+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát
2020. október 30. péntek, 16:56
A jelenlegi válság más mint a többi, a spanyolnátha idején nem volt ekkora gazdasági visszaesés, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése a bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank vezető közgazdászával készített interjút.

A Spiegel interjút készített a Világbank vezető közgazdászával és alelnökével, Carmen Reinharttal. A kubai származású közgazdász még tavasszal egy interjúban azt állította, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság más lesz, mint a korábbiak, és a V-alakú talpraállás valószínűtlen.

 

A német lap újságírói ezúttal arra voltak kíváncsiak, változtak-e a kilátások Reinhart szerint tavasz óta, és jelenlegi tudásunk alapján milyen hatással lehet a világ gazdaságaira a járvány. A közgazdász a jelenlegi válságot teljesen másnak látja az eddigiekhez képest: nemcsak azért, mert itt nem egy gazdasági-pénzügyi sokk taszította recesszióba a világot, hanem azért is, mert a jelenleg tapasztalható gazdasági károk korábbi járványok hatásához sem hasonlíthatók. Reinhart az 1918-as évet és az akkor tetőző spanyolnáthát hozza fel példának – ebben az évben az Egyesült Államok GDP-je 9 százalékkal növekedett, pedig még az első világháború sem ért véget.

 

Nem számíthatunk gyors kilábalásra

 

A közgazdász azt is elmondja, hogy történelmi tapasztalatok alapján átlagosan nyolc évbe telik, mire egy ország kilábal a gazdasági válságból, és az egy főre vetített GDP újra eléri a korábbi szintet – és

 

ahogy a korábbi válságokban, a jelenlegi válság során is arra lehet számítani, hogy a gazdagabb országoknak lesz könnyebb a kilábalás.

 

Az eurozóna jelenlegi adataiban látható V-alakú visszapattanást csak ideiglenes növekedésnek tartja, és szerinte azt érdemes figyelni, hogy az egy főre jutó GDP mikor tér vissza a válságot megelőző szintre.

 

A fejlett országokat egyébként azért tartja előnyösebb helyzetűnek Reinhart, mert ők olcsóbban jutnak hitelhez a tőkepiacokról, ez pedig kulcs a válságból való kilábaláshoz. Szerinte azonban nem csak a szegényebb országok, de a világ államain belül a szegényebb emberek is hátrányosabb helyzetbe kerülnek:

 

a Világbank legfrissebb jelentése szerint az utóbbi 20 évben most először nőtt a globális szegénység.

 

A közgazdász szerint a közeljövőben Zambia, Libanon, Argentína, Ecuador, Venezuela és Suriname jelenthetnek államcsődöt.

 

És hogy mi a megoldás?

 

Reinhart szerint a gyorsabb kilábaláshoz a bankokon keresztül vezet az út. Amelyik állam gyorsan tud lépni a magánadósságok szerkezetének átalakításában, és tud segíteni abban, hogy a bankok a rosszul teljesítő hiteleket minél gyorsabban feltérképezzék és egy részüket el is engedhessék, az jobban jöhet ki a válságból.

 

A bankoknak nyújtott segítség ugyanis helyre tudja állítani a mérlegüket, és a hitelezési kedvüket is, amit a vírus okozta válság erősen megtépázott.

 

A legszegényebb országok megsegítsésére pedig hitelmoratóriumot javasol a közgazdász. Miután a Spiegel újságírói szembesítették azzal, hogyha hitelezési moratóriumot szeretne, akkor miért érvel még több hitel felvétele mellett, Reinhart a koronavírus okozta helyzetet háborúhoz hasonlította:

 

szerinte ilyen helyzetben először azon kell aggódni, hogy megnyerjük a háborút, és csak utána azon, a hiteleket hogyan fizetjük vissza.

 

Kíváncsi vagy, hogy mit jelent az Európai Unióra nézve a közös hitelfelvétel? Korábban szakértőkkel ezt jártuk körbe itt! Ha pedig az érdekel, hogy Magyarországot miként fogja érinteni a járvány miatti gazdasági válság, akkor hallgasd meg podcastunk, a Helyzet ezzel foglalkozó részét itt!​

 

NYITÓKÉP: Carmen Reinhart FORRÁS: Kristalina Georgineva / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás