Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Megszokhattuk már, hogy amikor Orbán Viktor bemegy a Kossuth Rádióba, akkor valódi újságírói kérdésekre nem kell számítania, helyette jól elmagyarázhatja az őt hallgató fideszes keménymagnak a világ aktuális dolgait. Néha azonban dob a miniszterelnök egy-egy érdemi információt tartalmazó jutifalatot is. Így volt ez január 8-án is, amikor a Kossuth Rádióban bejelentette:
Orbán azt is elmondta, hogy inkább abban hisz, „hogy legyen egy eredményt hozó, sikeresnek mutatkozó korlátozási rend, és egészen addig, amíg nincs elegendő vakcina, addig ezeket a kereteket tartsuk fönn, és rendezkedjünk be arra az életre, amit ilyen keretek között élni lehet”.
Tekintve, hogy december vége óta Magyarországon 100 emberre vetítve eddig 0,73-at sikerült beoltani, egy ideig még biztosan el fog tartani annyi embert átoltani, hogy a hatályos lockdown-intézkedéseket akár csak részben magunk mögött hagyhassuk.
Álmodozni azért lehet arról, hogy mit fogunk tenni, ha egyszer vége lesz ennek a groteszk, sarkaiból kifordult világnak. A német gyerekek ezt meg is tették a berlini taz kérésére, például ilyen válaszokat adva:
+ Buliiiíííiiiííííii! És megiszom életem első pálinkáját annak örömére, hogy vége a koronának. Na jó, viccelek. De tényleg jó sok baráttal találkoznék, és visszamenőleg megünnepelném mindenki szülinapját. (Filmon, 9)
+ Rendesen elmenni korcsolyázni, átugrani Lengyelországba venni egy csomó rendes tűzijátékot, elutazni, és a maszkot végre nem hordani az osztályteremben. (Mikko, 13)
Álmodozzunk egy picit mi is:
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.