+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát
2020. október 30. péntek, 16:56
A jelenlegi válság más mint a többi, a spanyolnátha idején nem volt ekkora gazdasági visszaesés, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése a bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank vezető közgazdászával készített interjút.

A Spiegel interjút készített a Világbank vezető közgazdászával és alelnökével, Carmen Reinharttal. A kubai származású közgazdász még tavasszal egy interjúban azt állította, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság más lesz, mint a korábbiak, és a V-alakú talpraállás valószínűtlen.

 

A német lap újságírói ezúttal arra voltak kíváncsiak, változtak-e a kilátások Reinhart szerint tavasz óta, és jelenlegi tudásunk alapján milyen hatással lehet a világ gazdaságaira a járvány. A közgazdász a jelenlegi válságot teljesen másnak látja az eddigiekhez képest: nemcsak azért, mert itt nem egy gazdasági-pénzügyi sokk taszította recesszióba a világot, hanem azért is, mert a jelenleg tapasztalható gazdasági károk korábbi járványok hatásához sem hasonlíthatók. Reinhart az 1918-as évet és az akkor tetőző spanyolnáthát hozza fel példának – ebben az évben az Egyesült Államok GDP-je 9 százalékkal növekedett, pedig még az első világháború sem ért véget.

 

Nem számíthatunk gyors kilábalásra

 

A közgazdász azt is elmondja, hogy történelmi tapasztalatok alapján átlagosan nyolc évbe telik, mire egy ország kilábal a gazdasági válságból, és az egy főre vetített GDP újra eléri a korábbi szintet – és

 

ahogy a korábbi válságokban, a jelenlegi válság során is arra lehet számítani, hogy a gazdagabb országoknak lesz könnyebb a kilábalás.

 

Az eurozóna jelenlegi adataiban látható V-alakú visszapattanást csak ideiglenes növekedésnek tartja, és szerinte azt érdemes figyelni, hogy az egy főre jutó GDP mikor tér vissza a válságot megelőző szintre.

 

A fejlett országokat egyébként azért tartja előnyösebb helyzetűnek Reinhart, mert ők olcsóbban jutnak hitelhez a tőkepiacokról, ez pedig kulcs a válságból való kilábaláshoz. Szerinte azonban nem csak a szegényebb országok, de a világ államain belül a szegényebb emberek is hátrányosabb helyzetbe kerülnek:

 

a Világbank legfrissebb jelentése szerint az utóbbi 20 évben most először nőtt a globális szegénység.

 

A közgazdász szerint a közeljövőben Zambia, Libanon, Argentína, Ecuador, Venezuela és Suriname jelenthetnek államcsődöt.

 

És hogy mi a megoldás?

 

Reinhart szerint a gyorsabb kilábaláshoz a bankokon keresztül vezet az út. Amelyik állam gyorsan tud lépni a magánadósságok szerkezetének átalakításában, és tud segíteni abban, hogy a bankok a rosszul teljesítő hiteleket minél gyorsabban feltérképezzék és egy részüket el is engedhessék, az jobban jöhet ki a válságból.

 

A bankoknak nyújtott segítség ugyanis helyre tudja állítani a mérlegüket, és a hitelezési kedvüket is, amit a vírus okozta válság erősen megtépázott.

 

A legszegényebb országok megsegítsésére pedig hitelmoratóriumot javasol a közgazdász. Miután a Spiegel újságírói szembesítették azzal, hogyha hitelezési moratóriumot szeretne, akkor miért érvel még több hitel felvétele mellett, Reinhart a koronavírus okozta helyzetet háborúhoz hasonlította:

 

szerinte ilyen helyzetben először azon kell aggódni, hogy megnyerjük a háborút, és csak utána azon, a hiteleket hogyan fizetjük vissza.

 

Kíváncsi vagy, hogy mit jelent az Európai Unióra nézve a közös hitelfelvétel? Korábban szakértőkkel ezt jártuk körbe itt! Ha pedig az érdekel, hogy Magyarországot miként fogja érinteni a járvány miatti gazdasági válság, akkor hallgasd meg podcastunk, a Helyzet ezzel foglalkozó részét itt!​

 

NYITÓKÉP: Carmen Reinhart FORRÁS: Kristalina Georgineva / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás