+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 21. szerda, 15:37
Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. Budapestet ezermilliárdos kár érheti a szennyezett levegője miatt.

A légszennyezés majdnem félmillió, egyhónaposnál fiatalabb csecsemő haláláért volt felelős 2019-ben. Nagy részük a fejlődő országokban lett a rossz levegőminőség áldozata – erre jutott a Guardian által szemlézett nemzetközi kutatás, a State of Global Air Report.

 

A csecsemőhalálok kétharmadának elsőszámú oka a beltéri légszennyezettség volt. Ez főleg szegény háztartásokban fordul elő, ahol még mindig szilárd tüzelőanyagokat – fát, szenet vagy trágyát – használnak főzéshez vagy fűtéshez.

 

Lenkei Péter, a PiAndTECH megújuló energia hasznosításával foglalkozó cég természetvédelmi mérnök szakértője, aki korábban a Levegő Munkacsoportnak is dolgozott, a hírrel kapcsolatban kiemelte az Azonnalinak, hogy más kutatások is találtak már összefüggést a szállópor-szennyezés mértéke és a hirtelen csecsemőhalálozás között. A nanoméretű szennyeződések Lenkei szerint a várandós anyák méhlepényébe, ezzel együtt pedig a magzati véráramba is is bejuthatnak.

 

A szakértő szerint a kutatásban is megnevezett égéstermékekből származó korom sok, úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogént visz a „hátán”, amelyek közül több rákkeltő vagy egészségkárosító hatású is van. A Guardian cikke ezzel kapcsolatban megjegyzi:

 

a légszennyezésnek kitett anyák nagyobb eséllyel lesznek koraszülők, illetve gyerekeik gyakran a normálisnál alacsonyabb súllyal jönnek világra.

 

A légszennyezettség idősekre gyakorolt káros hatásairól már viszonylag sokat tudunk, a legkisebbeket ért károsodásokra azonban ilyen átfogóan még nem sok kutatás mutatott rá.

 

A harmadik világ a legkiszolgáltatottabb

 

A kutatást közzétevő, bostoni székhelyű Health Effects Institute (HEI) számai alapján 2019-ben a szubszaharai Afrikában 236 ezer, Dél-Ázsiában 186 ezer; Kelet- és Dél-Kelet-Ázsiában, valamint Óceániában 23 ezer; Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 20 ezer; Latin-Amerikában és a Karib-térségben 7700; Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában összesen 2700 egyhónaposnál fiatalabb csecsemő lett a légszennyezettség áldozata. Globálisan a legtehetősebb háztartásokban ugyanakkor 1250 ugyanez az adat.

 

A számok gyakorlatilag arányosak az ezekben a térségekben tapasztalt átlagos beltéri légszennyezettség mértékével.
 

„Egyelőre nem teljesen értjük az összefüggéseket, de valami gátolja a csecsemők növekedését, így pedig a születéskori súlyuk is kisebb lesz. Van epidemiológiai összefüggés, amelyet országokon átívelően is ki lehet mutatni több kutatáson keresztül” – fogalmazott Katherine Walker, a HEI egyik tudósa. A kutatók azt is kiemelték, hogy az így megszülető gyerekek aztán sokkal könnyebben kapnak el fertőzéseket, és tüdőgyulladás is nagyobb eséllyel alakul ki náluk.

 

A Los Angeles-i UCLA járványügyi professzora, Beate Riz állítja: a mai indiai, dél-kelet-ázsiai és afrikai városokban a légszennyezettség mértéke az ipari forradalom lázában égő, viktoriánus Londonéhoz hasonlíthatóak.

 

„Nem a modern városokhoz hasonló az ottani légszennyezettség, hanem a 150 évvel ezelőtti Londonéhoz, ahol belső terekben is szenet égettek. A politika eddig alig foglalkozott a beltéri légszennyezettséggel. Éppen ideje lenne megtennie”

 

– mondta Riz, aki hozzátette, hogy a szennyezett levegőt túlélő csecsemők nem feltétlenül ússzák meg maradandó károsodás nélkül. Az agyukra és más szerveikre is hatással vannak hosszabb távon a rossz körülmények.

 

AZ INDIAI DELHI 2019-BEN – A SZMOGTÓL AZ EGET SEM LÁTNI FOTÓ: PRAMI.AP90 / WIKIMEDIA

 

A tudósok szerint ezek a hatások akár évszázadokon keresztül maradhattak észrevétlenek, mert bár sok szilárd tüzelőanyagot használtak az emberek beltérben – az otthon több időt töltő gyerekek és nők érzik ennek igazán káros hatását –, de ha kimentek az otthonukból, jobb minőségű levegőt lélegeztek be.

 

Mára azonban a népsűrűség és a fejlődő országok városainak kültéri légszennyezettsége a gyáraknak és a közlekedésnek köszönhetően azt jelenti, hogy

 

milliók élik mindennapjaikat úgy, hogy egy percig nem jut a tüdejükbe jó minőségű levegő.

 

Lenkei szerint Magyarországon is a szilárd tüzelőanyagokat használó szegények vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, ha beltéri légszennyezettségről van szó.

 

„Szilárd tüzelés esetén, amennyiben nem megfelelő a kémény huzata, a tüzelőberendezés vagy a tüzeléstechnika, könnyen bejut a füst a lakótérbe vagy a konyhába. Jellemzően a nők (magzattal a hasukban) tartózkodnak többet otthon a zárt térben, ahol emiatt rendkívül magas légszennyezettség jön létre, mely nehezen és lassan szellőztethető ki.”

 

Szerinte ezért mihamarabb támogatási programokat kellene indítani, hogy a háztartások korszerűsíteni tudják az otthonaikat.

 

„Nagyon hasznos lenne a megfelelő tüzeléstechnika oktatása, a gyakoribb kötelező kéményellenőrzés és az épületkorszerűsítési programok, mely elsősorban az érintett szegényebb rétegeket célozzák. Az épület szigetelése és a fűtés korszerűsítése együtt kell megtörténjen. Ilyenkor

 

lehetőség nyílna például napelemek felszerelésére, és a rendkívül szennyező sparhelt lecserélésére villanytűzhelyre” – mondta a szakértő.

 

Becslések szerint 2019-ben világszerte 6,7 millió ember halálát okozta a légszennyezettség.

 

Milliárdokban mérhető a rossz levegő miatti veszteség

 

Nem csak emberéletekben mutatkoznak meg a rossz levegő hatásai. A Greenpeace által szerdán kiadott közleményben ismertetett, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány 432 európai városban vizsgálta a légszennyezettséget.

 

Az EPHA kutatása azt vizsgálta, a légszennyezéshez köthető megbetegedések és halálozások mekkora költséget jelentenek az adófizetőknek. Ez alapján a górcső alá vett városok közül Budapest a 22. helyen végzett –

 

a tanulmány szerint az egy lakosra jutó veszteség a magyar fővárosban 1860 eurót, mintegy 680 ezer forintot tesz ki. Ez összességében 1200 milliárd forintos kárt jelent évente.
 

A kutatásban vizsgált városok közül Bukarest áll a legrosszabbul: ott 3000 euró az egy főre jutó, légszennyezettség miatti költség. A román fővárost Milánó (2843 euró), Padova (2455 euró), Varsó (2433 euró), Pozsony (2168 euró), valamint Velence és Brescia követi (2106 euró).

 

Az EPHA szerint a szennyezettség a kelet-közép-európai régióban főleg a fűtésből és a közlekedésből származik. Kutatásuk alapján a gépkocsihasználat esetén az utazási időnek elég csak egy százalékkal növekednie ahhoz, hogy 0,26-0,54 százalékkal több szennyező anyag jusson a levegőbe.

 

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője kiemelte: a koronavírus-járvány miatt ugyan egy időre visszaesett a forgalom, az utóbbi hetekben azonban ismét visszaállt a korábbi szintre, egyúttal sürgeti a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozását Budapesten. Ennek érdekében a Greenpeace aláríásgyűjtést is indított.

 

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője az egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet.

 

„Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt.
 

Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket" – fogalmazott.

 

NYITÓKÉP:  Globetrotter19 / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás