+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2021. január 4. hétfő, 17:03
A magyar sajtót is körbejárták a földön fekvő, halott seregélyek százairól közölt újévi felvételek. Egy ornitológus elmondta az okokat.

Többszáz halott madár hever Róma utcáin a tűzijátékozás miatt; százával pusztultak el a rémült madarak Rómában a szilveszteri tűzijátékozás miatt; madártemetővé változtak Róma utcái a szilveszteri tűzijáték után – videón a rengeteg tetem! Ez csak pár cím a magyar online sajtóból azokról a január 1-jei római felvételekről, amelyeken azt látni, amit ezek a címek is írnak, mindenféle túlzás nélkül:

 

percekkel az éjféli tűzijátékozást követően hirtelen madártetemek potyognak az égből a kijárási tilalom miatt gyakorlatilag üres utcák aszfaltjára.

 

 

Felvetődik azonban a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy ha egyszer a sajtó szerint a tűzijátékozás és a petárdázás az oka a madarak halálának, miért épp idén lesz csak ebből hír, illetve: eddig akkor nem is halt meg ennyi madár szilveszterkor, vagy csak nem tűnt fel az egész? Ezek a kérdések az olasz közszolgálati RAI dél-tiroli szekciójának fejében is megfordultak, ezért megkeresték a Bécsben élő ornitológust, madárvédelmi szakértőt, Johannes Frühauft, hogy próbáljon igényesebb választ találni a tömeges madárpusztulásra.

 

A szakember magyarázata szerint a madarak éppúgy megrémülnek a tűzijátékozás és petárdázás keltette hangzavartól, mint más állatok. Míg azonban például a kutyák esetében ez azzal jár, hogy rémülten elszaladnak, a madarak értelemszerűen ijedtükben repülni kezdenek: pechükre gyakran egyenesen bele a házak között lógó áramvezetékekbe vagy épp nagyobb üvegfelületekbe.

 

A tömeges római pusztulás kulcsa Frühauf szerint a járvány miatti lockdownban keresendő: a kijárási korlátozások miatt az olasz főváros általános zajszintje jóval alacsonyabb volt idén.

 

Éppen ezért a tűzijátékozás-petárdázás zaja által az állatokban, főleg a madarakban keltett sokk is sokkal-sokkal durvább volt.

 

Az ornitológus szerint arra is van magyarázat, hogy főleg miért pont seregélyek pusztultak így el. A seregélyek esetében gyakori ugyanis, hogy a nagyobb rajok városokban telepednek meg. A klímaváltozás hatására – vagyis mert egyre melegebb van – azonban egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy több költöző madárfaj is úgy dönt, köztük a seregélyek is, hogy mégsem mennek délre, maradnak inkább a télen is viszonylag meleg Rómában. (A cikk írásának, 2021 januárjának első hetén 9-12 Celsius-fok közötti ott a nappali, és 4-7 fok közötti az éjszakai hőmérséklet.) A madarak ilyenkor fákon telepednek meg, ahol Rómában továbbra is rengeteg táplálékot találnak szúnyogok, bogarak és egyéb rovarok képében.

 

És miután ha egyszer megszabadulunk a koronavírustól, és az emberiség újra elkezd gyakrabban tűzijátékozni örömében, felkészülhetünk arra, hogy – mint azt az ornitológus elmondta –

 

rendszeresek lesznek ezeket követően a tömeges nagyvárosi madártetemekről szóló hírek.

 

FOTÓ: Enrico Rizzi / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás