+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. március 8. hétfő, 20:30
Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat, akik így már az Ószövetséggel is megismerkedhetnek majd a Korán mellett.

Egyiptom modern kori történetében először a kormány belefoglalta a tantervbe a muszlim vallásos ismeretek mellé az „összes ábrahámi vallás ismeretét” is. A lépést azzal indokolták, hogy a muszlim vallásos nevelés nem elég, a diákoknak más vallások „erkölcsi értékeit” is meg kell tanulniuk.

 

Faríd el-Bajjadi, az országot gyakorlatilag kormányzó védelmi és biztonsági tanács tagja erről szóló, február közepén megfogalmazott előterjesztését a kormány és az elnök ma fogadta el. Ezzel az ország modern történetében először ismerkedhetnek majd meg a közoktatásban tanulók hivatalos keretek között is a zsidóság és kereszténység alapelveivel, történetével és tanításaival.

 

Kamal Amer, a bizottság egy másik tagja üdvözölte azt, hogy az Oktatási Minisztérium már február 26-án befogadta a javaslatot, és akkor úgy fogalmazott:

 

„Abdel Fatah el-Sziszi elnök feltett szándéka, hogy az ifjúságnak megtanítsa az egymás iránti tisztelet, a tolerancia és a fanaticizmus és szélőségesség elutasításának értékeit

 

ezért is kezdte el a minisztérium a vallási türelmet is oktatni immár az iskolákban.”

 

El-Bajadi azonban nemcsak a vallási tolerancia mellett állt ki, egyes iszlám vallásos szövegek tananyagból való törlését is kezdeményezte az Arab nyelv, Történelem és Földrajz tantárgyakból, mondván, azok félreértelmezése a szélsőséges iszlamizmus felé taszítja az ifjakat.

 

Kamal Zakher újságíró, az Al-Monitornak azonban úgy nyilatkozott, a puszta tény, hogy a toleranciát bevették a tananyagba még nem fogja megváltoztatni azt, hogy Egyiptomban, főleg a szegényebb fiatalok körében az iszlám szélsőségesség továbbra is nagyon elterjedt és népszerű, a tiltás pedig csak még inkább vonzóvá tette ezeket a nézeteket.

 

El-Sziszi de-facto katonai rezsimje ugyanis a „terrorizmus elleni harc” jegyében megszüntette a lényegi szabad médiát,

 

és tömegesen hurcolja el nemcsak az iszlamista de a demokráciapárti ellenzékieket is veszélyes börtöneibe,

 

A volt honvédelmi miniszter. 2014 óta irányítja Egyiptomot vaskézzel, és a mindennél hatalmasabb hadsereg áldásával, miután 2013 nyarán, hadügyminisztereként az altábornagy megbuktatta az ország iszlamista elnökét, a Muszlim Testvériséghez tartozó Mohamed Murszit. Murszi a rendkívül zsúfolt torai fogolytáborba zárták, itt 2019-benn, tárgyalásán esett össze, és ezt követően rövidesen meghalt, független információforrások szerint azért, mert a börtönben elkapott betegségeit nem kezelték.

 

Nemrég az immár Bécsben működő CEU egyik egyiptomi diákját, Ahmed Szamírt is lefogták Sarm el-Seik közeli otthonában. A rezsim "terrorizmus támogatásával" gyanúsította meg egy neki tulajdonított Facebook-bejegyzés miatt, valójában azonban az egyiptomi nők jogairól szóló PhD-dolgozata zavarhatta a hatóságokat.

 

Az el-Sziszi rezsim rendkívül negatív nemzetközi megítélését most éppen az iszlamista-ellenes, és szekuláris fellépéssel próbálja meg javítani. Az elnök egyébként mélyen abortuszpárti is, nemrég  például nagy beszédet tartott a parlamentben arról, hogy az országban a mélyszegénység csak akkor számolható fel, ha erőszakkal korlátozzák a nők gyermekvállalását.

NYITÓKÉP: Claudia Gutierrez / USAID, Flickr

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás