Az öt legfurább minipárt, ami parlamentbe juthat Hollandiában

Bejutási küszöb híján rekordszámú párt juthat be az új holland parlamentbe, köztük pedig már az egészen pici rétegpártok képviselői is a mérleg nyelveivé válhatnak. De kik is ők? Kiválogattuk a legmeghökkentőbbeket!

Úgy szól a politikatudományi közhely, hogy hiába az arányos választási rendszer a legigazságosabb (hiszen a leginkább tükrözi a választói preferenciákat), a veszélye, hogy képes kormányozhatatlanná tenni egy országot. Hogy ez mennyire így van, azt valószínűleg a szerda estig tartó holland parlamenti választás mutatja meg, ahol várhatóan Mark Rutte eddigi négypárti kormányának sem lesz újból parlamenti többsége, így hónapokon át tartó mandátumsakkozás kezdődhet a hágai parlamentben. A választásról szóló elemzésünket olvasd el itt!

Az arányos rendszereknek azonban van egy megkérdőjelezhetetlen előnyük is: egészen niche választói igényeket is képesek kiszolgálni, és azoknak is lesz hangjuk a parlamentben, akik egy többségi modellben meg se mukkanhatnának. Hollandiában pedig, ahol az arányos rendszer mellé még parlamenti bejutási küszöböt sem ír elő a választójogi törvény, hatványozottan így van: az új parlamentbe az előrejelzések szerint akár 17 párt is bejuthat, egy ilyen töredezett pártrendszer mellett pedig már az egyszázalékos, egyképviselős rétegpártok politikusai is a mérleg nyelveivé válhatnak.

5. Lockdownellenes értelmiségi vitaklub

Milyen népszerűek? 3-4 százalékra és 5-6 székre számíthatnak

Fura helyzet – Thierry Baudet értelmiségi vitaklubként indult nemzeti-konzervatív pártja két éve rövid időre még Hollandia legnépszerűbb pártja volt. Nem véletlenül, hiszen a faragatlan iszlamofóbiára építő Geert Wilders-féle szélsőjobbal szemben a Baudet-féle Fórum a Demokráciáért (FvD) mégiscsak egy latinul és ógörögül bármikor idézni képes, jó kiállású filozófust tudott a közvélemény elé állítani. Miután viszont a párt ifiszervezetéből kiszivárgott egy csomó zsidózós üzenet, hamar visszaesett az FvD támogatottsága, Wilders pedig visszavette a tőle „elrabolt”, régi szavazóit.

Hogy Baudet mégse essen ki szégyenszemre a parlamentből, mára az FvD a Wilders-féle szabadságpárttól is jobbra navigálta magát: az EU-ból való kilépést, vagyis NEXIT-et ígérnek, beszüntetnék az EU-n belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni egyezményt (habár az a koronavírus miatt lényegében beszüntette magát), az uniót magát pedig egy szabadkereskedelmi zónára redukálnák.

Az euroszkeptikusokon kívül a lockdownellenesekre hajtott még rá Baudet pártja, a kampány „szavazd vissza a szabadságod!” néven fut, a lockdown ellenére pedig maszkmentes kampányrendezvényeket tartanak. Emellett még az iskolások kötelező tesztelése, a maszkok és a másfél méteres távolságtartás ellen is tiltakoznak. Mindezzel a párt (szét)esését sikerült megállítani, de két éve Thierry Baudet ennél még többre számíthatott. Az FvD programját itt lehet elolvasni.

4. Kormányra készülnek az állatvédők

Milyen népszerűek? 5-6 parlamenti széket is jelenthet a körülbelül 4 százalékos eredmény

Eredetileg nem is a kormányzás, hanem az állatjogokra való figyelemfelhívás volt a célja a 2002-ben alapított Párt az Állatokértnak az (PvdD), de idénre az állatvédők listavezetője már kijelentette: felkészültek a közös kormányzásra. Vagyis a mozgalom a marginális kispártok végeláthatatlan sorából kezd valódi párttá érni, ami nemcsak, hogy akar kormányozni, de az 5-6 fősre becsült frakciója már tényleg fontos erő lehet a koalíciós tárgyalásokkor. A listavezető Esther Ouwehand kompromisszumkészségét még azzal is próbálta bizonyítani, hogy bár eredetileg a holland élőállat-állományt az élelmiszeriparban 75 százalékkal csökkentették volna, kormányon beérnék az állatállomány megfelezésével is.

Ezek után talán nem is meglepő, mi áll a PvdD-program fókuszában: szeretnék, ha a hágai Nemzetközi Törvényszék által büntethetővé válna a „környezetirtás” („ecocide”), alkotmányba írnák az állatjogokat, véget vetnének a nagyipari állattartásnak, és mivel a halak is éreznek fájdalmat, betiltanák a sporthorgászatot, a hálóval halászatot (mivel egyes tengeri állatok ezekbe beleakadva megfulladhatnak). Az összes ötlet (az angolra is lefordított pártprogramban) itt olvasható.

3. Az erősödő euroföderalisták

Milyen népszerűek? Egyre erősödnek, de ez még mindig legfeljebb 3 százalékot és 4 mandátumot jelenthet. 

A Volt nevű páneurópai, és európai föderációt támogató ifjúsági politikai mozgalom még a 2019-es EP-választás előtt tűnt fel először, és nyugat-európai fiatalok körében hamar népszerű is lett az európai integráció mélyítéséért kampányoló szervezet. EP-képviselőt akkor viszont csak a német szervezetüknek sikerült adnia (Németországban az EP-választásokkor egyedülálló módon nincs bejutási küszöb), habár az összes voltos tagszervezet közül szavazatarányosan a luxemburgiak után a hollandok teljesítettek a legjobban – ez 1,9 százalékot jelentett nekik, de Hollandiában az EP-választásokon viszont már van ötszázalékos küszöb.

A parlamenti választásokon viszont nincs, ráadásul a holland Volt azóta csaknem megduplázta a támogatottságát, és biztos számolni kell majd velük az új parlamentben. Programjuk főleg a fiatalokra fókuszál, eltörölnék például a tandíjakat, szeretnék, ha a 18-20 évesek is a 21 év fölöttiek minimálbérét kapnák, Digitális Minisztériumot állítanának fel. Az EU-ban megszüntetnék a Tanács vétójogát, támogatják az EU-pénzek jogállamisághoz kötését, és nem ingáztatnák többé Strasbourg és Brüsszel között az Európai Parlamentet.

2. A woke-szélsőbal pártja

Milyen népszerűek? 1 százalék körül ingadoznak, vagyis leeshet nekik egy mandátum

Képzeld el, hogy összegyúrod a kormánymédia összes rémálmát (migránsok, feketék, píszí, melegek, balos kultúrharc) egy nagy adatbázisba, az eredményből pedig megalapítod a Bayer Zsolt Rémálma pártot: körülbelül így kell elképzelni a surinamei származású Sylvana Simons műsorvezető 2016-ban alapított pártját, a BIJ1-gyet (vagy eredeti nevén az „Artikel 1”-et, ami a holland alkotmány mindenki számára jog előtti egyenlőséget biztosító, első cikkelyére utal). A párt büszkén vállalja a „radikális baloldali” jelzőt, idei programjának fókuszába pedig a rasszizmus elleni harcot helyezte.

Betiltanák például az olyan szervezeteket, ahol „rasszista eszméket" terjesztenek, tilos lenne közterületen az arc feketére festése (a Fekete Péter nevű, egyre többet támadott holland hagyományra utalva), a mindenféle társadalmi igazsgátalanságok ellen Egyenlőségi Minisztériumot hoznának létre, átneveznék a gyarmati időkre emlékeztető utcákat, valamint kormányra kerülve Hollandia nevében bocsánatot kérnének az ország gyarmatosító múltja és a rabszolgaság miatt. Gazdaságilag a párt támogatja az alapvető iparágak újraállamosítását és a 30 órás munkahetet. Kiléptetnék továbbá Hollandiát az „imperialista” NATO-ból, a hadseregből pedig kizárnák a „szélsőjobboldali nézeteket” vallókat. A pát programját itt lehet böngészni.

1. Az Ószövetség alapján halálbüntetést követelő radikálkálvinisták

Milyen népszerűek? 2 százalék és 2-3 parlamenti szék juthat nekik

A holland politika talán legfurább szerzete a Református Politikai Párt (SGP), ami azért került az első helyre, mert ellentétben a fenti kispártokkal, amelyekre tíz éven belül senki nem emlékszik majd, az ortodox kálvinisták már száz éve is ott ültek a holland parlamentben, és valószínűleg száz év múlva is ott fognak. Az SGP ugyanis az ország legrégebbi politikai pártja, egy évvel azután alapították, hogy Hollandiában bevezették a felnőtt férfiak általános választójogát.

Ennek megfelelően a radikálreformátusokat nem is nagyon érdeklik a női szavazatok: egészen 1989-ig hivatalosan is ellenezték a nők választójogát, 2006-ig párttagok nők nem is lehettek, és csak 2013-tól indulhattak az SGP listáján választásokon (ezt is amiatt, mert a holland állam a párt támogatásainak elvételét lengette be a diszkrimináció miatt). Ezek után talán kevéssé meglepő, hogy az SGP hevesen ellenzi az abortuszt, a melegek örökbefogadási jogát, és a gyermekgondozókat, hiszen a szülők inkább maradjanak otthon gyereket nevelni.

Súlyos vétségek esetében bevezetnék még a halálbüntetést is, mégpedig a mózesi tanítás alapján: „aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja”, vagyis az SGP szerint az államnak is joga van ítélkezni élet és halál felett. Ezek csak a kálvinisták legnagyobb port kavaró ötletei, de a pártnak a müezzinektől kezdve az azbesztes tetők problémáján át a vakcinákig tényleg mindenről van kialakult álláspontja. Hollandia legrégebbi pártjának ötleteit itt böngészheted.

FOTÓ: BIJ1 / Facebook