+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. október 10. szombat, 13:10
Pirosnak indult, kék lett belőle, az osztráktól a szlovák határig nyúlik, 1168 kilométer hosszú, és immár 68 éves: az Országos Kéktúra az európai hosszútávú vándorutak doyenje – a Magyarországot átszelő „kékre” pedig van is miért büszkének lennünk. A kéktúrázás napján megmutatjuk, honnan indult és hová tart az Országos Kéktúra Magyarországon.

Október 10-én szombaton tartják a Kéktúrázás napját, amikor is az Országos Kéktúra 1168 kilométerét hetven helyszínen, hetven szervezett túra keretében járják be a természetbarátok egy nap alatt. Az eseménnyel bevallottan hagyományt szeretne teremteni a Magyar Természetjáró Szövetség – nem véletlen, hiszen

 

az Országos Kéktúra Magyarország, de talán egész Európa egyik legjobban kiépített és megszervezett hosszútávú turistaútja,

 

egy, a szombatihoz hasonló esemény pedig remek marketing a túrázáshoz.

 

Főleg koronavírus idején, mikor a külföldi utazásoknak nagyrészt lőttek: ha van pozitív hozadéka a világjárványnak, és az amiatt elrendelt korlátozásoknak, az a belföldi turizmus fellendülése. Belföldi turizmus márpedig a balatoni nyáron kívül is létezik, sőt. Az Azonnali szerkesztőségében például a tavaszi karanténidőszak nagy felismerése volt, hogy alig ismerjük az országot – és annak szülővárosunkon, vagy Budapesten kívüli részét. Nem véletlen, hogy nyár elején egymást érték a belföldi útikritikáink és cikkeink arról, hogy milyen rejtett kincseket érdemes felfedezni Magyarországon.

 

AZ ALPOKALJÁTÓL A ZEMPLÉNIG, AZ ÍROTT-KŐTŐL HOLLÓHÁZÁIG: 1168 KILOMÉTEREN, ÉS 27 SZAKASZON ÁT KANYAROG AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA.

 

Én is ekkor vágtam bele a kéktúrázásba egy intenzív zempléni kirándulással, és a jó hír, hogy a túra bizony országszerte fellendülőben van: a teljesítéshez szükséges bélyegzőfüzetet évente több, mint 15 ezren veszik meg, de nem lepne meg, ha idén még ennél is többen vágnának bele az Írott-kőtől Hollóházáig tekergő útnak. De egyáltalán: mi az az Országos Kéktúra, honnan indult, és hogy lett olyan népszerű, hogy 1952-es kezdete óta már hétezren járták végig mind az 1168 kilométert?

 

Szakszervezeti időtöltésből országos túramozgalom

 

Talán kezdjük ott, hogy 58 éve a mai formájában ismert kéktúra még nem létezett – több évtizedes munka volt, míg a mai útvonal kialakult. Sőt, fix útvonalról sosem beszélhetünk, hiszen a jelzések időről időre változhatnak, noha a két végpont és az alapvető irány változatlan.

 

NE CSAK TÚRABAKANCCSAL, HANEM A HIVATALOS BÉLYEGZŐFÜZETTEL ÉS PECSÉTELŐPÁRNÁVAL IS KÉSZÜLJ, HA BELEVÁGSZ A KÉKTÚRÁZÁSBA: A 152 BÉLYEGZŐHELY GYALOGOS ÉRINTÉSE NÉLKÜL NEM ÉRVÉNYES A TELJESÍTÉS. FOTÓ: KÉKTÚRA / FACEBOOK

 

Mikor 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya azévi programját úgynevezett „Kéktúrákra” építette, az útvonal még csak Tapolca és a zempléni Tolvaj-hegy között húzódott – a mostani 1168 kilométerhez és 27 szakaszhoz képest csupán 852 kilométeren és 25 szakaszon. Vagyis a mai formájában – jelvényszerző túramozgalomként – létező Kéktúra

 

valójában a vasutas szakszervezet túraszakosztályának túrája volt, jelvényt értelemszerűen eleinte így csak a vasutasok szerezhettek

 

– áll Kovalik András Kéktúra-történeti kutatásában a Turista.hu-n.

 

Egy évvel ezután már más vasutas kirándulók is megszerezhették a Kéktúra-jelvényt, 1960-tól pedig egyéb szakmák képviselői is. A Kéktúrát elkerülte az ötvenes évek politikai turbulenciája, és komoly siker lett: öt évvel indulása után már félszázan teljesítették, 1961-re pedig akkora lett az érdeklődés, hogy a vasutasok átadták a szervezést a Magyar Természetbarát Szövetségnek.

 

A KÉKTÚRÁNÁL SEMMI NEM MUTATJA BE JOBBAN MAGYARORSZÁGNAK MÉG A HELYIEK ELŐTT SEM FELTÉTLENÜL ISMERT CSODÁIT. EZ PÉLDÁUL A LÁZBÉRCI VÍZTÁROZÓ A BÁNKÚT ÉS PUTNOK KÖZÖTTI SZAKASZON. FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

Kék helyett piros, Kéktúra helyett Árpád-út?

 

Ez nem azt jelenti, hogy a kéktúrázásnak ne lettek volna már a II. világháború előtt is előképei. Ami azt illeti, a túramozgalom kiteljesedését Strömpl Gábornak köszönhetjük, aki a harmincas években kidolgozta az országos turistaút-hálózatot. Ekkor támadt az az ötlete, hogy a hegységeket átszelő turistautak összekapcsolásával egy, a Csonka-Magyarországot szinte teljesen keresztülszelő fővonalat lehetne létrehozni – eleinte a Bükktől a Bakonyig, de azt meghosszabbítva nyugaton a Kőszegi-hegységig, keleten pedig az akkori csehszlovák határon fekvő Nagy-Milicig.

 

Ahogy Kovalik elemzése is írja, érdekes módon

 

az út eredetileg piros lett volna, nem pedig kék.

 

A színváltásnak nagyon is praktikus okai voltak: a tervezett nyomvonal több szakaszán ugyanis már felfestették a kék jelzést, azt pedig túl nagy munka lett volna végig újrafesteni – maradt tehát a kék.

 

EZ ITT BIZONY A KÉKTÚRA-EMLÉKMŰ HOLLÓHÁZÁN, AZ 1168 KILOMÉTERES ÚTVONAL VÉGPONTJÁN. FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

Ennek ellenére a „Kéktúra” elnevezés sem volt mindig ilyen egyértelmű. Volt olyan terv, miszerint az „Árpád-út” nevet kapta volna az útvonal, ezt azonban 1937-ben elvetették – ekkorra még nem készült el a teljes útvonal, enélkül pedig hivatalos nevet sem kapott volna. A felfestés sem ment zökkenőmentesen, hiszen az úgynevezett „tilos területek” miatt többször is útvonalat kellett módosítani, ennek ellenére 1938-ra már – ahogy akkor jobbhíján hívták – a „kékút” négyötöde, 910 kilométer elkészült.

 

Ekkortájt ez volt Európa első hosszútávú turistaútja,

 

ma pedig a Kéktúra szinte teljes mai szakaszát átszeli az E4-es jelzésű, Spanyolországból Görögországba tartó európai hosszútávú vándorút.

 

MEGÚJULÁSA ÓTA A KÉKTÚRA EGYIK FÉNYPONTJA A GALYATETŐN MAGASODÓ KILÁTÓTORONY, AMELYNEK BELSEJÉBEN TURISTASZÁLLÁST ALAKÍTOTTAK KI. FOTÓ: GALYATETŐ TURISTACENTRUM / FACEBOOK

 

Évtizedes munka volt tehát, amíg a Kéktúra a mai formájában létrejöhetett, de a kéktúrázás ma virágzik igazán: a 2012-es, ötvenéves évforduló után imázsában és infrastrukturálisan is teljesen megújult az útvonal. A kék jelzéssel jelölt út mentén azóta számtalan kilátót, turistaházat hoztak létre vagy újítottak fel.

 

A Kéktúra pedig meg is érdemli a figyelmet: hiszen végigjárni 1168 kilométerét nemcsak kaland és felfedezés, hanem az útvonal több évtizedes múltja miatt maga a velünk élő történelem. 

 

FOTÓ: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás