+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szanyi Tibor
2020. október 8. csütörtök, 08:28
Az ellenzéknek nincs esélye hét törpeként meghódítania a népet. Szőke hercegre és a baloldaliság vágtató lovára lesz ehhez szükség.

A kérdés, hogy az ellenzéknek egy vagy több listán indulva van-e esélye leváltania az Orbán-rezsimet, azokat is megosztja, akik ezt a rezsimváltást tényleg szeretnék. Másfél évre a parlamenti választásoktól az Azonnali ellenzéki politikusok és értelmiségiek részvételével vitát indít arról, hogy hány listán érdemes, szükséges elindulni a győzelemhez. Az alábbiakban Szanyi Tibor, az Igen - Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) alelnöke, miniszterelnök-jelöltje mondja el véleményét.

 

+ + +

 

Az nem kérdés, hogy az ellenzéki pártok (szavakban mindenképp) le akarják váltani a kormányt, az viszont

 

nagyon is kérdőjeles, vajon a választók akarnak-e kormányváltást?

 

Bizonyos jelek szerint sajnos nem feltétlenül. A Fidesz-KDNP ugyanis igen jól szerepel a különböző választások többségén, ami tartós és masszív társadalmi támogatottságot jelent, bár enyhén csökkenő tendenciával. 

 

Egyesek szerint a kormánypártok furfanggal és csalásokkal tartják fenn hatalmukat, ami esetenként lehet bármennyire igaz, döntően mégis a társadalmi beágyazottságukra építkeznek. Az elmúlt évtizedben nem volt olyan hosszabb időszak, amikor a kormányoldal dominanciája ne lett volna átütő. Az első tételem tehát az, hogy

 

nincs világos és domináns kormányváltó hangulat,

 

még akkor sem, ha egyébként igen jelentős igény mutatkozik a változások iránt. Fenti tételt alátámasztja, hogy az ellenzéki pártok rendre a kormányt unszolják, ahelyett hogy elmondanák, mit is tennének, ha kormányra kerülnének. 

 

Ahhoz ugyanis, hogy a kormány bukjon, vagy az szükséges, hogy az emberek többsége lázadozzon, vagy legyen olyan alternatíva, amely sokkal vonzóbb a Fidesz ajánlatánál, és így összeálljon e kettő kritikus tömegű egyvelege.

 

A kormány azonban válságcsitításban igen erős, miközben tényleges válságkezelésben rendre kudarcos (lásd a koronavírust).

 

Amíg tehát az ellenzéki erők mondanivalója nem teszi nyilvánvalóvá a romboló válságok létét, addig az emberek változás iránti vágya élni, de szunnyadni fog.

 

Az Igen-Szolidaritás párt épp ebből kiindulva fogalmazta meg célját, ami világos: a szociális, az erkölcsi és a környezeti válság(ok) leküzdése. Mindazonáltal az emberek számára picit sem közömbös, hogy a válság(ok) leküzdése rájuk milyen terheket ró. A megszokott terheket többé-kevésbé jól viselik, ám irtóznak az újaktól.

 

Második tételem tehát, hogy

 

elengedhetetlen egy markáns, versenyképes, ám reális politikai alternatíva (program).

 

Egy ilyen egységes cselekvési terv tető alá hozása a mai összefogásban látszólag érdekelt pártok esetében több, mint kétséges. Nem véletlen, hogy a leggyakrabban felvetődő ellenzéki ötlet az ilyen-olyan nemzeti minimumokra fókuszál, miközben

 

az emberek csak akkor vevők a minimumokra, ha azok számottevők.

 

Az Igen-Szolidaritás részéről ezért tartjuk magunkat (mai számokon!) a havi nettó 200 ezer forintos minimálbér, a havi 100 ezer forintos minimumjövedelem, a 37 500 forintos gyermekenkénti, havi családi pótlék, valamint a nyugdíjasok számára az ugyanekkora korpótlék célkitűzéséhez.  

 

Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy

 

a magyar Országgyűlésben helyet foglaló pártok (és ebből az itteni vitából saját akaratából kimaradó Momentum) mindegyike erősen kapitalizmusbarát,

 

valamint szociális mondanivalójában erőtlen, azaz neoliberális. Ennél fogva ezek a pártok valódi politikai versenyt jelenleg nem tudnak támasztani, jobbára csak személyi alternatívákat kínálnak.

 

Az Igen-Szolidaritás mint jelző nélküli baloldali párt azért jöhetett létre, mert a magyar politikai baloldal de facto kiürült, illetve felszívódott a hagyományos pártok világában. Mi ezt az űrt töltjük be. Ez a mi innovációnk. 

 

A baloldaliság lényege a rendszerkritikai gondolkodás és a társadalmi szolidaritás erősítése.

 

Az ezerarcú kapitalizmus önmagában is folyamatosan változik, tehát változtatható. Egyértelműen elutasítjuk a szupergazdagok szélsőséges gyarapodására alapozott (neoliberális) gazdasági modelleket, ami jelenleg az orbáni modellvezetésre is jellemző.

 

Ezzel szemben sajátos politikai hungarikum,  ahogy

 

a mainstream ellenzéket alkotó centrista, polgári demokrata, liberális, zöld és nemzeti konzervatív erők bágyadtan tűrik, hogy a kormányoldal szisztematikusan és sommásan lebaloldalazza őket, holott valójában alig akad érdemben baloldaliként értelmezhető törekvésük.

 

Ezen felül erősen tartok attól, hogy ha pártközi vitára bocsátanánk az Igen-Szolidaritás jelenleg 82 pontba foglalt alapvetéseit, annak többségét a többiek simán kilúgoznák. Pedig ezek között szerepel a NER és az Alaptörvény kategorikus megtagadása. 

 

Úgy tűnik, az ellenzéki oldalon egyelőre roppant kétséges ilyesmivel előállni, hiszen minden jelenlegi képviselő és polgármester felesküdött az Alaptörvényre, valamint helyet foglalnak a NER struktúráiban, azaz országgyűlési alelnököket, mindenféle bizottsági elnököket adnak, tehát

 

igen nehezen tudják a néppel elhitetni, hogy tényleg a rezsim ellenfelei lennének.

 

Harmadik tételem tehát, hogy

 

az ellenzéki győzelem felé elindulás elengedhetetlen lépése az állami funkciókból való kiülés.

 

Ennek nem mond ellent a mandátumtartás, hiszen azt mindenki így vagy úgy a néptől kapta. Az összes többi cafrang viszont a rezsimmel való kollaborációt jelenti. Külön kérdés az eskü dolga. Ha az ellenzék valóban kormányzati hatalomra tör, azt morálisan nem teheti meg a jelen esküje kötelékében. Azt bizony a választásokra benevezés pillanatában fel kell mondani! Az eskü felmondása ugyanis nem esküszegés, ahogy egy szerződés felmondása is egy másik történet a szerződés megszegéséhez képest. 

 

Az Igen-Szolidaritás miniszterelnök-jelöltjeként ezen a ponton illő dolog megjegyzem, hogy

 

a magam részéről soha, semmilyen módon nem esküdtem fel a NER-re.

 

Nos, ha az ellenzék (1) kialakította a kormányváltó hangulatot, (2) megalkotta a közös alternatívát, illetve (3) elkülönítette magát az Orbán-rezsimtől, akkor adottnak tekinthetjük a politikai alapokat, s innentől kezdve beszélhetünk a technikákról, azaz közös jelöltekről és közös listákról. Fentiek hiányában ugyanis

 

teljesen mindegy, hogy együtt vagy külön-külön buknak.

 

Okosabb, ha mindenki felfogja: a közéletben csak politikai győzelem értékelhető, a technikai győzelmekkel sem az érintettek, sem a nép semmire nem megy, amint erre számtalan példát látunk. Illetve hát kizárólag patthelyzeteket eredményez. Ezekért kár felemészteni az államilag juttatott százmilliókat.

 

Nos, fentiekből jól látszik, hogy az Igen-Szolidaritás nem érdekelt a látszatokban, a cirkuszi mutatványokban. Mi egy jottányit sem engedünk abból, hogy mindenek feletti célunk az említett válságok felszámolása, s helyükbe a jól-lét megteremtése. Őszintén kijelentjük, számunkra

 

nem perspektíva, amelyben egy autokrata rezsimet egy másik neoliberális konglomerátum vált fel.

 

Nyitottak vagyunk ugyanakkor a valós megoldásokra, sőt, bizonyos kompromisszumokra is, amelyek nem sértik a fenti elkötelezettségünket. Bizonyságot tettünk erre Borsodban is, ahol az időközi választáson mi vagyunk az egyetlen párt, amely ellenzéki előválasztásokat szorgalmazott. Minthogy azonban a többiek ezt (formálisan) elutasították, így semmi okunk nincs az egyoldalú visszavonulásra. (Sőt, informálisan Tóth Ádám, a független támogatottunk győzőtt, hiszen minden más ellenzéki jelöltet megelőzve kvalifikálta magát a megmérettetésre, egyben az országgyűlési pártokra szárítva az egyébként vállalhatatlan jelöltjüket.) 

 

Összegezve:

 

technikai értelemben támogathatónak véljük a minden választókerületben a legalkalmasabb jelöltet állító mechanizmusokat, az egységes közös listát és az egy, közös miniszterelnök-jelöltet.

 

Így együttesen! Ennek a képletnek győzelmében azonban csak akkor hiszünk, ha előbb a fentebb kifejtett politikai tartalom is előáll. Ne szépítsünk: ez bizony előfeltétel.

 

Végezetül, Orbán Viktor sajnos nagyon jól szabta magára a magyar választójogi rendszert, amelynek tartalma ugyanaz, mint (viccesen szólva) a focié, azaz látszólag egyenrangú erők játszanak, de mindig a németek győznek. 

 

Mi, az Igen-Szolidaritás azonban másként állunk a dolgokhoz.

 

Mi egy másik sztorit tartunk magunk elé. Hófehérkéét.

 

Abban ugyanis mind a hét törpe meg akarja hódítani a szép hölgyet (értsd: a népet), ám az végül a fehér lovon érkező szőke hercegnek sikerül. Nos, még ha túlzásnak is hat, de mi szőke herceg akarunk lenni, a fehér lovunk pedig a baloldaliság értékrendje.

 

Ha érdekel, mások mit gondolnak, itt olvashatod vissza a vita többi részét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás