+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. december 11. péntek, 19:14
A világháborús retorikával a kormány legalább három legyet üthet egy csapásra, de nem érdemes ezzel túl sokat foglalkoznunk.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amikor szerdán egy kollégám felhívta rá a figyelmemet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állítólag finoman lenácizta brüsszeli politikai ellenfeleit, csak legyintettem.

 

Igen, az utazás előtti videójának az állt a leírásában, hogy „Irány Brüsszel. Este tárgyalások, holnap partraszállás”, és igen, az angol fordításban a partraszállás „D-Dayként” szerepelt.


Nem szeretem, sőt, nem tartom célravezetőnek, amikor valaki Orbán minden egyes megszólalására ugrik, mert már számtalanszor bebizonyosodott az elmúlt tíz évben, hogy

 

ezzel a gyakorlattal könnyen úgy lehet járni, mint ahogy a fiú járt, aki addig kiáltott farkast, amíg amikor az tényleg eljött, már senkit nem is érdekelt, hogy kiabál.

 

Így hát közöltem a kollégámmal, hogy nincs ebben semmi izgalmas, a miniszterelnök már hosszú évek óta csatákként hivatozik a brüsszeli tárgyalásaira, most is csak ezt akarta érzékeltetni a követőtáborával, nincs itt semmi nácizás.

 

Igen ám, csakhogy Orbán csütörtökön már farkasveremként hivatkozott Brüsszelre, én meg kénytelen voltam megkövetni a kollégát, mert ez már nem lehet a véletlen műve, még akkor sem, ha az angol fordításban nem az Adolf Hitler főhadiszállására utaló „Wolf’s Lair”, hanem a „wolf”s den” kifejezés szerepelt.

 

Na most a tény felismerésén túl, hogy a miniszterelnök kvázi a sorok között, közösségi médiás bejegyzésekben úgy nácizza a politikai ellenfeleit, hogy egy esetleges szembesítéskor (ami nyilvánvalóan nem fog megtörténni) mégis ki tudja magyarázni magát, érdemes elgondolkoznunk az ilyesfajta kommunikáció okain is.

 

Azt rögtön az elején el is vetném, hogy a miniszterelnök mintegy mellékesen odaszúrt az ellenfeleinek. Ez ugyan jellemző Orbán spontán megszólalásaira – boldog karácsonyt! – de

 

a megtervezett, ütemezett anyagok esetében elképzelhetetlen, hogy a profi kommunikációs csapattal dolgozó miniszterelnök ilyenekre pazarolja az értékes felületeket.

 

A tudatosságra utal az is, hogy a második világháborús utalások nagyon alacsonyan repkednek a kormányoldalon az elmúlt időkben: először Demeter Szilárd gázkamra-tulajdonosozta le Soros Györgyöt, majd Deutsch Tamás rukkolt elő egy vaskos gestapózással és ávózással.

 

Ahogy Ungváry Krisztián is rámutatott: ezzel egyáltalán nem az a probléma, mint sokan hiszik, konkrétan hogy a holokauszthoz nem szabad semmit sem hasonlítani. Szabad, a történelmi események „hasonlíthatóak és hasonlítandóak” más történelmi eseményekhez, még akkor is, ha a hasonlat esetleg sérti valakinek az érzéseit.

 

A probléma az „ordító aszimmetria”, a nyilvánvaló hazugság, és ami ezekből fakad:

 

az irdatlan sutyerákság és a szavak jelentésének totális relativizálása.

 

A hasonlatok nem állják meg a helyüket, de ezt sokan már észre sem veszik, mert a kormánypárt hosszú évek óta a posztmodern tér kiterjesztésén dolgozik, ahol semmi nem jelent semmit, azaz bármi jelenthet bármit, és annak ellenkezőjét is.

 

Ebben a gyalázatos műveletben pedig sajnos egyre gyakrabban van segítségükre az ún. ellenzék is – most éppen Dobrev Klára és Donáth Anna, akik a brüsszeli tárgyalásokat a saját győzelmükként tálalták a szavak jelentését már csak megérteni sem próbáló publikum felé.

 

A jelentésmaszatolás viszont most túlmutat önmagán, mert Orbán legalább három legyet üt vele egy csapásra.

 

Egyrészt provokálni lehet vele azokat, akiket sért az érzékenységükben a nemnácik lenácizása („sivalkodjatok”, hangzik ugyebár a kormánypárti véleményvezérek kedvenc felszólítása): ők addig sem foglalkoznak a valóban lényeges dolgokkal.

 

Másrészt örülhetnek azok is, akik egyáltalán nem a szólásszabadság szeretetéből állnak szemben a politikai korrektség dogmáival, hanem egyszerűen csak büntetlenül szeretnének suttyók lenni.

 

Harmadrészt pedig lelkendezhetnek a világháborús retorikán azok a háborúfetisiszták, akiket a CBA-pénztár forgópolcáról vásárolt Sven Hassel paperbackek egyenesen Németh Szilárd tankos fotóihoz repítettek.

 

Aki meg érti azt, hogy itt már semmi nem jelent semmit, az továbbra sem azzal foglalkozik, hogy mit mondanak Orbánék, hanem azzal, amit tesznek.

 

Nácizzanak csak nyugodtan.

 

Olvass még Varsányi Bencétől az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás