+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. október 10. szombat, 13:10
Pirosnak indult, kék lett belőle, az osztráktól a szlovák határig nyúlik, 1168 kilométer hosszú, és immár 68 éves: az Országos Kéktúra az európai hosszútávú vándorutak doyenje – a Magyarországot átszelő „kékre” pedig van is miért büszkének lennünk. A kéktúrázás napján megmutatjuk, honnan indult és hová tart az Országos Kéktúra Magyarországon.

Október 10-én szombaton tartják a Kéktúrázás napját, amikor is az Országos Kéktúra 1168 kilométerét hetven helyszínen, hetven szervezett túra keretében járják be a természetbarátok egy nap alatt. Az eseménnyel bevallottan hagyományt szeretne teremteni a Magyar Természetjáró Szövetség – nem véletlen, hiszen

 

az Országos Kéktúra Magyarország, de talán egész Európa egyik legjobban kiépített és megszervezett hosszútávú turistaútja,

 

egy, a szombatihoz hasonló esemény pedig remek marketing a túrázáshoz.

 

Főleg koronavírus idején, mikor a külföldi utazásoknak nagyrészt lőttek: ha van pozitív hozadéka a világjárványnak, és az amiatt elrendelt korlátozásoknak, az a belföldi turizmus fellendülése. Belföldi turizmus márpedig a balatoni nyáron kívül is létezik, sőt. Az Azonnali szerkesztőségében például a tavaszi karanténidőszak nagy felismerése volt, hogy alig ismerjük az országot – és annak szülővárosunkon, vagy Budapesten kívüli részét. Nem véletlen, hogy nyár elején egymást érték a belföldi útikritikáink és cikkeink arról, hogy milyen rejtett kincseket érdemes felfedezni Magyarországon.

 

AZ ALPOKALJÁTÓL A ZEMPLÉNIG, AZ ÍROTT-KŐTŐL HOLLÓHÁZÁIG: 1168 KILOMÉTEREN, ÉS 27 SZAKASZON ÁT KANYAROG AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA.

 

Én is ekkor vágtam bele a kéktúrázásba egy intenzív zempléni kirándulással, és a jó hír, hogy a túra bizony országszerte fellendülőben van: a teljesítéshez szükséges bélyegzőfüzetet évente több, mint 15 ezren veszik meg, de nem lepne meg, ha idén még ennél is többen vágnának bele az Írott-kőtől Hollóházáig tekergő útnak. De egyáltalán: mi az az Országos Kéktúra, honnan indult, és hogy lett olyan népszerű, hogy 1952-es kezdete óta már hétezren járták végig mind az 1168 kilométert?

 

Szakszervezeti időtöltésből országos túramozgalom

 

Talán kezdjük ott, hogy 58 éve a mai formájában ismert kéktúra még nem létezett – több évtizedes munka volt, míg a mai útvonal kialakult. Sőt, fix útvonalról sosem beszélhetünk, hiszen a jelzések időről időre változhatnak, noha a két végpont és az alapvető irány változatlan.

 

NE CSAK TÚRABAKANCCSAL, HANEM A HIVATALOS BÉLYEGZŐFÜZETTEL ÉS PECSÉTELŐPÁRNÁVAL IS KÉSZÜLJ, HA BELEVÁGSZ A KÉKTÚRÁZÁSBA: A 152 BÉLYEGZŐHELY GYALOGOS ÉRINTÉSE NÉLKÜL NEM ÉRVÉNYES A TELJESÍTÉS. FOTÓ: KÉKTÚRA / FACEBOOK

 

Mikor 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya azévi programját úgynevezett „Kéktúrákra” építette, az útvonal még csak Tapolca és a zempléni Tolvaj-hegy között húzódott – a mostani 1168 kilométerhez és 27 szakaszhoz képest csupán 852 kilométeren és 25 szakaszon. Vagyis a mai formájában – jelvényszerző túramozgalomként – létező Kéktúra

 

valójában a vasutas szakszervezet túraszakosztályának túrája volt, jelvényt értelemszerűen eleinte így csak a vasutasok szerezhettek

 

– áll Kovalik András Kéktúra-történeti kutatásában a Turista.hu-n.

 

Egy évvel ezután már más vasutas kirándulók is megszerezhették a Kéktúra-jelvényt, 1960-tól pedig egyéb szakmák képviselői is. A Kéktúrát elkerülte az ötvenes évek politikai turbulenciája, és komoly siker lett: öt évvel indulása után már félszázan teljesítették, 1961-re pedig akkora lett az érdeklődés, hogy a vasutasok átadták a szervezést a Magyar Természetbarát Szövetségnek.

 

A KÉKTÚRÁNÁL SEMMI NEM MUTATJA BE JOBBAN MAGYARORSZÁGNAK MÉG A HELYIEK ELŐTT SEM FELTÉTLENÜL ISMERT CSODÁIT. EZ PÉLDÁUL A LÁZBÉRCI VÍZTÁROZÓ A BÁNKÚT ÉS PUTNOK KÖZÖTTI SZAKASZON. FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

Kék helyett piros, Kéktúra helyett Árpád-út?

 

Ez nem azt jelenti, hogy a kéktúrázásnak ne lettek volna már a II. világháború előtt is előképei. Ami azt illeti, a túramozgalom kiteljesedését Strömpl Gábornak köszönhetjük, aki a harmincas években kidolgozta az országos turistaút-hálózatot. Ekkor támadt az az ötlete, hogy a hegységeket átszelő turistautak összekapcsolásával egy, a Csonka-Magyarországot szinte teljesen keresztülszelő fővonalat lehetne létrehozni – eleinte a Bükktől a Bakonyig, de azt meghosszabbítva nyugaton a Kőszegi-hegységig, keleten pedig az akkori csehszlovák határon fekvő Nagy-Milicig.

 

Ahogy Kovalik elemzése is írja, érdekes módon

 

az út eredetileg piros lett volna, nem pedig kék.

 

A színváltásnak nagyon is praktikus okai voltak: a tervezett nyomvonal több szakaszán ugyanis már felfestették a kék jelzést, azt pedig túl nagy munka lett volna végig újrafesteni – maradt tehát a kék.

 

EZ ITT BIZONY A KÉKTÚRA-EMLÉKMŰ HOLLÓHÁZÁN, AZ 1168 KILOMÉTERES ÚTVONAL VÉGPONTJÁN. FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

Ennek ellenére a „Kéktúra” elnevezés sem volt mindig ilyen egyértelmű. Volt olyan terv, miszerint az „Árpád-út” nevet kapta volna az útvonal, ezt azonban 1937-ben elvetették – ekkorra még nem készült el a teljes útvonal, enélkül pedig hivatalos nevet sem kapott volna. A felfestés sem ment zökkenőmentesen, hiszen az úgynevezett „tilos területek” miatt többször is útvonalat kellett módosítani, ennek ellenére 1938-ra már – ahogy akkor jobbhíján hívták – a „kékút” négyötöde, 910 kilométer elkészült.

 

Ekkortájt ez volt Európa első hosszútávú turistaútja,

 

ma pedig a Kéktúra szinte teljes mai szakaszát átszeli az E4-es jelzésű, Spanyolországból Görögországba tartó európai hosszútávú vándorút.

 

MEGÚJULÁSA ÓTA A KÉKTÚRA EGYIK FÉNYPONTJA A GALYATETŐN MAGASODÓ KILÁTÓTORONY, AMELYNEK BELSEJÉBEN TURISTASZÁLLÁST ALAKÍTOTTAK KI. FOTÓ: GALYATETŐ TURISTACENTRUM / FACEBOOK

 

Évtizedes munka volt tehát, amíg a Kéktúra a mai formájában létrejöhetett, de a kéktúrázás ma virágzik igazán: a 2012-es, ötvenéves évforduló után imázsában és infrastrukturálisan is teljesen megújult az útvonal. A kék jelzéssel jelölt út mentén azóta számtalan kilátót, turistaházat hoztak létre vagy újítottak fel.

 

A Kéktúra pedig meg is érdemli a figyelmet: hiszen végigjárni 1168 kilométerét nemcsak kaland és felfedezés, hanem az útvonal több évtizedes múltja miatt maga a velünk élő történelem. 

 

FOTÓ: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás