Szeptemberben jön a Bizottság első jogállamisági jelentése

Szerző: Illés Gergő
2020.08.31. 08:02

Persze inkább preventív eszköz lesz, mint politikai atombomba. Mutatjuk, mi alapján bírálja el a jogállamiságot majd az EU!

Szeptemberben jön a Bizottság első jogállamisági jelentése

Megjelentetik szeptemberben az Európai Bizottság első, úgynevezett jogállamisági jelentését - ez még Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyik fő ígérete volt megválasztása esetén, mellyel a cél az, hogy a tagállamokban a Bizottság objektív évenkénti jelentésekkel felügyeli a jogállamiság állapotát.

Erről Didier Reynders, a Bizottság igazságügyért felelős biztosa beszélt a Politico hétfő reggeli Playbook-hírlevelének. Reynders – aki biztosi minőségében többek között az európai jogállamisági mechanizmus felügyeletéért is felel – azt mondta,

az EU mind a 27 tagállamában évente vizsgálják majd a jogállamiságot,

a jelentés eredményeit pedig az Európai Parlamentben, a tagállamokban és a Tanács EU-ügyi miniszterekből álló formációjában, az Általános Ügyek Tanácsában is megvitatják. A belga EU-biztos szerint ezzel a cél, hogy „meghonosítsák a jogállamiság valódi kultúráját uniós szinten”, hiszen az „európai életmód” többek között a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat is magában foglalja – érvelt Reynders.

A jelentés négy területet fog érinteni:

+ az igazságügyi rendszert;

+ a korrupcióellenes keretrendszert;

+ a média sokszínűségét;

+ valamint a fékeket és ellensúlyokat.

Ezen felül szó eshet még a tagállami kormányok által a koronavírus kapcsán elfogadott veszélyhelyzeti intézkedésekről. A jelentést eredetileg úgy készítették volna el – ecsetelte a belga biztos –, hogy az egyes tagállamokat végiglátogatják, majd ott a kormányzattal és a civil szervezetekkel is beszélgetnek.

A koronavírus miatt végül erre nem került sor, így több, mint 300 videokonferenciát tartottak, így térképezték fel az európai jogállamisági helyzetet.

Fontos megjegyezni, hogy a jogállamisági jelentés eredménye nem jár jogi kötelezettségekkel. Vagyis amennyiben például Magyarországon a Bizottság komoly jogállamisági problémákat tár fel, úgy a magyar kormánynak nem lesz kötelessége ezen változtatni. Maga a Bizottság is úgy tekint erre, mint ami „a megelőzést fogja szolgálni,” és célja, hogy „elmélyítse a párbeszédet és az együtt gondolkodást a jogállamisággal kapcsolatban”.

Azt, hogy a Bizottság jogállamisági jelentése egy ennél erőteljesebb eszköz legyen, pont a magyar kormány vétózta meg tavaly novemberben a lengyelekkel egyetemben. A Bruxinfo akkor arról írt, hogy Budapest és Varsó arra nyomott nemet, hogy a Bizottság-féle jogállamisági jelentések a jövőben a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék.

Varga Judit igazságügyi miniszter akkor a Bruxinfonak arról beszélt:

nem akarják, hogy a két folyamatot – vagyis a tanácsi és bizottsági folyamatokat – összekapcsolják, és ezzel megszűnjön a jogállami párbeszéd kormányközi jellege.

„Számunkra elfogadhatatlan, hogy a tagállamok ne a saját véleményük, hanem a Bizottság által egy ki tudja, milyen adatok felhasználásával készített vélemény alapján kerítsenek sort egy ilyen vitára” – nyilatkozott akkor.

BORÍTÓKÉP: Didier Reynders belga EU-biztos / Európai Bizottság (2020)

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek