+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. február 23. kedd, 11:08
Hiába próbálta elérni az ENSZ és a WHO, hogy ne alakuljon ki „vakcinanacionalizmus”, a világ gazdagabb országai egyszerűen felvásárolták a szegényebb országok elől az oltásokat: hozzájuk még egy darab koronavírus elleni vakcina se érkezett. De miért alakult ez így, és mi lehet a megoldás?

Miközben EU-szerte arról zajlanak a viták, hogy miért lehet az, hogy a 66,65 milliós Egyesült Királyságba több mint 18 millió vakcinát szállítottak már le, addig a 448 milliós Európai Unió csak 8 millióval többet, 26 millió vakcinát kapott, a világon

 

több, mint száz olyan ország van, ahova még egy darab vakcina sem érkezett.

 

A Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint az eddig elkészített és leszállított 205 millió adag vakcinából 92 országba jutott szállítmány, azaz a 195 országból 103-ba még egy darab vakcina sem érkezett.

 

A különböző nemzetközi szervezetek nem véletlenül kritizálják emiatt az országokat: az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom februárban arról beszélt, hogy a világ „egy katasztrofális erkölcsi kudarc szélén áll” az egyenlőtlen vakcinaelosztás miatt, míg az ENSZ-főtitkár António Guterres azt hangoztatta, hogy „vadul egyenlőtlen és igazságtalan” a jelenlegi vakcinaelosztás, hiszen a leszállított vakcinák 75 százaléka mindössze tíz államba jutott. Guterres úgy látja: „Ebben a kritikus pillanatban a vakcina méltányos elosztása a legnagyobb erkölcsi teszt a globális közösségben.”

 

Egy megállapodás, amit senki sem tart be

 

Adhanom és Guterres azért kritizálja a gazdag államokat, mert azok láthatóan teljesen hiába vállalták, hogy részesei lesznek az ún. COVAX-nak (Covid-19 Vakcinák Globális Hozzáférése), aminek a célja pont az lett volna, hogy a különböző államok ne kezdjenek egymással versengeni a kínai koronavírus elleni vakcinák beszerzésével, hanem a globális járványra globális megoldást találjanak.

 

A COVAX ugyanis két pillérre épült: egyrészt az államok vállalták, hogy nem külön-külön, hanem együtt fognak megegyezni a különböző vakcinagyártó cégekkel, mint ahogy az az EU-ban eleinte meg is valósult. A terv itt az volt, hogy a Föld országai a tőkéjüket összerakva közösen vásárolnak vakcinákat a gyógyszercégektől, így ugyanis olcsóbban és gördülékenyebben tudnak beszerezni vakcinákat, amiket azután közösen osztanának ki.

 

Így a világjárványra egy hatalmas együttműködés következtében az országok globális választ tudtak volna adni,

 

hiszen addig nem tudjuk magunk mögött hagyni a világjárványt, amíg a koronavírus a világ valamelyik pontján szabadon terjedhet.

 

A COVAX-egyezmény másik része a közös adománygyűjtés, amivel közösen tudják finanszírozni a különböző kutatásokat, illetve ebből a pénzből segítenének azoknak az államoknak is, ahol nincs megfelelő infrastruktúra a tömeges oltáshoz. Ezen két ponttal egyetértve összesen 165 állam csatlakozott a COVAX-hoz, így vállalva azt, hogy a közösen megvásárolt vakcinát közösen is osztják ki, lakosságarányosan, méltányosan és igazságosan.

 

 

A COVAX azért is fontos, mert a világon több olyan állam is van, amiknek egyszerűen nincs elég pénze, hogy vakcinákat vásároljon, így viszont ők is részesülhetnének a vakcinából, mivel a közösen lekötött vakcinákat egy közös oltási terv szerint használták volna fel:

 

+ az első szakaszban a világ összes egésszégügyi dolgozóját, a legidősebbeket és a krónikus betegeket oltanák be – a WHO számítása szerint ez a világ populációjának összesen a 20 százaléka.

 

+ A második szakaszban azok az államok élveztek volna elsőbbséget, ahol vagy nagyon erősen tombol a járvány, vagy az egészségügyi rendszer túlzottan elmaradott, vagy ahol a populáció nagyon veszélyeztetett a kínai koronavírussal szemben.

 

Mindenki csatlakozott, hogy utána különalkukban megkerüljék az egyezményt

 

A COVAX-egyezményhez 2020. december 15-ig 90 állam csatlakozott, az Egyesült Államok csak idén januárban, Joe Biden beiktatása után, már 2,5 milliárd dollárt felajánlva annak működésére. De az országok mellett alapítványok és más segélyszervezetek is támogathatják az egyezményt: például Bill és Melinda Gates alapítványa is már több mint 156 millió dollárral járult hozzá a COVAX működéséhez, ami így 34 millióval több, mint amit például Franciaország adott hozzá. De még a TikTok és a Shell is adományozott 10-10 millió dollárt.

 

A COVAX-EGYEZMÉNYHEZ CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK 2020. SZEPTEMBERÉBEN. SÖTÉT ÉS VILÁGOS ZÖLDDEL A CSATLAKOZOTT ORSZÁGOK, KÉKKEL ÉS SÁRGÁVAL AZOKAT AZ ORSZÁGOKAT JELÖLTÉK, AKIK JOGOSULTAK A TÁMOGATÁSRA. A SZÜRKÉVEL AZOKAT AZ ORSZÁGOKAT JELÖLTÉK, AMELYEK NEM JELEZTÉK, HOGY JELENTKEZNÉNEK-E. AZÓTA KÍNA ÉS AZ USA IS CSATLAKOZOTT AZ EGYEZMÉNYHEZ. FORRÁS: KAJENCAT / WIKIMEDIA COMMONS

 

Miközben az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban már 2020 decembere óta tartanak a különböző oltókampányok, a COVAX mindössze január végén jelentette be, hogy lassan ők is elkezdik az oltási kampányukat 2021 első negyedévében.

 

Így miközben például Izraelben már azon gondolkodnak, hogy a hazai oltáskampányuk után kiknek ajándékozzanak vakcinákat, vannak olyan országok, ahova még egy darab vakcina se érkezett, arról pedig még elképzelés sincs, hogy mikor jutnak el az átoltottság azon fokára, hogy a különböző kijárási korlátozásokat és járványvédelmi előírásokat hátrahagyhassák – ha egyáltalán bevezettek ilyesmiket.

 

A The Economist Intelligence Unit tanulmánya szerint a leggazdagabb államokban szeptemberig a legfontosabb társadalmi csoportokat sikerül beoltani, és ezek 2022 márciusára már vissza is térhetnek a koronavírus-járvány előtti időkhöz, miközben a legszegényebb országok 2023 eleje és 2024 eleje között juthatnak el idáig. Mint a tanulmány megjegyzi:

 

sok országban csak 2023 elején jön a tömeges oltások szakasza, ha egyáltalán eljutnak oda.

 

Ennek az oka, hogy a gazdagabb államok (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, EU, Izrael) olyan szerződéseket kötöttek a vakcinagyártókkal, amiben ők prioritást élveznek. Ezért van az, hogy február 22-én Izraelben 100 főre vetítve 79 vakcinaadag jut, az Egyesült Királyságban ez a szám 24, az Egyesült Államokban 19, az EU-ban 3,7, míg például Bolíviában vagy Kazahsztánban csak 0,1.

 

Ezenkívül az is problémát okoz, hogy a gazdagabb államok nemcsak elsőbbséget élveznek, hanem sokkal több vakcinát kötöttek le, mint amire a lakosságszám alapján szükségük van. A januárban beiktatott új amerikai elnök, Joe Biden például azt ígérte, hogy az elnöksége első 100 napján 150 millió embert fognak beoltani, és jelenleg naponta kicsivel több mint 1,46 millió főt oltanak be az Egyesült Államokban. Hogy ez az ütem tartható is legyen, február elején Biden megállapodott a Modernával és a Pfizer/BioNTechhel is újabb 100-100 millió adag vakcina leszállításáról, így összesen 600 millió vakcinát biztosan el fognak juttatni az Egyesült Államokba, de ezenkívül több céggel is megállapodtak további szállítmányokról – az Egyesült Államok a Modernával további 400 millió adag vakcinára kötött opciós szerződést még korábban.

 

De nem csak az Egyesült Államok tett így:

 

miközben a magas jövedelmű országok kötötték le a vakcinák 60 százalékát, a világ populációjának mindössze 16 százalékát adják.

 

Lakosságarányosan egyébként Kanada az első etéren: a 37,6 millió lakosú állam a Bloomberg összesítése szerint 153,9 millió adag vakcinát kötött le, ez akkora mennyiség, hogy minden kanadait négyszer be lehetne vele oltani.

 

A múlt pénteki G7-csúcstalálkozón így hát szóba is került, hogy hogyan lehetne igazságosabban megoldani a vakcinák elosztását, de a jelenlévők csak abban állapodtak meg, hogy növelik a COVAX-nak fizetett pénzügyi hozzájárulásukat, illetve majd azt a 1,5 milliárd vakcinát, amennyivel többet rendeltek a szükségesnél, majd odaadják a szegényebb államoknak. Hogy pontosan mikor, arról már nem esett szó.

 

NYITÓKÉP: Tömeges oltás az Egyesült Államokban. Fotó: Baltimore County / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.

Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás