Miért közeledik Ferenc pápa inkább Kínához, mint Trumphoz?

Miközben Donald Trump a Vatikánt is be akarja vonni a Kína-ellenes politikájába, Ferenc pápa még arra sem volt hajlandó, hogy fogadja szeptember végén a Rómában tartózkodó amerikai külügyminisztert. Eközben a pápai állam a kommunista Kínával fennálló megállapodásának megújítására készül.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szeptember végén látogatást tett Rómában – elsősorban nem az olasz, hanem a vatikáni politikát akarta meggyőzni, pontosabban: megnyerni Washington Kína-ellenes terveihez.

Noha a Vatikán nem ismeri el hivatalosan a mai napig sem a pekingi kommunista vezetést, azaz a Kínai Népköztársaságot Kína legitim képviselőjének – hanem a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant tartja annak –, a Vatikán 2018 szeptemberében történelmi megállapodást kötött Pekinggel. A Vatikán hangsúlyozta: nem diplomáciai, hanem csak egyházi célokat szolgálna az egyezség, azaz a Vatikán ezután se ismerte el Pekinget Kína képviselőjének. Viszont

akiket korábban nem ismert el. Kínában a rezsimhű katolikusoknak az állam saját egyházat tart fenn.

A kínai egyházszakadás

Ahogy azt Salát Gergely Kína-szakértő az Azonnalinak elmondta, 1958 óta szentelnek fel püspöpöket a pápa jóváhagyása nélkül – innen számítható a kínai egyház kettészakadása, bár a „hazafias" katolikusokat a Vatikán sosem átkozta ki. A szakértő szerint sok különbség nincs a „földalatti” és a „hazafias” kínai katolikusok szokásai között,  ráadásul a közösségek gyakran összemosódnak, van átjárás közöttük. Egy ideig ugyan fennállt az a különbség, hogy a kínai államhoz hű katolikusok latinul miséztek, mivel nem ismerték el a II. vatikáni zsinatot, de ma már mindenki kínaiul misézik.

Kínában nagyjából 12 millió katolikus él a becslések szerint. Ezeknek egyik fele a „hazafias”, másik fele a „földalatti” egyházhoz tartozik – mondja Salát. Bár anyagilag a kínai állam egyik egyházat sem támogatja, a patrióták jogi elismerésben és védelemben is részesülnek. Noha furcsának tűnhet, hogy egy kommunista állam bárhogyan is véd egy egyházat, ennek van gyakorlati haszna a kormányzat számára. Salát szerint Peking a népfrontpolitika jegyében a 1970-es évek vége óta igyekszik minden – vele nem ellenséges – társadalmi csoport, szervezet, erő véleményét, akaratát becsatornázni, ezzel egyrészt feedbacket kapnak arról, hogy mi folyik a  társadalomban, másrészt kontrollálni, terelgetni, adott esetben mozgósítani tudják ezeket a csoportokat.

Ennek a bevonásnak szép példája, hogy a népfrontpolitika jegyében Fu Tieshan pekingi püspök, a KKHSZ és a kínai püspöki konferencia elnöke 2003-tól 2007-es haláláig az Országos Népi Gyűlés, vagyis a kínai parlament egyik alelnöke volt, magyarázza Salát. Mint mondta, az ilyen gesztusokkal azt igyekeznek elérni, hogy az adott közösségek, szervezetek lojálisak maradjanak a rendszerhez.

A Vatikán nyitott a közeledésre

A 2018-as év fordulópontot jelentett, mert több ún. „patrióta” – azaz kommunistabarát – katolikus püspök egyházból való kizárását feloldották, valamint maga a Vatikán alapított olyan új püspökségeket, amelyeket már Peking is jóváhagyott. 

Mike Pompeo azt szerette volna elérni, hogy a Vatikán mondja fel ezt a kétéves egyezséget. Azonban kérésével a pápáig sem jutott el, mert az nem fogadta őt. Ezért a pápai állam „külügyminiszterével”, Pietro Parolin kardinálissal tárgyalt végül. Miközben Pompeo azt remélte, hogy „a Vatikán segít nekünk legyőzni a kommunistákat”, Richard Gallagher, vatikáni államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a pápai állam nem hagyja magát „instrumentalizálni” az amerikai elnökválasztási kampányban.

Az Il Sole 24 Ore olasz napilap azonba arra hívta fel a figyelmet, hogy a pápa

ugyanis a katolikus egyházfő kampányidőszakban nem találkozik politikusokkal. De mindegy is, hogy kivel találkozott Pompeo szeptember végén Rómában, a katolikus egyházat nem tudta meggyőzni, hogy álljon Washington mellé Kína ellenében.

Idén október 22-én jár le a két éve kötött megállapodás a Vatikán és a kommunista Kína között. Ezt mindkét fél meg akarja hosszabbítani, azaz a további lassú közeledés politikáját támogatják. A megállapodás értelmében

Ennek értelmében kedden lemondott tisztségeiről az a Vincenzo Guo Xijin segédpüspök, aki a Peking által el nem ismert katolikus egyházhoz tartozik, hogy helyet adjon a rezsimhű Vincent Zhan Silunak. Guo Xijin elmondta, hogy nem akar a Vatikán és a Peking közötti közeledés akadálya lenni, ezért lépett vissza.

A megállapodás kritikusai azt emelik ki, hogy Ferenc pápa jelenleg teljességgel ejti ezzel azt a „földalatti” katolikus egyházat, amely eddig a rezsimhű „patrióta katolikusokkal” szemben a tényleges katolicizmust képviselte Kínában. Joseph Zen, egykori hongkongi püspök viszont egyenesen azt vetette a Vatikán szemére, hogy

Ferenc pápa köre azzal próbálja meg megnyugtatni az egyházon belüli antikommunista kritikus hangokat, hogy közölték: XVI. Benedek pápa is egyetértene a Pekinghez való közeledéshez.

NYITÓKÉP: Ferenc pápát kínai hívek is üdvözlik még 2016-ban / Phelim Kine, Twitter