+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát
2020. október 30. péntek, 16:56
A jelenlegi válság más mint a többi, a spanyolnátha idején nem volt ekkora gazdasági visszaesés, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése a bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank vezető közgazdászával készített interjút.

A Spiegel interjút készített a Világbank vezető közgazdászával és alelnökével, Carmen Reinharttal. A kubai származású közgazdász még tavasszal egy interjúban azt állította, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság más lesz, mint a korábbiak, és a V-alakú talpraállás valószínűtlen.

 

A német lap újságírói ezúttal arra voltak kíváncsiak, változtak-e a kilátások Reinhart szerint tavasz óta, és jelenlegi tudásunk alapján milyen hatással lehet a világ gazdaságaira a járvány. A közgazdász a jelenlegi válságot teljesen másnak látja az eddigiekhez képest: nemcsak azért, mert itt nem egy gazdasági-pénzügyi sokk taszította recesszióba a világot, hanem azért is, mert a jelenleg tapasztalható gazdasági károk korábbi járványok hatásához sem hasonlíthatók. Reinhart az 1918-as évet és az akkor tetőző spanyolnáthát hozza fel példának – ebben az évben az Egyesült Államok GDP-je 9 százalékkal növekedett, pedig még az első világháború sem ért véget.

 

Nem számíthatunk gyors kilábalásra

 

A közgazdász azt is elmondja, hogy történelmi tapasztalatok alapján átlagosan nyolc évbe telik, mire egy ország kilábal a gazdasági válságból, és az egy főre vetített GDP újra eléri a korábbi szintet – és

 

ahogy a korábbi válságokban, a jelenlegi válság során is arra lehet számítani, hogy a gazdagabb országoknak lesz könnyebb a kilábalás.

 

Az eurozóna jelenlegi adataiban látható V-alakú visszapattanást csak ideiglenes növekedésnek tartja, és szerinte azt érdemes figyelni, hogy az egy főre jutó GDP mikor tér vissza a válságot megelőző szintre.

 

A fejlett országokat egyébként azért tartja előnyösebb helyzetűnek Reinhart, mert ők olcsóbban jutnak hitelhez a tőkepiacokról, ez pedig kulcs a válságból való kilábaláshoz. Szerinte azonban nem csak a szegényebb országok, de a világ államain belül a szegényebb emberek is hátrányosabb helyzetbe kerülnek:

 

a Világbank legfrissebb jelentése szerint az utóbbi 20 évben most először nőtt a globális szegénység.

 

A közgazdász szerint a közeljövőben Zambia, Libanon, Argentína, Ecuador, Venezuela és Suriname jelenthetnek államcsődöt.

 

És hogy mi a megoldás?

 

Reinhart szerint a gyorsabb kilábaláshoz a bankokon keresztül vezet az út. Amelyik állam gyorsan tud lépni a magánadósságok szerkezetének átalakításában, és tud segíteni abban, hogy a bankok a rosszul teljesítő hiteleket minél gyorsabban feltérképezzék és egy részüket el is engedhessék, az jobban jöhet ki a válságból.

 

A bankoknak nyújtott segítség ugyanis helyre tudja állítani a mérlegüket, és a hitelezési kedvüket is, amit a vírus okozta válság erősen megtépázott.

 

A legszegényebb országok megsegítsésére pedig hitelmoratóriumot javasol a közgazdász. Miután a Spiegel újságírói szembesítették azzal, hogyha hitelezési moratóriumot szeretne, akkor miért érvel még több hitel felvétele mellett, Reinhart a koronavírus okozta helyzetet háborúhoz hasonlította:

 

szerinte ilyen helyzetben először azon kell aggódni, hogy megnyerjük a háborút, és csak utána azon, a hiteleket hogyan fizetjük vissza.

 

Kíváncsi vagy, hogy mit jelent az Európai Unióra nézve a közös hitelfelvétel? Korábban szakértőkkel ezt jártuk körbe itt! Ha pedig az érdekel, hogy Magyarországot miként fogja érinteni a járvány miatti gazdasági válság, akkor hallgasd meg podcastunk, a Helyzet ezzel foglalkozó részét itt!​

 

NYITÓKÉP: Carmen Reinhart FORRÁS: Kristalina Georgineva / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás