Budapesten a legjobb levegőt venni Közép-Európában? Nem ilyen egyszerű ez

Szerző: Illés Gergő
2019.03.05. 19:52

Újdelhi, és egy rakás indiai város belefullad a szmogba, van, ahol az egészségügyi határértéknél öt és félszer rosszabb a levegő, de valójában Budapesdt sem áll olyan jól, mint ahogy az tűnik.

Budapesten a legjobb levegőt venni Közép-Európában? Nem ilyen egyszerű ez

A világ harminc legszennyezettebb városából huszonkettő Indiában található az IQ AirVisual kutatása szerint. A top 30-ba ezen felül még befért öt kínai, két pakisztáni és egy bangladesi város is – írja az Independent. Közülük is az indiai Haryana tartományban található Gurugram városában a legrosszabb a helyzet, míg a főváros Újdelhi a tizenegyedik helyen zárt a szégyenlistán. 

Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője azonban jelezte az Azonnalinak, hogy az AirVisual legfrissebb globális felmérése csak egyfajta szennyezésről mutat be eredményeket, és nem számol például a PM10-es, illetve a fővárosban főleg közlekedésből származó NO2-szennyezettséggel, mely légzőszervi károsodásokat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.

A szakértő kifejtette, hogy csupán egy év adataiból nem szabad levonni általános következtetéseket Budapest légszennyezettségére. Elég csak a 2017-es vagy a 2019-es, már rendelkezésre álló adatokat figyelembe venni és a légszennyezettség állapota már sokkal rosszabb képet mutat. (Mindjárt kitérünk erre részletesen Budapest kapcsán.)

Piszkos itthon a levegő? Nem jártál még Indiában!

A kutatás a PM2.5 néven ismert finompor mennyiségét vizsgálta a levegőminőség vizsgálata során. A PM2.5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék különösen veszélyesek, mert a tüdő alsóbb részeibe is bekerülhetnek.

A WHO szerint egyébként egy köbméter levegőben napi szinten maximum 25 mikrogramm PM2.5 engedhető meg, éves szinten, átlagosan viszont csak 10 mikrogramm:

ennél nagyobb mennyiség esetén egészségtelen a levegő belélegzése. Az EU-ban köbméterenként 25 mikrogramm jelenleg az éves határérték, mely 2020-tól 20 mikrogrammra csökken.

A jelentés szerint Gurugramban az évi átlagos PM2.5-koncentráció ennek csaknem az öt és félszerese, 135,8 mikrogramm, de még Újdelhiben is átlagosan évi 113,5 mikrogramm az egy köbméterre vetített PM2.5-koncentráció. Újdelhi katasztrofális levegőminősége közismert tény, ezt főként a járművek és a gyárak károsanyag-kibocsátása okozza, de közre játszik az építkezések területén felgyülemlő por, valamint a szemétégetésből származó füst is.

Fejlődnek a kínaiak, szégyenkezhetnek a bosnyákok

Indiával ellentétben van még egy, a légszennyezéséről elhíresült ország a térségben, amely vállveregetést érdemel: Kínáról van szó, ahol is az elmúlt évben drasztikusan javult a levegő minősége.

A felmérés szerint a kínai városokban 2017-ről 2018-ra átlagosan 12 százalékkal csökkent a PM2.5-koncentráció.

A felmérés további adatait itt lehet megtekinteni, a top 100-as listán egyébként leginkább kínai városokat találunk. Európán belül Bosznia-Hercegovina szégyenkezhet a leginkább, a kontinensen itt található a három legszennyezettebb város; Lukavac, Zivinice és Gracanica is, de több lengyel iparvárost is találunk a listán.

A felmérés szerint már most minden rendben van

Meglepő módon Magyarországon a PM2.5 értékeket vizsgálva nem Budapest a legszennyezettebb, hanem Sajószentpéter

– a város az 512. helyen áll –, ahol a téli hónapokban az egészségügyi határérték kétszerese is lehet a szennyezés. A borsodi várost a megyeszékhely Miskolc, majd Kazincbarcika követi, a kutatás szerint pedig a főváros csak a tizenkettedik legszennyezettebb az országban a PM2.5-értékeket tekintve. A vizsgált magyar területek közül ugyanakkor a vizsgált szempontból Győrben a legegészségesebb levegőt venni, itt minden hónapban jó a levegő minősége.

Budapest egyébként a 871. helyen áll a listán a szennyezettség szempontjából,

ennél a régióban csak Bécsben egészségesebb levegőt venni a vizsgált szempontból – az osztrák főváros a 965. helyre került.

Prága a 815., Varsó 546., Bukarest a 680., Pozsony pedig 821. helyen zártak. A nyugati nagyvárosokhoz és fővárosokhoz képest ugyanakkor továbbra is van hová fejlődnie Budapestnek, London például az 1539., Berlin az 1588., Madrid a 2037., Dublin a 2123., Stockholm pedig a 2835. helyen áll.

Nem elég azonban csupán ezt az egy szempontot vizsgálni: Simon Gergely az Azonnalinak írt reakciójában elmondta:

amennyiben a PM10 és NO2 értékeket is vizsgáljuk, és nem csak a tavalyi adatokat vesszük figyelmbe, a budapesti helyzet sokkal rosszabb, mint amit ez a jelentés sugall.

A szakértő szerint 2018-ban például a Széna téri mérőállomáson 95 nap volt határérték felett PM10 szennyezettség. NO2-ből évente 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték, a budapesti Teleki téren ehhez képest 2018-ban 230 alkalommal léptük túl a magyar határértéket. A helyzet nem javult 2019-ben sem: február 24-ig Csepelen már 20 nap, a budapesti Széna téren 23 nap mértek határérték-túllépést, Miskolcon pedig már most februárban elértük az éves határérték-túllépési limitet PM10-szennyezés esetében. Ugyancsak aggasztó a helyzet már idén is a nitrogén-oxidok esetében: 2019-ben február 24-ig bezárólag a budapesti Kosztolányi Dezső téren 23, a Teleki téren 21 alkalommal léptük túl az órás határértéket.

A 2018-as adatokat érdemes összevetni a 2017-es értékekkel is. A jelentésben szereplő 2018-as 16,3 mikrogramm/m3 átlagszennyezés 2017-ben jóval magasabb, 20,7 mikrogramm/m3 volt. A 2017-es adatok alapján tehát lényegesen rosszabb helyezést kapott volna a
fővárosunk.

Simon emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az AirVisual gyakran hiányos adatokból dolgozik,

Budapest esetében a legkritikusabb szennyezett téli hónapokban (január, február)  az öt budapesti mérőállomásból 3 hiányosan közölt adatokat.

Bár a szennyezettség még így is lényegesen meghaladta a WHO által ajánlott szintet, az eredmények jóval rosszabbak lettek volna, ha a budapesti mérőállomások ezekben a hónapokban is megfelelően működnek és adatokat szolgáltatnak.

Yeb Sano, a Greenpeace délkelet-ázsiai részlegének igazgatója arról beszél, évente körülbelül 225 milliárd dollárba kerül a légszennyezés az emiatt elvesztett munkaerőre vetítve, valamint az emiatt megbetegedettek kezelése is óriási összegeket emészt fel. A WHO szerint a leégszennyezésnek évi hétmillió ember esik áldozatául, globálisan pedig tíz emberből kilenc szennyezett levegőt szív.

Cikkünket március hatodikán a Greenpeace-től kapott friss és teljesebbb adatokkal, információkkal frissítettük.

BORÍTÓKÉP: Szmog Újdelhi felett / Flickr

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek