+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. március 13. szombat, 14:19
Az olasz balközép Demokrata Párt vasárnap választ új elnököt. Nagyon úgy tűnik, a jelöltkavalkádból végül az az Enrico Letta kerül ki győztesen, akit 2014-ben Matteo Renzi kipuccsolt a miniszterelnöki székből. Eljöhet a késői bosszú ideje a Demokratáktól rég távozott Renzivel szemben? Visszatérhet-e a pártba Matteo Renzi? Körkép az olasz balközépről.

Amint arról az Azonnali beszámolt: a múlt héten váratlanul bejelentette Nicola Zingaretti, az olasz balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára, hogy lemond a posztjáról. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte párttársait csak a pozíciók érdeklik – és ezt gyalázatnak nevezte. A politikus visszalépése a pártot – amely a Mario Draghi vezette római kormánynak három minisztert is ad – hidegzuhanyként érte.

 

Most hétvégére hívták össze a kongresszust, amelynek új vezetőt kell választania – de

 

az utolsó percekig azt se lehetett még tudni, kik lesznek egyáltalán a jelöltek.

 

Ahogy azt megírtuk: Beppe Grillo, a rivális Öt Csillagból be is jelentkezett a posztra – ő már amúgy 2009-ben is akart volna a PD elnöke lenni, és mivel hivatalosan nem tagja a saját Öt Csillag Mozgalmának, viszont vélhetően van még PD-tagságija, elvileg el is indulhatna a posztért. Azonban most nem előválasztáson dől el a vezető, a kongresszusi jelöltek közé pedig bizonyosan nem engedik be a komikust – azaz felajánlkozása csak trollkodásként értékelhető. Bár az is igaz, hogy van mögötte komoly cél is: Grillo – az előző kormányfő, Giuseppe Conte mögött – egy új balos-zöld pártot akarna felhúzni, amibe az Öt Csillag mellett a Demokratákat is várná.

 

Renzi kicsinálta, hét évvel utána visszatér

 

Csak pénteken szállt fel a fehér füst: Enrico Letta, egykori balközép kormányfő – akit éppen sajátjai puccsoltak ki a kormányfői székből 2014-ben – vállalja a jelöltséget. Mivel egyelőre más komoly kihívó nincs mellette, nagy valószínűség szerint a politikus a PD főtitkáraként térhet vissza a politika első vonalába. Letta mellett van a lemondott Zingaretti is, aki szerint a volt kormányfő „be tudja indítani” a pártot.

 

Letta a Demokrata Párt jobbszélén van. Mint ismert: a pártot 2007-ben az olasz balközép két irányzata, a megszűnt Kommunista Párt posztkommunistái, valamint a szintén megszűnt Kereszténydemokrata Párt balkatolikusai hozták létre. Letta az utóbbiaktól érkezett, fiatalon még maga is tagja volt a Kereszténydemokrata Pártnak.

 

A politikus olyannyira a jobbközépről indult, hogy 1991 és 1995 között ő vezette az Európai Néppárt ifjúsági szervezetét is.

 

A kis liberális Olasz Néppárt (PPI) színeiben több balközép kormányban is miniszter volt, 2007-ben pedig azon jobbközép politikusok közé tartozott, akik a posztkommunistákkal közösen álmodták meg egyfajta új balközép-centrista ernyőszervezetként a Demokrata Pártot. A feszültségek amúgy nem szűntek meg az ideológiai táborok között, elvégre

 

a pártot úgy kell elképzelni, mintha az MSZP és a KDNP egyesült volna a 2000-es években egy új közös pártba.

 

Lettának a legnagyobb konfliktusa azonban nem is a posztkommunistákkal volt – hátba azon Matteo Renzi szúrta 2014-ben, akivel ideológiailag azonos helyről, azaz a balkatolikusoktól érkezett.

 

2013-ban a Demokrata Párt a posztkommunista Pier Luigi Bersani vezetésével megnyerte a választásokat, de nem tudott kormányt alakítani – már ellene is Renzi szervezkedett, akkor még firenzei polgármesterként, a háttérből. Bersani tehát visszaadta a kormányzati megbízást, és az ő helyére ugrott be Letta, aki végül megkapta a parlamenti támogatást.

 

ENRICO LETTÁNAK (BALOLDALT) UGYANOLYAN JÓ KAPCSOLATA VAN A VATIKÁNNAL, MINT A JELENLEGI MINISZTERELNÖKNEK, MARIO DRAGHI PROFESSZORNAK. FOTÓ: EL / FB

 

Ez Renzinek azonban csak félsiker volt. Ideológiailag győzött, mert ki tudott lőni egy posztkommunistát, és erősíteni tudta a Demokraták jobbszárnyát Letta előrelépésével. De személyes ambícióinak egyáltalán nem tett jót Letta sikere, elvégre Renzi vele szemben már nem tudta kijátszani a posztkommunizmus vádját. Azaz 2013 és 2014 között

 

Firenzéből fűrészelte az ideológiailag amúgy hozzá közel álló kormányfő székét

 

– elvégre Renzi időközben a PD főtitkára lett. Végül 2014 februárjában felszólította Lettát a távozásra – hasonlóan ahhoz, amint idén januárban Contéval tette (igaz, már nem a PD főtitkáraként, hanem egy koalíciós kispárt elnökeként). Renzi egy hashtagkampányt is indított Letta ellen: #enricomaradjkomoly – ezzel akarta reformokra ösztökélni, de

 

azzal is vádolta még akkor, hogy „komolytalan” lenne a feltételezés, hogy ő akarna Letta helyébe lépni. Rá pár hétre amúgy beült a helyére.

 

Mivel Renzi akkor népszerűsége csúcsán volt, egyben mögötte állt az egész párt, Letta érezte, hogy felesleges ellenszegülnie – és lemondott. Noha Renzi azt mondta csak, hogy „valaki másnak” adja át a kormányfőséget, igen hamar kiderült, hogy kire gondolt a firenzei politikus:

 

igen, saját magára.

 

Így került választások nélkül 2014-ben Renzi hatalomra. Kormányzása csak 2016 végéig tartott, amikor egy elvesztett népszavazás után lemondott. 2019-ben a politikus aztán a Demokrata Pártot is elhagyta. Italia Viva kispártjával azonban még most is tud sikeresen kormányfőket buktatni, amint az év elejei római kormányválság mutatta.

 

ENRICO LETTA (BALOLDALT) KEZÉBÖL MATTEO RENZI (JOBBOLDALT) 2014-BEN KIVETTE A HATALMAT. LETTA EKKOR HÉT ÉVRE PÁRIZSBA KÖLTÖZÖTT, RENZI VISZONT 2016-BAN MEGBUKOTT, ÉS JELENLEG MÁR A DEMOKRATA PÁRTNAK SE TAGJA. KORMÁNYOKAT BUKTATNI AZONBAN MÉG MINDIG TUD. FOTÓ: ANSA / FB

 

Párizsból jön vissza Rómába

 

Letta 2014-es távozása után gyakorlatilag a politikából is kilépett. Párizsba költözött, ahol a Sciences Po-n tanított, de Kaliforniában és Ausztráliában is volt vendégprofesszor. Csak 2019-ben – amikor Zingaretti lett a főtitkár – lépett ismét vissza a PD-be. Most azonban visszatérhet a párt élére. A PD volt az, amely egykoron megbuktatta őt, de ma a pártnak Matteo Renzi már nem főtitkára, hanem egyik legfontosabb ellenlábasa.

 

ENRICO LETTA 2014 ÓTA PÁRIZSBAN ÉL. INNEN TÉRT VISSZA PÉNTEK ESTE RÓMÁBA, HOGY VASÁRNAP ÁTVEGYE A DEMOKRATA PÁRT VEZETÉSÉT. FOTÓ: EL / FB

 

Letta, aki jelenleg is Párizsban él, pénteken érkezett meg az olasz fővárosba, ahol bejelentette: vállalja a főtitkári posztot. A politikus – utalva a korábbi konfliktusokra – azt is jelezte, hogy

 

nem akar senkin se bosszút állni, de ezt a PD-n belült maradt renziánusok kétségbe vonják,

 

nekik nem tetszik, hogy Letta visszatér. A volt kormányfőnek maradtak ugyanis hívei a PD-ben, akik vasárnap nem fogják megszavazni Lettát főtitkárnak. Letta amúgy sem nevezhető bosszúálló típusnak. Ez már abban is megmutatkozott, hogy a 2016-os népszavazáson – amelynek eredményeképpen Renzi távozni kényszerült – kiállt az őt megpuccsoló miniszterelnök által kitalált alkotmánymódosítás, azaz ezzel éppen Renzi mellett, és függetlenül a Renzivel fennálló ellentéteitől arra kért mindenkit: szavazzon igennel Renzi végül leszavazott terveire.

 

Letta, aki vasárnap lehet hivatalosan is a párt főtitkára, azt mondja, hogy újra a PD-ben kéne az olasz balközép egészét összegyűjteni. Renzi miatt ugyanis az egykori egységpártból sokan távoztak – főleg a posztkommunisták közül, akik ma az Első Cikkely Mozgalmat szervezik. Többek között a 2013-as választásokat megnyerő – de kormányt a renziánusok miatt alakítani nem tudó – Bersani is jelenleg a PD-n kívül van. Letta most azt üzente, hogy mindenkit visszavár – de itt elsősorban Bersanira, valamint az Első Cikkely Mozgalomra gondolt.

 

Még Renzi visszatérése is elképzelhető – bár a politikusnak nagyon sok ellensége van a PD-n belül.

 

Kezdve éppen Lettával, akit mégiscsak ő puccsolt ki a kormányfői székből. Letta azonban nem zárkózik el kategórikusan attól, hogy Renziék is egyszer újra a PD részei legyenek.

 

Professzorok pártja?

 

Letta professzor azonban inkább egy másik projektet szeretne felpörgetni: Giuseppe Contével közösen szeretné újraépíteni az olasz balközépet. A két politikust sok minden összeköti.

 

Mindketten egyetemi tanárok, mindketten voltak kormányfők – és nem utolsó sorban: mindkettőjük alól Renzi rúgta ki a miniszterelnöki széket.

 

A két politikus között egy harmadik professzor, Romano Prodi – egykori miniszterelnök, valamint az Európai Bizottság korábbi elnöke – közvetít, és róla is lehet tudni, hogy nem különösebben kedveli Renzit. Ráadásul jelenleg a kormány élén is egy professzor áll Mario Draghi személyében. Mind Draghi, mind Letta, mind Prodi a Vatikánhoz közelálló politikusok. 2020 októberében a vatikáni rádióban

 

Letta és Ferenc pápa közösen beszéltek egy egységesebb Európa fontosságáról.

 

A berlusconista Il Giornale napilap azonban arról ír, hogy Letta csak ugródeszkának tartaná a PD főtitkári posztját – ugyanis Sergio Mattarella után szeretne ő lenni az új államfő, ami az értelmiségi Lettához jobban illő pozíció lenne, mint az olasz politika káoszában pártpolitikusnak állni.

 

ROMANO PRODI (BALOLDALT) ENRICO LETTA (JOBBOLDALT) EGYIK FONTOS TÁMOGATÓJA. MINDKÉT POLITIKUS AZT SZERETNÉ, HA A DEMOKRATA PÁRT LENNE ÚJRA AZ EGÉSZ OLASZ BALKÖZÉP KÖZÖS PÁRTJA. FOTÓ: EL / FB

 

Jönnek a szardíniák!

 

Nem csak volt PD-sek felé kellhet a pártot ismét kinyitni, de azon radikális baloldali Szardíniák felé is, akik 2019-ben szerveződtek meg utcai protestmozgalomként. (A nevük nem csak arra vezethető vissza, hogy a tereken olyan szorosan állnának, mint a szardíniák, egyben olyan kishalak akarnak lenni, akik megeszik végül a nagyhalat – ez esetben a PD-t.) A Szardíniák múlt hétvégén már elég egyértelműen kifejezték, hogy

 

igényt tartanak a PD-re: tüntetést szerveztek a párt római székháza elé, és el akarták foglalni az épületet.

 

MÚLT HÉTVÉGÉN TÖBB SZARDÍNIA IS EL AKARTA FOGLALNI A PD RÓMAI SZÉKHÁZÁT. FOTÓ: ENRICO MONACO / FB

 

Azt mondták, hogy „nem mint szardíniák, hanem mint egyszerű polgárok” jöttünk. A mozgalom célja, hogy a PD-be belépve át tudják venni a vezetést. Mattia Santori, „főszardínia” azt mondta, a pártnak teljesen meg kell változnia, mert ma csak „egy toxikus név” az egész. Lettában azonban ők is bíznak.

 

NYITÓKÉP: Demokrata Párt 2020-as nyári egyeteme / PD, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás