Félmillió csecsemő életébe került a légszennyezés 2019-ben

Szerző: Galavits Patrik
2020.10.21. 15:37

Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. Budapestet ezermilliárdos kár érheti a szennyezett levegője miatt.

Félmillió csecsemő életébe került a légszennyezés 2019-ben

A légszennyezés majdnem félmillió, egyhónaposnál fiatalabb csecsemő haláláért volt felelős 2019-ben. Nagy részük a fejlődő országokban lett a rossz levegőminőség áldozata – erre jutott a Guardian által szemlézett nemzetközi kutatás, a State of Global Air Report.

A csecsemőhalálok kétharmadának elsőszámú oka a beltéri légszennyezettség volt. Ez főleg szegény háztartásokban fordul elő, ahol még mindig szilárd tüzelőanyagokat – fát, szenet vagy trágyát – használnak főzéshez vagy fűtéshez.

Lenkei Péter, a PiAndTECH megújuló energia hasznosításával foglalkozó cég természetvédelmi mérnök szakértője, aki korábban a Levegő Munkacsoportnak is dolgozott, a hírrel kapcsolatban kiemelte az Azonnalinak, hogy más kutatások is találtak már összefüggést a szállópor-szennyezés mértéke és a hirtelen csecsemőhalálozás között. A nanoméretű szennyeződések Lenkei szerint a várandós anyák méhlepényébe, ezzel együtt pedig a magzati véráramba is is bejuthatnak.

A szakértő szerint a kutatásban is megnevezett égéstermékekből származó korom sok, úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogént visz a „hátán”, amelyek közül több rákkeltő vagy egészségkárosító hatású is van. A Guardian cikke ezzel kapcsolatban megjegyzi:

a légszennyezésnek kitett anyák nagyobb eséllyel lesznek koraszülők, illetve gyerekeik gyakran a normálisnál alacsonyabb súllyal jönnek világra.

A légszennyezettség idősekre gyakorolt káros hatásairól már viszonylag sokat tudunk, a legkisebbeket ért károsodásokra azonban ilyen átfogóan még nem sok kutatás mutatott rá.

A harmadik világ a legkiszolgáltatottabb

A kutatást közzétevő, bostoni székhelyű Health Effects Institute (HEI) számai alapján 2019-ben a szubszaharai Afrikában 236 ezer, Dél-Ázsiában 186 ezer; Kelet- és Dél-Kelet-Ázsiában, valamint Óceániában 23 ezer; Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 20 ezer; Latin-Amerikában és a Karib-térségben 7700; Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában összesen 2700 egyhónaposnál fiatalabb csecsemő lett a légszennyezettség áldozata. Globálisan a legtehetősebb háztartásokban ugyanakkor 1250 ugyanez az adat.

A számok gyakorlatilag arányosak az ezekben a térségekben tapasztalt átlagos beltéri légszennyezettség mértékével.
 

„Egyelőre nem teljesen értjük az összefüggéseket, de valami gátolja a csecsemők növekedését, így pedig a születéskori súlyuk is kisebb lesz. Van epidemiológiai összefüggés, amelyet országokon átívelően is ki lehet mutatni több kutatáson keresztül” – fogalmazott Katherine Walker, a HEI egyik tudósa. A kutatók azt is kiemelték, hogy az így megszülető gyerekek aztán sokkal könnyebben kapnak el fertőzéseket, és tüdőgyulladás is nagyobb eséllyel alakul ki náluk.

A Los Angeles-i UCLA járványügyi professzora, Beate Riz állítja: a mai indiai, dél-kelet-ázsiai és afrikai városokban a légszennyezettség mértéke az ipari forradalom lázában égő, viktoriánus Londonéhoz hasonlíthatóak.

„Nem a modern városokhoz hasonló az ottani légszennyezettség, hanem a 150 évvel ezelőtti Londonéhoz, ahol belső terekben is szenet égettek. A politika eddig alig foglalkozott a beltéri légszennyezettséggel. Éppen ideje lenne megtennie”

– mondta Riz, aki hozzátette, hogy a szennyezett levegőt túlélő csecsemők nem feltétlenül ússzák meg maradandó károsodás nélkül. Az agyukra és más szerveikre is hatással vannak hosszabb távon a rossz körülmények.

AZ INDIAI DELHI 2019-BEN – A SZMOGTÓL AZ EGET SEM LÁTNI FOTÓ: PRAMI.AP90 / WIKIMEDIA

A tudósok szerint ezek a hatások akár évszázadokon keresztül maradhattak észrevétlenek, mert bár sok szilárd tüzelőanyagot használtak az emberek beltérben – az otthon több időt töltő gyerekek és nők érzik ennek igazán káros hatását –, de ha kimentek az otthonukból, jobb minőségű levegőt lélegeztek be.

Mára azonban a népsűrűség és a fejlődő országok városainak kültéri légszennyezettsége a gyáraknak és a közlekedésnek köszönhetően azt jelenti, hogy

milliók élik mindennapjaikat úgy, hogy egy percig nem jut a tüdejükbe jó minőségű levegő.

Lenkei szerint Magyarországon is a szilárd tüzelőanyagokat használó szegények vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, ha beltéri légszennyezettségről van szó.

„Szilárd tüzelés esetén, amennyiben nem megfelelő a kémény huzata, a tüzelőberendezés vagy a tüzeléstechnika, könnyen bejut a füst a lakótérbe vagy a konyhába. Jellemzően a nők (magzattal a hasukban) tartózkodnak többet otthon a zárt térben, ahol emiatt rendkívül magas légszennyezettség jön létre, mely nehezen és lassan szellőztethető ki.”

Szerinte ezért mihamarabb támogatási programokat kellene indítani, hogy a háztartások korszerűsíteni tudják az otthonaikat.

„Nagyon hasznos lenne a megfelelő tüzeléstechnika oktatása, a gyakoribb kötelező kéményellenőrzés és az épületkorszerűsítési programok, mely elsősorban az érintett szegényebb rétegeket célozzák. Az épület szigetelése és a fűtés korszerűsítése együtt kell megtörténjen. Ilyenkor

lehetőség nyílna például napelemek felszerelésére, és a rendkívül szennyező sparhelt lecserélésére villanytűzhelyre” – mondta a szakértő.

Becslések szerint 2019-ben világszerte 6,7 millió ember halálát okozta a légszennyezettség.

Milliárdokban mérhető a rossz levegő miatti veszteség

Nem csak emberéletekben mutatkoznak meg a rossz levegő hatásai. A Greenpeace által szerdán kiadott közleményben ismertetett, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány 432 európai városban vizsgálta a légszennyezettséget.

Az EPHA kutatása azt vizsgálta, a légszennyezéshez köthető megbetegedések és halálozások mekkora költséget jelentenek az adófizetőknek. Ez alapján a górcső alá vett városok közül Budapest a 22. helyen végzett –

a tanulmány szerint az egy lakosra jutó veszteség a magyar fővárosban 1860 eurót, mintegy 680 ezer forintot tesz ki. Ez összességében 1200 milliárd forintos kárt jelent évente.
 

A kutatásban vizsgált városok közül Bukarest áll a legrosszabbul: ott 3000 euró az egy főre jutó, légszennyezettség miatti költség. A román fővárost Milánó (2843 euró), Padova (2455 euró), Varsó (2433 euró), Pozsony (2168 euró), valamint Velence és Brescia követi (2106 euró).

Az EPHA szerint a szennyezettség a kelet-közép-európai régióban főleg a fűtésből és a közlekedésből származik. Kutatásuk alapján a gépkocsihasználat esetén az utazási időnek elég csak egy százalékkal növekednie ahhoz, hogy 0,26-0,54 százalékkal több szennyező anyag jusson a levegőbe.

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője kiemelte: a koronavírus-járvány miatt ugyan egy időre visszaesett a forgalom, az utóbbi hetekben azonban ismét visszaállt a korábbi szintre, egyúttal sürgeti a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozását Budapesten. Ennek érdekében a Greenpeace aláríásgyűjtést is indított.

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője az egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet.

„Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt.
 

Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket" – fogalmazott.

NYITÓKÉP:  Globetrotter19 / Wikimedia

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek