Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. Budapestet ezermilliárdos kár érheti a szennyezett levegője miatt.
A légszennyezés majdnem félmillió, egyhónaposnál fiatalabb csecsemő haláláért volt felelős 2019-ben. Nagy részük a fejlődő országokban lett a rossz levegőminőség áldozata – erre jutott a Guardian által szemlézett nemzetközi kutatás, a State of Global Air Report.
A csecsemőhalálok kétharmadának elsőszámú oka a beltéri légszennyezettség volt. Ez főleg szegény háztartásokban fordul elő, ahol még mindig szilárd tüzelőanyagokat – fát, szenet vagy trágyát – használnak főzéshez vagy fűtéshez.
Lenkei Péter, a PiAndTECH megújuló energia hasznosításával foglalkozó cég természetvédelmi mérnök szakértője, aki korábban a Levegő Munkacsoportnak is dolgozott, a hírrel kapcsolatban kiemelte az Azonnalinak, hogy más kutatások is találtak már összefüggést a szállópor-szennyezés mértéke és a hirtelen csecsemőhalálozás között. A nanoméretű szennyeződések Lenkei szerint a várandós anyák méhlepényébe, ezzel együtt pedig a magzati véráramba is is bejuthatnak.
A szakértő szerint a kutatásban is megnevezett égéstermékekből származó korom sok, úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogént visz a „hátán”, amelyek közül több rákkeltő vagy egészségkárosító hatású is van. A Guardian cikke ezzel kapcsolatban megjegyzi:
A légszennyezettség idősekre gyakorolt káros hatásairól már viszonylag sokat tudunk, a legkisebbeket ért károsodásokra azonban ilyen átfogóan még nem sok kutatás mutatott rá.
A harmadik világ a legkiszolgáltatottabb
A kutatást közzétevő, bostoni székhelyű Health Effects Institute (HEI) számai alapján 2019-ben a szubszaharai Afrikában 236 ezer, Dél-Ázsiában 186 ezer; Kelet- és Dél-Kelet-Ázsiában, valamint Óceániában 23 ezer; Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 20 ezer; Latin-Amerikában és a Karib-térségben 7700; Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában összesen 2700 egyhónaposnál fiatalabb csecsemő lett a légszennyezettség áldozata. Globálisan a legtehetősebb háztartásokban ugyanakkor 1250 ugyanez az adat.
„Egyelőre nem teljesen értjük az összefüggéseket, de valami gátolja a csecsemők növekedését, így pedig a születéskori súlyuk is kisebb lesz. Van epidemiológiai összefüggés, amelyet országokon átívelően is ki lehet mutatni több kutatáson keresztül” – fogalmazott Katherine Walker, a HEI egyik tudósa. A kutatók azt is kiemelték, hogy az így megszülető gyerekek aztán sokkal könnyebben kapnak el fertőzéseket, és tüdőgyulladás is nagyobb eséllyel alakul ki náluk.
A Los Angeles-i UCLA járványügyi professzora, Beate Riz állítja: a mai indiai, dél-kelet-ázsiai és afrikai városokban a légszennyezettség mértéke az ipari forradalom lázában égő, viktoriánus Londonéhoz hasonlíthatóak.
– mondta Riz, aki hozzátette, hogy a szennyezett levegőt túlélő csecsemők nem feltétlenül ússzák meg maradandó károsodás nélkül. Az agyukra és más szerveikre is hatással vannak hosszabb távon a rossz körülmények.
A tudósok szerint ezek a hatások akár évszázadokon keresztül maradhattak észrevétlenek, mert bár sok szilárd tüzelőanyagot használtak az emberek beltérben – az otthon több időt töltő gyerekek és nők érzik ennek igazán káros hatását –, de ha kimentek az otthonukból, jobb minőségű levegőt lélegeztek be.
Mára azonban a népsűrűség és a fejlődő országok városainak kültéri légszennyezettsége a gyáraknak és a közlekedésnek köszönhetően azt jelenti, hogy
Lenkei szerint Magyarországon is a szilárd tüzelőanyagokat használó szegények vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, ha beltéri légszennyezettségről van szó.
„Szilárd tüzelés esetén, amennyiben nem megfelelő a kémény huzata, a tüzelőberendezés vagy a tüzeléstechnika, könnyen bejut a füst a lakótérbe vagy a konyhába. Jellemzően a nők (magzattal a hasukban) tartózkodnak többet otthon a zárt térben, ahol emiatt rendkívül magas légszennyezettség jön létre, mely nehezen és lassan szellőztethető ki.”
Szerinte ezért mihamarabb támogatási programokat kellene indítani, hogy a háztartások korszerűsíteni tudják az otthonaikat.
„Nagyon hasznos lenne a megfelelő tüzeléstechnika oktatása, a gyakoribb kötelező kéményellenőrzés és az épületkorszerűsítési programok, mely elsősorban az érintett szegényebb rétegeket célozzák. Az épület szigetelése és a fűtés korszerűsítése együtt kell megtörténjen. Ilyenkor
Becslések szerint 2019-ben világszerte 6,7 millió ember halálát okozta a légszennyezettség.
Milliárdokban mérhető a rossz levegő miatti veszteség
Nem csak emberéletekben mutatkoznak meg a rossz levegő hatásai. A Greenpeace által szerdán kiadott közleményben ismertetett, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány 432 európai városban vizsgálta a légszennyezettséget.
Az EPHA kutatása azt vizsgálta, a légszennyezéshez köthető megbetegedések és halálozások mekkora költséget jelentenek az adófizetőknek. Ez alapján a górcső alá vett városok közül Budapest a 22. helyen végzett –
A kutatásban vizsgált városok közül Bukarest áll a legrosszabbul: ott 3000 euró az egy főre jutó, légszennyezettség miatti költség. A román fővárost Milánó (2843 euró), Padova (2455 euró), Varsó (2433 euró), Pozsony (2168 euró), valamint Velence és Brescia követi (2106 euró).
Az EPHA szerint a szennyezettség a kelet-közép-európai régióban főleg a fűtésből és a közlekedésből származik. Kutatásuk alapján a gépkocsihasználat esetén az utazási időnek elég csak egy százalékkal növekednie ahhoz, hogy 0,26-0,54 százalékkal több szennyező anyag jusson a levegőbe.
Simon Gergely, a Greenpeace szakértője kiemelte: a koronavírus-járvány miatt ugyan egy időre visszaesett a forgalom, az utóbbi hetekben azonban ismét visszaállt a korábbi szintre, egyúttal sürgeti a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozását Budapesten. Ennek érdekében a Greenpeace aláríásgyűjtést is indított.
Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője az egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet.
Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket" – fogalmazott.
NYITÓKÉP: Globetrotter19 / Wikimedia
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.