmében a „homoszexuális propagandát” tartalmazó könyveket, kiadványokat vagy tévéműsorokat csak korlátozottan lehet terjeszteni, sugározni Magyarországon.

Az igazságszolgáltatás működésében ugyanakkor előrelépést tapasztaltak elsősorban a digitális ügyintézés, valamint a bírák fizetésének emelése terén.

Az Azonnali kérdésére Didier Reynders elmondta, Varga Judittól azt kérték, a magyar bírói testületek (az Országos Bírói Hivatal és az Országos Bírói Tanács) kapjanak nagyobb beleszólást az egyes bírók kinevezésébe.

A korrupcióval kapcsolatban pedig azt szeretnék elérni, hogy a magyar kormány vegye jobban figyelembe az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásait az uniós pénzekkel kapcsolatban.

Lapunk rákérdezett Didier Reyndersznél, hogy milyen ügyekről tárgyaltak Varga Judittal, a biztos ennek kapcsán elmondta, szóba került többek között a magyar Médiatanács összetétele is. hogy A Bizottság ugyanis kifogásolja, hogy a testület tagjai leginkább a kormánypártokhoz kötődnek.

„Nyitottabbnak kellene lennie a testületnek, ha ebben nem lesz előrelépés, akár az Európai Bírósághoz is fordulhatunk”

– mondta lapunk kérdésére Didier Reynders. Később arról is beszélt, az ilyen és

ehhez hasonló ügyekben kötelezettségszegési eljárások indulhatnak és ha ezek is eredménytelenül zárulnak, az Európai Bírósághoz fordulhatnak.

A biztos azt is hangsúlyozta, hogy nem akarnak „uniformizálást”,

a jelentéseik nem azt célozzák, hogy minden tagállamban ugyanolyan jogállami intézmények legyenek, de vannak alapnormák, melyeket az uniós alapszerződések tartalmaznak, ezek betartását viszont elvárják.

Reynders szerint ha a vitás ügyekben nem sikerül megállapodásra jutniuk a kormánnyal, akkor az Európai Bírósághoz fordulhatnak, vagy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé vihetik az ügyet, ezek döntései pedig mind a tagállamokra, mind a Bizottságra nézve kötelezőek.

A biztos lapunk kérdésére azt is elmondta, a magyar kormányhoz hasonlóan a Bizottság is bízik benne, hogy az év végéig sikeresen befejeződnek a tárgyalások a Bizottság és a magyar kormány között az uniós helyreállítási alapot érintő magyar tervről.

NYITÓKÉP: Michael Christen / © European Union 2021 – FOTÓ: European Parliament