Hiába a kijárási tilalmak, soha annyi szén-dioxid nem volt még a levegőben, mint 2020-ban

Az ENSZ adatai alapján csak csepp a tengerben, hogy 2020-ban kevesebbet utaztunk. A tudósok szerint messze vagyunk a klímaváltozás legdrasztikusabb következményeinek elkerülésétől.

Rekordmennyiségű üvegházhatású gáz került a levegőbe 2020-ban az ENSZ meteorólógiai szervezetének (WMO) mérései alapján – annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte vezettek be kijárási korlátozásokat és tilalmat, valamint az utazások száma is jelentősen visszaesett.

Utóbbinak is köszönhetően valóban csökkent az emberiség károsanyag-kibocsátása, becslések szerint 4,2 és 7,5 százalék közötti arányban 2019-hez képest.

A WMO jelentése szerint a hawaii mérőállomásukon tavaly szeptemberben még csak 408,5 ezreléknyi szén-dioxidot jegyeztek fel, 2020 szeptemberére ez a szám 411,3-re ugrott. Ehhez hasonlóan növekedett a tasmaniai központjukban mért szén-dioxid mennyisége: ott 2019-ben 408,6 ezrelékről 410,8-ra emelkedett ez a szám.

„A kijárási tilalmak miatti visszaesés a kibocsátásban csak csepp a tengerben a hosszútávú statisztikákat nézve. Folyamatosan lapítanunk kellene a kibocsátási görbét. A szén-dioxid 400 ezreléknyi jelenlétét a légkörben 2015-ben értük el, négy évvel később pedig a 410-et is átléptük. Mióta mérjük ezt az adatot, soha nem volt még ekkora emelkedés benne” – mondta a The Guardiannek Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

A tudós hozzátette:

A klímakutatók jobbára egyetértenek abban, hogy 2030-ig felére kellene csökkentenünk a kibocsátásunkat, hogy a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tartsuk. Ha ez nem sikerül, százmilliók lesznek kitéve egyre több hőhullámnak, szárazságnak, áradásoknak és az ezek nyomában járó szegénységnek.

Nem csak a légkörnek ártanak az üvegházhatású gázok

Októberben mi is szemléztük a State of Global Air Reportot, amely jelentés szerint 2019-ben világszerte félmillió csecsemő halálát okozhatta a rossz minőségű levegő. A riport arra is rámutatott, hogy elsősorban a fejlődő országokban élő gyerekek vannak veszélyben, akiknek a szülei otthon is elavult technikákat használnak fűtéshez és főzéshez, és a városaik levegője is tele van károsanyagokkal.

Jó levegőminőséggel Budapest sem büszkélkedhet: az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) 2020-as tanulmánya, amely 432 európai város levegőjét vizsgálta, arra jutott, hogy

Az EPHA számításai szerint ez jelentős anyagi veszteséget is jelent. Becsléseik szerint a magyar főváros gazdasága évente mintegy 1200 milliárd forintot bukik a szennyezett levegő következményeként a megbetegedések és korai halálozások miatt.

Budapestnél sokkal rosszabb a helyzet az EPHA-kutatás szerint legszennyezettebb levegőjű Bukarestben: míg a magyar főváros egy lakosra jutó vesztesége 1860 euró, addig a románnak 3000 euró. Bukarestet egyébként ebben az adatban több olasz város követi: Milánó (2834 euró), Padova (2455 euró), valamint Velence és Brescia (mindkettő 2106). Közép-Európában a mérés szerint csak Pozsonyban (2168 euró) és Varsóban (2433 euró) rosszabb a helyzet, mint nálunk.

NYITÓKÉP: TF3000 / Pixabay