+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Varsányi Bence
2021. január 7. csütörtök, 07:17
A Sétáló Budapestről a 2019-es választás óta alig hallani valamit. Egy friss kutatás most utánajárt, hogy mi történt az akkor még lelkesen pultozó aktivistákkal: ott maradtak a mozgalomban, vagy annyira kiégtek a vesztes kampány után, hogy inkább hátat fordítottak a politikának? És mit gondolnak utólag: párttá kéne-e alakulnia a Sétáló Budapestnek?

Az utóbbi évtizedben rengeteg alulról építkező politikai kezdeményezést termelt ki magából a magyar közélet: közülük voltak, akik tartósan megragadtak a politikai arénában, mint a Jobbik, a Momentum vagy a Kétfarkú Kutya Párt, és voltak olyanok is, akik idővel eltűntek a süllyesztőben, mint az Együtt vagy a Hallgatói Hálózat.

 

Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a Puzsér Róbert nevével fémjelzett Sétáló Budapestnek, amely a 2019-es önkormányzati választáson mérettette meg magát végül szerény eredményekkel: főpolgármester-jelöltjük, a publicista-kritikus Puzsér Róbert 4,46 százalékot szerzett. Puzsér már a kampány alatt bejelentette: ha nem lesz főpolgármester, visszavonul a politikától, újra a kulturális térbe húzódik, és a Sétáló Budapest egyelőre nem mutatja jelét, hogy újra aktív legyen a politikában.

 

Túl tud-e élni egy vezető nélkül maradt szervezet egy vesztes kampányt, és ha igen, hogyan? Hogyan hatott a kampányban résztvevők későbbi politikai aktivitására és politikai érdeklődésére a kudarc?

 

Ezekre a kérdésekre kereste a választ Fényes Csongor, az ELTE Politikatudományi Doktori Iskolájának, valamint Galgóczi Eszter, a BCE Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója egy, a Sétáló Budapest aktivistáinak szóló online kérdőíves kutatással, amit 2020 októbere és novembere között végeztek.

 

A kutatás nem előzmény nélküli, 2019 nyarán, az önkormányzati kampányt megelőzően Fényes már végzett egy hasonló kutatást: a Mércén publikált eredményekből akkor kiderült, hogy a szervezet aktivistaarchetípusa a fiatal, urbánus, diplomás és átlagos, vagy annál magasabb életszínvonalon élő családból származó férfi, aki nem kér a ’89-es rendszerváltozás utáni mindenkori politikai elitből.

 

A két kutatás ugyan fókuszában eltér egymástól, az összehasonlíthatóságot azonban megkönnyíti, hogy az egyes kérdések között nagy az átfedés, és a 2020-as kérdőívet kitöltő 133 fő több, mint 93 százaléka (122 fő) aktívan részt vett a 2019-es kampányban (a maradék a kampány előkészítésében, például a programírásban vállalt szerepet). Így végső soron jó rálátást kapunk arra, hogy hogyan változott a Sétáló Budapest aktivistahálózata a választás utáni egy évben. Természetesen egyik felmérésről sem mondható, hogy minden sétálós aktivistát elért volna, azonban a kutatók szerint mind 2019-ben, mind 2020-ban sikerült válaszadásra késztetni azt az (egykor) aktív magot, aminek jelentős hatása volt és van a szervezet életére.  

 

Továbbra is inkább tehetős férfiak a sétálósok

 

Az új kutatás a társadalmi háttér tekintetében nem sok változást mutat 2019-hez képest, a sétálós aktivisták továbbra is döntő többségében, 76 százalékban férfiak. Ami ennél szembeötlőbb, hogy

 

a szervezet aktivistahálózata némileg idősebb lett:

 

míg a tavalyi kampányidőszakban csak 30 százalékuk volt 30-39 év közötti középkorú, addig a politikailag inaktív 2020-as évben már több, mint 35 százalékot tett ki ez a korcsoport. Attól azért nem kell tartani, hogy a Sétáló Budapest a középkorúak klubjává válna: az aktivisták csaknem fele, 48 százaléka még így is 18 és 29 év közötti.

 

 

 

Ami egyértelműen látszik az adatokból, hogy jellemzően egy magasan képzett társadalmi réteg adja a szervezet aktivistabázisát: már a 2019-es kampány idején is 58 százalékuk rendelkezett valamilyen felsőoktatási képesítéssel – ez az arány 2020-ra 64 százalékra emelkedett.

 

Mindez persze nem olyan meglepő, ha hozzátesszük, hogy a válaszadók kicsivel több, mint 60 százaléka budapesti származású, és 95 százalékuk urbanizált környezetben nőtt fel. Ezt tükrözi a családi háttér is: az aktivisták több, mint 50 százaléka diplomás szülővel rendelkező családból származik, és a közepesnél magasabb életszínvonalon élnek: egy 1-től 10-ig terjedő skálán (ahol az 1 a legalacsonyabb, a 10 a legmagasabb életszínvonalat jelöli), átlagosan 6,8-as értéket adtak meg a válaszadók. Beszédes az is, hogy

 

az aktivisták háromnegyede magát az értelmiséghez vagy a középosztályhoz sorolja.

 

 

 

A kutatópáros megemlíti, hogy a szervezet tagsága társadalmi osztályhelyzetét tekintve sok rokonságot mutat a Hallgatói Hálózat tagjaival, a Momentum alapítóival és a középiskolás diákmozgalmárokkal. Azonban a Sétáló Budapest aktivistái mégsem illenek maradéktalanul ebbe a sorba, ugyanis a korábbi, diákok által létrehozott mozgalmakban jellemzően a 18-24 év közöttiek voltak a legaktívabbak,

 

a Sétáló Budapesthez viszont az ennél idősebb, már dolgozó és tehetősebb fiatalok csatlakoztak.

 

A sétálósok nem Puzsér-fanatisták

 

Egy olyan új, zöld, rendszerkritikus szervezet esetében, aminek egy olyan karakteres vezetője van, mint Puzsér Róbert, adja magát a kérdés: Puzsér lenne a sétálósok alfája és ómegája? Ezt a feltételezést erősítheti, hogy a 2019-es kutatás tanúsága szerint a Sétáló Budapesthez való csatlakozási kedv azután ívelt fel igazán, hogy Puzsér Róbert bejelentette a főpolgármester-jelölti indulását. Ugyanakkor azt követően is volt egy boom, hogy 2019 nyarán megkezdődött az emberek erőteljes bevonása a kampányba, például nyílt vitákkal vagy aktivistatalálkozókkal.

 

Érdekes módon azonban ahogy 2019-ben, úgy 2020-ban sem volt benne sem Puzsér személye, sem a közösségi élet a top három motivációban, amiért az emberek csatlakoztak a Sétáló Budapesthez. Ezzel szemben

 

a szervezet programja, a közért való tenniakarás, Budapest élhetősége, valamint a centrum politikai víziója jöttek fel elsősorban a csatlakozás okaként.

 

A 2020-as kérdőívben (ellentétben a 2019-essel) a válaszadóknak engedélyezték a kutatók, hogy egynél több motivációt is megjelölhessenek, így szembeötlő, hogy a program mennyire elsöprő motivációs erőt jelentett: a 133 válaszadó 99 százaléka, 132 fő csatlakozott a Sétáló Budapesthez a program miatt. Mindazonáltal Puzsér Róbert sem szomorkodhat, őt a válaszadók majdnem 81 százaléka jelölte meg csatlakozása okaként.

 

 

 

A program dominanciája kitűnik akkor is, ha arról kérdezzük a sétálósokat, hogy emiatt vagy Puzsér Róbert személye miatt csatlakoztak-e inkább a Sétáló Budapesthez:

 

az aktivisták kicsivel több, mint 58 százaléka inkább a program, míg valamivel kevesebb, mint 42 százalékuk inkább Puzsér miatt csatlakozott a kampányhoz.

 

Elvakultsággal sem lehet vádolni a sétálós aktivistákat

 

A 2020-as kutatásból kiderült az is, hogy az aktivistáknak nem voltak illúzióik a kampány esélyeit illetően: a válaszadók 68 százaléka 5 és 10 százalék közötti eredményre számított, és csupán 5 százalékuk számolt a szavazatok több, mint 15 százalékával.

 

A kutatópáros szerint ebből is látszik, hogy a sétálós aktivisták reálisan mérték fel a maguk politikai erejét, nem kergettek hiú ábrándokat, és ennek megfelelően 75 százalékuk inkább elégedett a Sétáló Budapest választási eredményével.

 

Az aktivisták jó része már csak ímmel-ámmal dolgozik a Sétáló Budapestben

 

Így aztán nagy baklövésnek tűnhet, hogy az egyébként elsősorban a program, nem pedig Puzsér személye iránt elkötelezett, a maguk mozgalmát reálisan látó aktivistahálózatot nem mozgósította politikai tevékenységre a szervezet és Puzsér Róbert a kampányt követően.

 

Márpedig ez nagyon meglátszik az adatokon:

 

az aktivisták nagyobb része, 40 százaléka már nem aktív a Sétáló Budapestben (ők feltételezhetően el is hagyták a szervezetet), míg 28 százalékuk csupán időnként vesz részt ma már annak életében.

 

A válaszadók mindössze alig 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem vesztette el aktivitását a szervezetben.

 

A sétálósok közéleti aktivitása azonban tavalyra nem csupán a szervezet életében való részvétel, hanem gyakorlatilag minden olyan tevékenység tekintetében drasztikusan visszaesett, ami aktív cselekvést igényel: még a legkisebb erőbefektetést igénylő cselekvésekre való kedv is szignifikánsan visszaesett, mint egy politikai nyilatkozat, petíció aláírása vagy egy demonstráción való részvétel. Egyedül helyi politikussal vették fel többen a kapcsolatot 2020-ban, mint az azt megelőző évben.

 

 

 

Ebből azonban nem következik, hogy a Sétáló Budapest aktivistái teljességgel kiábrándultak volna a politikából, a közéleti érdeklődésük ugyanis nagyobbrészt megmaradt:

 

társadalmi, politikai témákkal a válaszadók kis híján 57 százaléka foglalkozott a kampányt követően, és a közéleti hírekkel való, napi tájékozódás mértéke is egyértelműen emelkedett: 2020-ban majdnem kétszer annyian szakítottak naponta egy-két órát arra, hogy közéleti kérdésekről tájékozódjanak, mint 2019-ben.

 

 

 

Ahogy a kutatópáros írja, így kijelenthető: a Sétáló Budapest aktivistái „egyáltalán nem égtek ki a vesztes kampányt követően, politikai érdeklődésük megmaradt, azonban a megfelelő politikai csoportosulás hiányában politikai tettrekészségük nem tud becsatornázódni már meglévő, vagy esetleg új politikai formációkba”.

 

A Sétáló Budapest résztvevői megosztottak a párttá alakulás kérdésben

 

Ezek fényében adja magát a kérdés: párttá kellene-e alakulnia a Sétáló Budapestnek vagy sem? A 2020-as kutatás tanúsága szerint erről a szervezet aktivistái is nagyon eltérően gondolkodnak. Ugyan kisebbségben (21 százalék) vannak azok, akik szerint a Sétáló Budapestnek céljai eléréséhez párttá kéne alakulnia, azonban nem alakult ki egyértelmű többség amellett sem, hogy meg kéne tartani a civil létet: 44 százalék elveti a párttá alakulás ötletét, 35 százalék viszont nem tud egyértelműen állást foglalni a kérdésben. Ugyanakkor

 

a válaszadók 75 százaléka abban már egyetértett, hogy részt venne egy zöld, rendszerkritikus, középen elhelyezkedő tömörülés létrehozásában, amely sem a Fidesszel, sem a hatpárti ellenzéki tömbbel nem lép szövetségre.

 

Mindebből arra következtethetünk Fényes és Galgóczi szerint, hogy a sétálós aktivisták nem vetik el a pártpolitikába való esetleges későbbi bevonódást, a Sétáló Budapestet viszont inkább távol tartanák a pártpolitikától, és megőriznék annak civil voltát.

 

A cikk egyik szerzője, Varsányi Bence a Sétáló Budapest kommunikációs vezetője volt.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás