Miközben a nyugati világban már a nyitást tervezik, a szegényebb országok elég rosszul állnak az oltásokkal

Hiába lépett be a legtöbb ország az ún. COVAX-egyezménybe, amivel a szegényebb országokat segítenék vakcinákhoz, jelenleg csak nagyon lassan és a vártnál jóval kevesebb oltás érkezik hozzájuk. Az ENSZ több pénzt és vakcinát kér, miközben a gazdag államok eddig a pénztárcájukat nyitották csak ki. A tét nem kicsi: kialalkulhatnak olyan mutációk, amik ellen az eddigi vakcinák hasztalanok lehetnek.

Még február végén számoltunk be részletesen arról, hogy míg a nyugati világon már sikeresen elindították a tömeges oltáskampányokat, addig a világ szerencsétlenebbik felén még mutatóba se igen kaptak vakcinát – pedig az országok korábban elkötelezték magukat, hogy a globális pandémiára globális választ adnak. Ezt a célt szolgálná az ún. COVAX-egyezmény, amit egy globális egészségügyi partnerség, a Gavi, illetve az ENSZ vezet.

Addig nem menekülünk meg, amíg valahol szabadon terjed a járvány

Mint arra Letoha Tamás kutatóorvos is rámutatott az Azonnali podcastjában: a vakcinákat arra tervezték, hogy azzal a különböző korlátozásokat eltörölhessük, illetve ami a legfontosabb: elvágjuk a járvány terjedési láncolatát.

Letoha a Helyzetben a koronavírus mutációiról is értekezett. Mint mondta, a vírusmutációk akkor jelentkeznek, ha a vírus reprodukciója nem tökéletesen megy végbe, és így az eredeti valamelyest módosul. A koronavírus kapcsán pedig leggyakrabban a vírus emberi sejtekhez kapcsolódó tüskefehérjéje változik meg, miközben a legtöbb vakcina ezen tüskefehérjék lebontására készíti fel az immunrendszert. (Azt, hogy pontosan hogyan működnek a koronavírus elleni vakcinák, itt magyaráztuk el érthető példákon keresztül.)

Ahogy arra a WHO is felhívta a figyelmet egy februári közleményében: „Mindent meg kell tennünk a vírus terjedésének csökkentése, a fertőzések megelőzése és a SARS-CoV-2 fejlődési lehetőségének csökkentése érdekében, amelyek csökkenthetik a meglévő vakcinák hatékonyságát.” Ugyanis a jelenleg használt vakcinákat az eredeti, vuhani vírus ellen fejlesztették ki. Ha pedig valahol úgy mutálódik a vírus, akkor akár a jelenlegi oltáskampányok is értelmüket vesztik.

De hogyan lehetne globális választ adni a pandémiára?

Az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet, a WHO pedig ezt szeretné elkerülni: részben ezt a célt szolgálja a COVAX – vagy teljes nevén Covid-19 Vakcinák Globális Hozzáférése – is, hiszen az egyezmény célkitűzése az volt, hogy

Az egyezménnyel azt szerették volna elérni, hogy a különböző államok ne kezdjenek egymással versengeni a vakcinákért, ami miatt azok ára megnő, hanem egy közös vakcinabeszerzés keretében lakosságarányosan, az egész bolygóra kiterjedő vakcinaelosztás útján jussanak az országok a koronavírus elleni oltóanyagokhoz.

A COVAX két pillérre épült: egyrészt az együttműködésre, valamint egy közös adománygyűjtésre. Míg az előbbinél az lett volna a cél, hogy így minden ország részesülhessen a vakcinákból, utóbbinál már az, hogy közös kutatásokat finanszírozhassanak, illetve a szegényebb országokat pénzzel is segítették volna, hogy kialakíthassák a tömeges oltáshoz szükséges infrastruktúrát, illetve beszerezhessék a szükséges eszközöket.

hiszen végül a vakcinanacionalizmus győzött: az államok megkerülve a megállapodást, saját maguk szerződtek le a vakcinagyártókkal, és a közös globális válasz helyett mindenki nemzetállami vagy épp EU-s keretekben fogalmazta meg a megoldásait.

Hiába pörgött fel a vakcinagyártás, az elosztás még mindig egyenlőtlen

Ami teljesen elmaradt, a közös, globális oltási terv. Az elmúlt 30 napban a vakcinaszállítmányok és az oltáskampányok is begyorsultak: az eddig beadott összes vakcinának az 58,53 százalékát csak az elmúlt 1 hónapban adták be. Csakhogy ez egyáltalán nem arányosan oszlik el a világon. A Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint a gazdagabb országok oltáskampányai huszonötször gyorsabbak, illetve

A vakcinanacionalizmusban élen jár az Egyesült Államok, hiszen míg a világ populációjának mindössze 4,3 százalékát adja az ország, a világon regisztrált összes vakcinának a 24,1 százalékát az USA-ban adták be – a közel 900 millió adag vakcinából 209,5 milliót. Ennek részben oka, hogy az új demokrata elnök, Joe Biden a megválasztása után azt ígérte, hogy elnökségének első 100 napján 100 millió adag vakcinát fognak beadni, majd a számot 200 millióra módosította, miután 59 nap alatt elérték a százmilliomodik oltást.

Nem véletlen, hogy az ENSZ, illetve a WHO vezetői már februárban kongatták a vészharangot: az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom még februárban fogalmazott úgy, hogy a világ „egy katasztrofális erkölcsi kudarc szélén áll” az egyenlőtlen vakcinaelosztás miatt, míg az ENSZ-főtitkár António Guterres úgy véli, hogy a vakcinák méltányos elosztása „a legnagyobb erkölcsi teszt a globális közösségben”, azonban jelenleg az elosztás szerinte „vadul egyenlőtlen és igazságtalan”.

Tedrosz Adhanom szinte ugyanezen kijelentéseit ismételte meg április közepén, amikor arról beszélt, hogy a méltányos vakcinaelosztás „korunk legnagyobb kihívása”, és most „a partnerségnek van itt az ideje, nem a patronázsnak”.

illetve arra kérte, hogy júniusig további kétmilliárd dollárt gyűjtsenek össze az országok, hogy tartható legyen a COVAX ütemterve. Greta Thunberg svéd klímaaktivista egyébként épp a cikk megjelenése előtt pár perccel közölte, hogy alapítványa egymillió eurót adományoz a COVAX céljaira.

Hiába a sok pénz, vakcina még mindig nincs

Annak ellenére, hogy a legtöbb ország jelentős pénzekkel járul hozzá a COVAX-hoz, az oltáskampány már nem annyira sikeres. A cél ugyanis az lenne, hogy 2021 végéig 2 milliárd adag vakcinát osszanak szét a szegényebb országok között, azonban még az első negyedéves terveiket sem sikerült elérni.

Pedig a COVAX ütemterve nem túl ambiciózus a gazdagabb országok oltáskampányához képest: az egyezmény célja, hogy 2021 végére a programban részt vevő szegény és fejlődő országok társadalmainak 20 százalékát átoltsák – azaz az orvosok mellett a 65 év felettiek többségét –, ami a legtöbb ország esetében akkor is bőven távol van a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékos átoltottsághoz, ha a fertőzésen átesetteket is beleszámolják.

A COVAX oltáskampánya még február 24-én kezdődött el, amikor Ghánába 600 ezer AstraZeneca-vakcinát szállítottak, azóta pedig már kicsivel több, mint 100 országba vittek vakcinákat, azonban ezek még sokszor arra sem elegendőek, hogy az orvosok mellett a legveszélyeztetettebb 65 év felettieket is beoltsák.

A COVAX keretén belül jogosult vakcinákra például a 41 milliós Ukrajna is, de keleti szomszédunk eddig csak 117 ezer Pfizer-BioNTech vakcinát kapott, és erősen kérdéses, hogy 2021 végéig sikerülhet-e elérniük a húsz százalékos átoltottságot. Ahogy az épp előrehozott parlamenti választásra készülő Moldovába is a programon keresztül érkezett 14 ezer AstraZeneca-vakcina, ezért mindkét ország kénytelen más források után is nézni. Csak míg Moldova például több vakcinát is kap Romániától, Ukrajna már nincs ilyen szerencsés helyzetben.

Igaz, 2021 második felében már jóval több vakcina állhat majd rendelkezésre: Boris Johnson brit miniszterelnök még február végén jelentette be, hogy az Egyesült Királyság a fel nem használt vakcinákat el fogja adományozni. A 66,7 millió lakosú szigetország közel 400 millió adag vakcinát kötött le, azaz egy britre – csecsemőktől kezdve a legidősebbekig – 6 adag lekötött vakcina jut, miközben egy vakcinából mindössze két adag kell, hogy kialakulhasson a minimum 10-12 hónapra szóló védettség, és nemcsak az Egyesült Királyság az egyedüli ország, ami ennyire mohó volt.

Mint arra már a cikk elején felhívtuk a figyelmet: azzal, hogy a vakcinaelosztás egyenlőtlen,

A járvány pedig sok országban tombol: Brazíliában ismét erősödik a járvány, ahogyan az oltáskampányával világ viszonylatban is jól álló Chilében is sorra dőlnek meg a negatív rekordok a járvány kapcsán. Míg a világ szerencsésebbik fele már a nyitásokat, a korlátozások eltörlését, illetve a különböző védettségi igazolások bevezetését tervezik, sok országban elképzelhető, hogy még 2021 végére se juthatnak el a tömeges oltások szakaszáig.

NYITÓKÉP: Afrikában viszik a vakcinákat. Fotó: GAVI / Facebook