iszlamizmus
Történetében először iszlamista párt is bekerült az izraeli parlamentbe
Történetében először iszlamista párt is bekerült az izraeli parlamentbe

Netanjahu és az izraeli jobboldal fölénye meggyőző, a szekuláris arabok mellett azonban a Ra'am a nyílt politikai iszlamizmust is elhozta a Kneszetbe.

Még mindig nincs baloldali ellenfele Macronnak, ezért a jobboldalon biztosítja be magát
Még mindig nincs baloldali ellenfele Macronnak, ezért a jobboldalon biztosítja be magát

A francia elnök még csak az iszlám válságáról beszélt tavaly ősszel. Oktatási minisztere már az egyetemi baloldali világot vádolra meg iszlamizmussal. Az egyetemügyi minisztere pedig még tovább ment: államilag tiltaná, hogy az amerikai identitáspolitikai elméletek megjelenhessenek a francia kutatók között. Minderre Marine Le Pen is csak annyit tudott mondani: támogatja a javaslatot.

Egyiptomban évszázadok óta először a keresztény és a zsidó vallás is tananyaggá válik
Egyiptomban évszázadok óta először a keresztény és a zsidó vallás is tananyaggá válik

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat, akik így már az Ószövetséggel is megismerkedhetnek majd a Korán mellett.

Macron nagyobb ellenőrzést akar a muzulmánok felett, a szélsőjobb támogatja, a kommunisták ateizmust kiáltanak
Macron nagyobb ellenőrzést akar a muzulmánok felett, a szélsőjobb támogatja, a kommunisták ateizmust kiáltanak

A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.

Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?
Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?

A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.

Macron a francia baloldal egykori harcát vívja az iszlám ellen, de ezt sok baloldali ellenzi
Macron a francia baloldal egykori harcát vívja az iszlám ellen, de ezt sok baloldali ellenzi

Franciaországban vita robbant ki, miután az oktatási miniszter szerint vissza kell szorítani az egyetemi világban „az iszlamo-baloldalt”. A frontvonalak azonban nem követik a bal-jobb-szembenállást, az oktatási miniszter ellen és mellett is megszólalt több baloldali értelmiségi is. Mi áll az új francia kultúrharc hátterében?