+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 7. szerda, 15:17
Az igazságügyi EU-biztos azt mondta: minden tagállam küldött írásos inputokat a jelentéshez, és a kormányok publikálás előtt láthatták is azt. A magyar kormány mégis hangosan sorosozva tiltakozott a jelentés ellen.

Múlt héten tette közzé az Európai Bizottság az első, minden tagállam vonatkozásában elkészített éves jogállamisági jelentését, amelyben a bírósági rendszerre, a korrupciós helyzetre, a médiapluralizmusra és az egyéb intézményi ellensúlyokra koncentrálva értékelték a jogállamisági helyzetet az egyes tagállamokban. (Részletesen itt olvashatsz a magyar országjelentésről kritikus elemzést az Azonnalin.)

 

Szerda délelőtt az igazságügyért felelős biztos, a belga Didier Reynders tartott online is követhető előadást a College of Europe brugesi campusán a jogállamisági jelentésről: a biztos nemcsak a főbb megállapításokat összegezte, de beszélt arról is, hogyan készültek pontosan az országjelentések.

 

A magyar kormány is beleszólhatott a jelentésbe, amit annyira szid

 

Reynders azzal kezdte, hogy az ezentúl évente közzétett, minden tagállamot vizsgáló jogállamisági jelentésekben nemcsak az aggodalmakat, hanem a jó gyakorlatokat is összeszedik, mert az a cél, hogy a tagállamok e téren tanulhassanak egymástól. A másik fontos cél, hogy kiépítsék a „jogállamiság kultúráját”, hiszen egy átlag állampolgárnak talán elsőre nem is jön át, miért beszélnek annyit mondjuk a bíróságok függetlenségéről, de amint lesz egy peres ügye, amit bíróság elé visz, egyből fontos lesz neki, hogy független és kompetens bíró járjon el az ügyében – magyarázta Reynders.

 

A biztos ezután rátért arra, hogy hogyan is készült a jelentés. Mint mondta,

 

minden tagállam kormányával felvették a kapcsolatot, és mindegyik tagállamtól kaptak írásos anyagokat a jelentéshez.

 

A végén pedig az elkészült országjelentést el is küldték a tagállami kormányoknak, hogy ellenőrizhessék, az tényszerűen pontos-e.

 

A Reynders által ismertett eljárás fényében különösen beszédes, hogy a jogállamisági jelentés közzététele óta Varga Judit igazságügyi miniszter összesen öt Facebook-posztot szentelt a jelentésnek. Többek közt olyan kritikákat hozott fel, miszerint a jelentés abszurd, valótlan, megalapozatlan, ráadásul kiegyensúlyozatlan forrásokkal dolgozik, sőt, valójában Soros-szervezetek írták a jelentést; ráadásul a miniszter szerint a Bizottság szelektíven használja a forrásokat, és Magyarországnak felró olyasmit, amit egyes nyugati államoknak nem.

 

Arra egyik posztjában sem tért ki a miniszter, hogy a magyar kormány pontosan milyen információkkal járult hozzá a jelentéshez, és hogy

 

a jelentés kész verziójához hozzáfűztek-e bármilyen kritikát, pontosítást az általuk kifogásolt „valótlanságokkal” kapcsolatban.

 

Természetesen megkérdeztük erről az Igazságügyi Minisztériumot, abban a nem várt esetben, ha a sajtóosztálytól kivételesen választ kapnánk, külön cikkben számolunk be róla.

 

Reynders egyébként maga sem titkolta, hogy a kormányokon és az állami hatóságokon túl civil szervezeteket is megkérdeztek a jelentéshez. A magyar országjelentés végén fel is tüntetik a forráslistát: tényleg van ott jópár, kormánypártinak biztosan nem nevezhető szervezet, mint az Amnesty International, a TASZ, az Eötvös Károly Intézet vagy épp a Magyar Helsinki Bizottság, ugyanakkor legalább ilyen hosszú azon állami szervezetek listája is, amelyek vagy kifejezetten kormányzati szervek (mondjuk az igazságügyi- és a belügyminisztérium), vagy legalábbis a kormánytöbbségtől legalább közvetetten függő állami hatóságok, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a médiahatóság, a számvevőszék, az ügyészség, az Alkotmánybíróság.

 

Más kérdés, hogy a sokszínű forráslista a jelek szerint nem tudta garantálni, hogy a különböző, „aggodalomra okot adó” fejleményeket kontextusban bemutassa a jelentés, amint arról részletesen írtunk korábban, azonban a kormány hangos szidalomáradata így is figyelemre méltó annak fényében, hogy kiderült: nemcsak, hogy írásos inputot adtak a jelentéshez, de még a végső verziót is láthatták, mielőtt a Bizottság azt közzétette volna.

 

Reynders előbb beszólt Orbánéknak, majd kicsit ki is röhögte őket

 

Reynders egyébként az előadásában többnyire diplomatikusan fogalmazott: bár beszélt a koronavírus-járvány alatt elfogadott különleges szabályokról, a civil szervezetek külföldi támogatásának megnehezítéséről, vagy épp a média-tulajdonviszonyok átláthatatlanságáról, egyik tagállamot, így Magyarországot sem nevesítette.

 

Előadása végén ugyanakkor már félreérthetetlenül üzent Orbánnak, bár általános alanyt használt.

 

„Azt hiheted, hogy bármit megcsinálhatsz, ha többséged van a parlamentben. De ez nem igaz,

 

vannak elvek, standardek az EU-szerződésekben, az Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatában, amiket be kell tartani, amik korlátot jelentenek egy többségi kormány számára is” – mondta az igazságügyi biztos, aki azt is megígérte: ha a járványhelyzet lehetővé teszi, szeretne személyesen is ellátogatni a tagállamok parlamentjeibe, hogy megvitassák az országjelentéseket.

 

Az előadás után a College of Europe hallgatóinak a kérdéseire válaszolt Reynders (a kérdezési lehetőség csak számukra volt adott), és a kérdés-válasz szekcióban már bőven jöttek konkrét felvetések Magyarországra és Lengyelországra vonatkozóan is. Például az egyik hallgató felvetette, hogy szép dolog a jogállamisági párbeszéd, de nem gondolja-e az EU-biztos, hogy Magyarország és Lengyelország esetében ezzel már elkéstek.

 

Reynders erre azt mondta, reméli, hogy továbbra is lehet párbeszédet folytatni, és megismételte, hogy el akar menni a nemzeti parlamentekbe is megvitatni a dolgot. Amúgy meg folytatnak számos ügyben párbeszédet az Európai Bíróság előtti kötelezettségszegési eljárásokban is – tette hozzá (épp kedden kaszálta el a lex CEU-t a bíróság, erről itt írtunk).

 

Reynders azt is belengette, hogy a következő hetekben újabb kötelezettségszegési eljárások indításáról hoznak majd döntést,

 

de részleteket erről nem közölt, ahogy azt sem mondta el egyértelműen, hogy Magyarország, Lengyelország, vagy más tagállamok ellen várható-e a lépés.

 

Kapott egy kérdést arról is Reynders, hogy amennyiben bevezetik, hogy a jogállamiság sérelme esetén felfüggesszék egy országnak az EU-s kifizetéseket, úgy nem épp az ország lakói lesznek még egyszer megbüntetve (erről a problémáról írtunk már mi is az Azonnalin). Sok konkrétumot erre a biztos nem tudott válaszolni, azon a mondáson kívül, hogy „ha felfüggesztesz egy mezőgazdasági támogatást, az nem a farmerek ellen irányul”. Gyorsan inkább az Európai Ügyészségről kezdett beszélni, amelynek az OLAF-fal ellentétben joga lesz nyomozást is folytatni az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások esetén – azonban csak abban a 22 tagállamban, amely csatlakozott a szervezethez.

 

Reynders meg is említette, hogy néhány tagállam nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, például Magyarország és Lengyelország sem – „nem tudom, miért”, mondta elfojtott nevetéssel.

 

NYITÓKÉP: Didier Reynders az Európai Parlamentben. Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás