+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. november 23. hétfő, 19:29
Az ENSZ adatai alapján csak csepp a tengerben, hogy 2020-ban kevesebbet utaztunk. A tudósok szerint messze vagyunk a klímaváltozás legdrasztikusabb következményeinek elkerülésétől.

Rekordmennyiségű üvegházhatású gáz került a levegőbe 2020-ban az ENSZ meteorólógiai szervezetének (WMO) mérései alapján – annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte vezettek be kijárási korlátozásokat és tilalmat, valamint az utazások száma is jelentősen visszaesett.

 

Utóbbinak is köszönhetően valóban csökkent az emberiség károsanyag-kibocsátása, becslések szerint 4,2 és 7,5 százalék közötti arányban 2019-hez képest.

 

De a WMO tanulmánya arra mutat rá, hogy az emberi tevékenységek által okozott folyamatos növekedés mellett ez a szám alacsonyabb, mint az egyes időszakok között tapasztalható természetes ingadozás.

 

A WMO HAWAII MÉRŐÁLLOMÁSÁNAK LÉGKÖRI SZÉNDIOXID-KONCENTRÁCIÓJÁNAK GRAFIKONJA. A PIROS VONAL A HAVI INGADOZÁST, A KÉK AZ ÉVES ÁTLAGOT KÖVETI. 2020-BAN MÁR TÚL VAGYUNK A 400 EZRELÉKNYI SZÉNDIOXID-KONCENTRÁCIÓN. GRAFIKON: WIKIMEDIA 

 

A WMO jelentése szerint a hawaii mérőállomásukon tavaly szeptemberben még csak 408,5 ezreléknyi szén-dioxidot jegyeztek fel, 2020 szeptemberére ez a szám 411,3-re ugrott. Ehhez hasonlóan növekedett a tasmaniai központjukban mért szén-dioxid mennyisége: ott 2019-ben 408,6 ezrelékről 410,8-ra emelkedett ez a szám.

 

„A kijárási tilalmak miatti visszaesés a kibocsátásban csak csepp a tengerben a hosszútávú statisztikákat nézve. Folyamatosan lapítanunk kellene a kibocsátási görbét. A szén-dioxid 400 ezreléknyi jelenlétét a légkörben 2015-ben értük el, négy évvel később pedig a 410-et is átléptük. Mióta mérjük ezt az adatot, soha nem volt még ekkora emelkedés benne” – mondta a The Guardiannek Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

 

A tudós hozzátette:

 

a szén-dioxid évtizedeken keresztül megragad a légkörben, és legutóbb a mostanihoz hasonló koncentrációban 3-5 millió évvel ezelőtt volt jelen. Akkor 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a Földön, a tengerszint pedig 10-20 méterrel állt magasabban.

 

A klímakutatók jobbára egyetértenek abban, hogy 2030-ig felére kellene csökkentenünk a kibocsátásunkat, hogy a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tartsuk. Ha ez nem sikerül, százmilliók lesznek kitéve egyre több hőhullámnak, szárazságnak, áradásoknak és az ezek nyomában járó szegénységnek.

 

Nem csak a légkörnek ártanak az üvegházhatású gázok

 

Októberben mi is szemléztük a State of Global Air Reportot, amely jelentés szerint 2019-ben világszerte félmillió csecsemő halálát okozhatta a rossz minőségű levegő. A riport arra is rámutatott, hogy elsősorban a fejlődő országokban élő gyerekek vannak veszélyben, akiknek a szülei otthon is elavult technikákat használnak fűtéshez és főzéshez, és a városaik levegője is tele van károsanyagokkal.

 

Jó levegőminőséggel Budapest sem büszkélkedhet: az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) 2020-as tanulmánya, amely 432 európai város levegőjét vizsgálta, arra jutott, hogy

 

Budapest a 22. legszennyezettebb levegőjű hely a vizsgált városok közül.

 

Az EPHA számításai szerint ez jelentős anyagi veszteséget is jelent. Becsléseik szerint a magyar főváros gazdasága évente mintegy 1200 milliárd forintot bukik a szennyezett levegő következményeként a megbetegedések és korai halálozások miatt.

 

Budapestnél sokkal rosszabb a helyzet az EPHA-kutatás szerint legszennyezettebb levegőjű Bukarestben: míg a magyar főváros egy lakosra jutó vesztesége 1860 euró, addig a románnak 3000 euró. Bukarestet egyébként ebben az adatban több olasz város követi: Milánó (2834 euró), Padova (2455 euró), valamint Velence és Brescia (mindkettő 2106). Közép-Európában a mérés szerint csak Pozsonyban (2168 euró) és Varsóban (2433 euró) rosszabb a helyzet, mint nálunk.

 

NYITÓKÉP: TF3000 / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás