+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 28. szerda, 15:38
A természeti értékek védelmét elősegítő jogszabályok hiányának köszönhetően a pénzügyi szektornak egyelőre megéri hazavágni a Földet – erre jutott egy új kutatás. Magyarország sem mentesül a káros következményektől.
A világ legnagyobb befektetési bankjai 2019-ben 2,6 billió dollárnyi kölcsönt adtak olyan tevékenységekre, amelyek végül az ökoszisztéma és a vadvilág kárára hasznosultak.

 

Így járt el többek között a Bank of America, a Citigroup vagy a JP Morgan Chase is. Ez nagyobb, mint Kanada GDP-je – áll a Portfolio.Eart nevű szevezet jelentésében, amelyet a Guardian szemléz. A Portfolio.Earth-öt pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi szakemberek hozták létre, éppen abból a célból, hogy pontosabban vizsgálhassák a pénzügyi szektor környezetre gyakorolt hatását.

 

Honlapjuk szerint az összeget úgy kapták, hogy megvizsgálták: a kormányok és tudósok által is elismert legnagyobb környezetszennyezést végző ágazatok mekkora összegeket kaptak a különböző bankoktól. Kiemelik, hogy a pénzintézetek közül egy sem fektet komolyan vehető energiát abba, hogy megvizsgálja befektetései környezeti hatásait.

 

Hozzáteszik továbbá, hogy a bankoknak kulcsszerepük van a pénzügyi rendszer működtetésében, amely a legtöbb esetben nem vesz tudomást tevékenységének környezeti hatásairól, a jelenlegi szabályozások pedig még meg is védik a bankokat az esetleges káros következményektől és büntetésektől.

 

„A pénzügyi szektor támogatja a tömeges kihalást, miközben emberi jogokat és őslakosok szuverenitását ássa alá” – fogalmaznak.

 

Mire költött az emberiség 2,6 billió dollárt?

 

A Portfolio.Earth szerint elsősorban az élelmiszeripar, a fakitermelés, a bányászat, a nem megújuló energiaforrások, az infrastruktúrafejlesztések, a turizmus, valamint a közlekedési és szállítmányozási szektor által kapott kölcsönök pörgettek fel a környezeti károkozást. Ezeket egyébként korábban az ENSZ biodiverzitásért és ökológiaért felelelős tudományos szervezete, az IPBES is elsőszámú veszélyforrásként nevezte meg.

 

„Amikor a tanulmány írói a bankok vezetőivel interjúztak, elképesztő tudatlansággal – vagy éppen nemtörődömséggel – találkoztak. A többség egyáltalán nincs tudatában annak, hogyan hat a tevékenysége a biodiverzitásra.

 

Ez a jelentés tulajdonképpen a status quóról kiállított ijesztő bizonyítvány” – mondta a Guardiannek Sir Robert Watson, aki korábban az IPBES-t vezette.

 

Szerinte a legfontosabb lépés ennek a mentalitásnak a megváltoztatása lenne.

 

A brit lap egyébként több bankot is megkeresett a riporttal kapcsolatban, de azok vagy nem válaszoltak nekik, vagy arra hivatkozva, hogy nem tudják ellenőrizni a jelentésben foglaltak igazságtartalmát, elutasították a megszólalás lehetőségét.

 

A New York-i székhelyű Wells Fargo bank készségesebb volt: az ő szóvivőjük azt hangsúlyozta, hogy a vezetőségi előírásaikban szerepelnek környezetvédelmi pontok, amelyek a biodiverzitást is figyelembe veszik azoknál az ügyfeleiknél, amelyek ebből a szempontból fontos ágazatokban tevékenykednek. A tokiói Mitsubishi UFJ Pénzügyi Csoport is egy hasonló belső szabályzat emlegetésével védekezett.

 

A Portfolio.Earth felszólította a bankokat, hogy gondolják újra, hogyan veszik figyelembe a munkájuk nyomán keletkező környezeti károkat, a kormányokat pedig arra, hogy tegyék elszámoltathatóvá a káros tevékenységeikért a pénzintézeteket.

 

Magyarország is a kárvallottak között

 

A Portfolio.Earth által felsorolt környezetszennyező ágazatok Magyarországon is jelentős károkat okoznak. Október 21-én írtunk arról, hogy világszerte félmillió csecsemő életét követelte a rossz levegőminőség szerte a világon. Ez a probléma elsősorban a kevésbé fejlett országokat érinti.

 

Ugyanakkor a szennyezett levegő hazánkban is komoly problémákat okoz, amit itt is csak fokozhat, ha a bankok nem veszik figyelembe az általuk folyósított kölcsönök lehetséges hatásait.

 

Az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány úgy számol, Budapest a rosszminőségű levegője miatt évente összességében 1200 milliárd forinttól esik el.

 

Ez az összeg a betegellátási költségekből és a kieső adóbevételekből tevődik össze.

 

NYITÓKÉP:  Gavin Schaefer / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A kizárásról a Néppárt politikai közgyűlése dönt majd, amint a járványhelyzet azt lehetővé teszi.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás