+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 21. szerda, 15:37
Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. Budapestet ezermilliárdos kár érheti a szennyezett levegője miatt.

A légszennyezés majdnem félmillió, egyhónaposnál fiatalabb csecsemő haláláért volt felelős 2019-ben. Nagy részük a fejlődő országokban lett a rossz levegőminőség áldozata – erre jutott a Guardian által szemlézett nemzetközi kutatás, a State of Global Air Report.

 

A csecsemőhalálok kétharmadának elsőszámú oka a beltéri légszennyezettség volt. Ez főleg szegény háztartásokban fordul elő, ahol még mindig szilárd tüzelőanyagokat – fát, szenet vagy trágyát – használnak főzéshez vagy fűtéshez.

 

Lenkei Péter, a PiAndTECH megújuló energia hasznosításával foglalkozó cég természetvédelmi mérnök szakértője, aki korábban a Levegő Munkacsoportnak is dolgozott, a hírrel kapcsolatban kiemelte az Azonnalinak, hogy más kutatások is találtak már összefüggést a szállópor-szennyezés mértéke és a hirtelen csecsemőhalálozás között. A nanoméretű szennyeződések Lenkei szerint a várandós anyák méhlepényébe, ezzel együtt pedig a magzati véráramba is is bejuthatnak.

 

A szakértő szerint a kutatásban is megnevezett égéstermékekből származó korom sok, úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogént visz a „hátán”, amelyek közül több rákkeltő vagy egészségkárosító hatású is van. A Guardian cikke ezzel kapcsolatban megjegyzi:

 

a légszennyezésnek kitett anyák nagyobb eséllyel lesznek koraszülők, illetve gyerekeik gyakran a normálisnál alacsonyabb súllyal jönnek világra.

 

A légszennyezettség idősekre gyakorolt káros hatásairól már viszonylag sokat tudunk, a legkisebbeket ért károsodásokra azonban ilyen átfogóan még nem sok kutatás mutatott rá.

 

A harmadik világ a legkiszolgáltatottabb

 

A kutatást közzétevő, bostoni székhelyű Health Effects Institute (HEI) számai alapján 2019-ben a szubszaharai Afrikában 236 ezer, Dél-Ázsiában 186 ezer; Kelet- és Dél-Kelet-Ázsiában, valamint Óceániában 23 ezer; Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 20 ezer; Latin-Amerikában és a Karib-térségben 7700; Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában összesen 2700 egyhónaposnál fiatalabb csecsemő lett a légszennyezettség áldozata. Globálisan a legtehetősebb háztartásokban ugyanakkor 1250 ugyanez az adat.

 

A számok gyakorlatilag arányosak az ezekben a térségekben tapasztalt átlagos beltéri légszennyezettség mértékével.
 

„Egyelőre nem teljesen értjük az összefüggéseket, de valami gátolja a csecsemők növekedését, így pedig a születéskori súlyuk is kisebb lesz. Van epidemiológiai összefüggés, amelyet országokon átívelően is ki lehet mutatni több kutatáson keresztül” – fogalmazott Katherine Walker, a HEI egyik tudósa. A kutatók azt is kiemelték, hogy az így megszülető gyerekek aztán sokkal könnyebben kapnak el fertőzéseket, és tüdőgyulladás is nagyobb eséllyel alakul ki náluk.

 

A Los Angeles-i UCLA járványügyi professzora, Beate Riz állítja: a mai indiai, dél-kelet-ázsiai és afrikai városokban a légszennyezettség mértéke az ipari forradalom lázában égő, viktoriánus Londonéhoz hasonlíthatóak.

 

„Nem a modern városokhoz hasonló az ottani légszennyezettség, hanem a 150 évvel ezelőtti Londonéhoz, ahol belső terekben is szenet égettek. A politika eddig alig foglalkozott a beltéri légszennyezettséggel. Éppen ideje lenne megtennie”

 

– mondta Riz, aki hozzátette, hogy a szennyezett levegőt túlélő csecsemők nem feltétlenül ússzák meg maradandó károsodás nélkül. Az agyukra és más szerveikre is hatással vannak hosszabb távon a rossz körülmények.

 

AZ INDIAI DELHI 2019-BEN – A SZMOGTÓL AZ EGET SEM LÁTNI FOTÓ: PRAMI.AP90 / WIKIMEDIA

 

A tudósok szerint ezek a hatások akár évszázadokon keresztül maradhattak észrevétlenek, mert bár sok szilárd tüzelőanyagot használtak az emberek beltérben – az otthon több időt töltő gyerekek és nők érzik ennek igazán káros hatását –, de ha kimentek az otthonukból, jobb minőségű levegőt lélegeztek be.

 

Mára azonban a népsűrűség és a fejlődő országok városainak kültéri légszennyezettsége a gyáraknak és a közlekedésnek köszönhetően azt jelenti, hogy

 

milliók élik mindennapjaikat úgy, hogy egy percig nem jut a tüdejükbe jó minőségű levegő.

 

Lenkei szerint Magyarországon is a szilárd tüzelőanyagokat használó szegények vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, ha beltéri légszennyezettségről van szó.

 

„Szilárd tüzelés esetén, amennyiben nem megfelelő a kémény huzata, a tüzelőberendezés vagy a tüzeléstechnika, könnyen bejut a füst a lakótérbe vagy a konyhába. Jellemzően a nők (magzattal a hasukban) tartózkodnak többet otthon a zárt térben, ahol emiatt rendkívül magas légszennyezettség jön létre, mely nehezen és lassan szellőztethető ki.”

 

Szerinte ezért mihamarabb támogatási programokat kellene indítani, hogy a háztartások korszerűsíteni tudják az otthonaikat.

 

„Nagyon hasznos lenne a megfelelő tüzeléstechnika oktatása, a gyakoribb kötelező kéményellenőrzés és az épületkorszerűsítési programok, mely elsősorban az érintett szegényebb rétegeket célozzák. Az épület szigetelése és a fűtés korszerűsítése együtt kell megtörténjen. Ilyenkor

 

lehetőség nyílna például napelemek felszerelésére, és a rendkívül szennyező sparhelt lecserélésére villanytűzhelyre” – mondta a szakértő.

 

Becslések szerint 2019-ben világszerte 6,7 millió ember halálát okozta a légszennyezettség.

 

Milliárdokban mérhető a rossz levegő miatti veszteség

 

Nem csak emberéletekben mutatkoznak meg a rossz levegő hatásai. A Greenpeace által szerdán kiadott közleményben ismertetett, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány 432 európai városban vizsgálta a légszennyezettséget.

 

Az EPHA kutatása azt vizsgálta, a légszennyezéshez köthető megbetegedések és halálozások mekkora költséget jelentenek az adófizetőknek. Ez alapján a górcső alá vett városok közül Budapest a 22. helyen végzett –

 

a tanulmány szerint az egy lakosra jutó veszteség a magyar fővárosban 1860 eurót, mintegy 680 ezer forintot tesz ki. Ez összességében 1200 milliárd forintos kárt jelent évente.
 

A kutatásban vizsgált városok közül Bukarest áll a legrosszabbul: ott 3000 euró az egy főre jutó, légszennyezettség miatti költség. A román fővárost Milánó (2843 euró), Padova (2455 euró), Varsó (2433 euró), Pozsony (2168 euró), valamint Velence és Brescia követi (2106 euró).

 

Az EPHA szerint a szennyezettség a kelet-közép-európai régióban főleg a fűtésből és a közlekedésből származik. Kutatásuk alapján a gépkocsihasználat esetén az utazási időnek elég csak egy százalékkal növekednie ahhoz, hogy 0,26-0,54 százalékkal több szennyező anyag jusson a levegőbe.

 

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője kiemelte: a koronavírus-járvány miatt ugyan egy időre visszaesett a forgalom, az utóbbi hetekben azonban ismét visszaállt a korábbi szintre, egyúttal sürgeti a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozását Budapesten. Ennek érdekében a Greenpeace aláríásgyűjtést is indított.

 

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője az egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet.

 

„Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt.
 

Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket" – fogalmazott.

 

NYITÓKÉP:  Globetrotter19 / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás