+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 21. szerda, 15:37
Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. Budapestet ezermilliárdos kár érheti a szennyezett levegője miatt.

A légszennyezés majdnem félmillió, egyhónaposnál fiatalabb csecsemő haláláért volt felelős 2019-ben. Nagy részük a fejlődő országokban lett a rossz levegőminőség áldozata – erre jutott a Guardian által szemlézett nemzetközi kutatás, a State of Global Air Report.

 

A csecsemőhalálok kétharmadának elsőszámú oka a beltéri légszennyezettség volt. Ez főleg szegény háztartásokban fordul elő, ahol még mindig szilárd tüzelőanyagokat – fát, szenet vagy trágyát – használnak főzéshez vagy fűtéshez.

 

Lenkei Péter, a PiAndTECH megújuló energia hasznosításával foglalkozó cég természetvédelmi mérnök szakértője, aki korábban a Levegő Munkacsoportnak is dolgozott, a hírrel kapcsolatban kiemelte az Azonnalinak, hogy más kutatások is találtak már összefüggést a szállópor-szennyezés mértéke és a hirtelen csecsemőhalálozás között. A nanoméretű szennyeződések Lenkei szerint a várandós anyák méhlepényébe, ezzel együtt pedig a magzati véráramba is is bejuthatnak.

 

A szakértő szerint a kutatásban is megnevezett égéstermékekből származó korom sok, úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogént visz a „hátán”, amelyek közül több rákkeltő vagy egészségkárosító hatású is van. A Guardian cikke ezzel kapcsolatban megjegyzi:

 

a légszennyezésnek kitett anyák nagyobb eséllyel lesznek koraszülők, illetve gyerekeik gyakran a normálisnál alacsonyabb súllyal jönnek világra.

 

A légszennyezettség idősekre gyakorolt káros hatásairól már viszonylag sokat tudunk, a legkisebbeket ért károsodásokra azonban ilyen átfogóan még nem sok kutatás mutatott rá.

 

A harmadik világ a legkiszolgáltatottabb

 

A kutatást közzétevő, bostoni székhelyű Health Effects Institute (HEI) számai alapján 2019-ben a szubszaharai Afrikában 236 ezer, Dél-Ázsiában 186 ezer; Kelet- és Dél-Kelet-Ázsiában, valamint Óceániában 23 ezer; Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 20 ezer; Latin-Amerikában és a Karib-térségben 7700; Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában összesen 2700 egyhónaposnál fiatalabb csecsemő lett a légszennyezettség áldozata. Globálisan a legtehetősebb háztartásokban ugyanakkor 1250 ugyanez az adat.

 

A számok gyakorlatilag arányosak az ezekben a térségekben tapasztalt átlagos beltéri légszennyezettség mértékével.
 

„Egyelőre nem teljesen értjük az összefüggéseket, de valami gátolja a csecsemők növekedését, így pedig a születéskori súlyuk is kisebb lesz. Van epidemiológiai összefüggés, amelyet országokon átívelően is ki lehet mutatni több kutatáson keresztül” – fogalmazott Katherine Walker, a HEI egyik tudósa. A kutatók azt is kiemelték, hogy az így megszülető gyerekek aztán sokkal könnyebben kapnak el fertőzéseket, és tüdőgyulladás is nagyobb eséllyel alakul ki náluk.

 

A Los Angeles-i UCLA járványügyi professzora, Beate Riz állítja: a mai indiai, dél-kelet-ázsiai és afrikai városokban a légszennyezettség mértéke az ipari forradalom lázában égő, viktoriánus Londonéhoz hasonlíthatóak.

 

„Nem a modern városokhoz hasonló az ottani légszennyezettség, hanem a 150 évvel ezelőtti Londonéhoz, ahol belső terekben is szenet égettek. A politika eddig alig foglalkozott a beltéri légszennyezettséggel. Éppen ideje lenne megtennie”

 

– mondta Riz, aki hozzátette, hogy a szennyezett levegőt túlélő csecsemők nem feltétlenül ússzák meg maradandó károsodás nélkül. Az agyukra és más szerveikre is hatással vannak hosszabb távon a rossz körülmények.

 

AZ INDIAI DELHI 2019-BEN – A SZMOGTÓL AZ EGET SEM LÁTNI FOTÓ: PRAMI.AP90 / WIKIMEDIA

 

A tudósok szerint ezek a hatások akár évszázadokon keresztül maradhattak észrevétlenek, mert bár sok szilárd tüzelőanyagot használtak az emberek beltérben – az otthon több időt töltő gyerekek és nők érzik ennek igazán káros hatását –, de ha kimentek az otthonukból, jobb minőségű levegőt lélegeztek be.

 

Mára azonban a népsűrűség és a fejlődő országok városainak kültéri légszennyezettsége a gyáraknak és a közlekedésnek köszönhetően azt jelenti, hogy

 

milliók élik mindennapjaikat úgy, hogy egy percig nem jut a tüdejükbe jó minőségű levegő.

 

Lenkei szerint Magyarországon is a szilárd tüzelőanyagokat használó szegények vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, ha beltéri légszennyezettségről van szó.

 

„Szilárd tüzelés esetén, amennyiben nem megfelelő a kémény huzata, a tüzelőberendezés vagy a tüzeléstechnika, könnyen bejut a füst a lakótérbe vagy a konyhába. Jellemzően a nők (magzattal a hasukban) tartózkodnak többet otthon a zárt térben, ahol emiatt rendkívül magas légszennyezettség jön létre, mely nehezen és lassan szellőztethető ki.”

 

Szerinte ezért mihamarabb támogatási programokat kellene indítani, hogy a háztartások korszerűsíteni tudják az otthonaikat.

 

„Nagyon hasznos lenne a megfelelő tüzeléstechnika oktatása, a gyakoribb kötelező kéményellenőrzés és az épületkorszerűsítési programok, mely elsősorban az érintett szegényebb rétegeket célozzák. Az épület szigetelése és a fűtés korszerűsítése együtt kell megtörténjen. Ilyenkor

 

lehetőség nyílna például napelemek felszerelésére, és a rendkívül szennyező sparhelt lecserélésére villanytűzhelyre” – mondta a szakértő.

 

Becslések szerint 2019-ben világszerte 6,7 millió ember halálát okozta a légszennyezettség.

 

Milliárdokban mérhető a rossz levegő miatti veszteség

 

Nem csak emberéletekben mutatkoznak meg a rossz levegő hatásai. A Greenpeace által szerdán kiadott közleményben ismertetett, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány 432 európai városban vizsgálta a légszennyezettséget.

 

Az EPHA kutatása azt vizsgálta, a légszennyezéshez köthető megbetegedések és halálozások mekkora költséget jelentenek az adófizetőknek. Ez alapján a górcső alá vett városok közül Budapest a 22. helyen végzett –

 

a tanulmány szerint az egy lakosra jutó veszteség a magyar fővárosban 1860 eurót, mintegy 680 ezer forintot tesz ki. Ez összességében 1200 milliárd forintos kárt jelent évente.
 

A kutatásban vizsgált városok közül Bukarest áll a legrosszabbul: ott 3000 euró az egy főre jutó, légszennyezettség miatti költség. A román fővárost Milánó (2843 euró), Padova (2455 euró), Varsó (2433 euró), Pozsony (2168 euró), valamint Velence és Brescia követi (2106 euró).

 

Az EPHA szerint a szennyezettség a kelet-közép-európai régióban főleg a fűtésből és a közlekedésből származik. Kutatásuk alapján a gépkocsihasználat esetén az utazási időnek elég csak egy százalékkal növekednie ahhoz, hogy 0,26-0,54 százalékkal több szennyező anyag jusson a levegőbe.

 

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője kiemelte: a koronavírus-járvány miatt ugyan egy időre visszaesett a forgalom, az utóbbi hetekben azonban ismét visszaállt a korábbi szintre, egyúttal sürgeti a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozását Budapesten. Ennek érdekében a Greenpeace aláríásgyűjtést is indított.

 

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője az egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet.

 

„Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt.
 

Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket" – fogalmazott.

 

NYITÓKÉP:  Globetrotter19 / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás