„Will you shut up, man?" – kaotikus elnökjelölti vita Trump és Biden között

Magyar idő szerint szeptember 30-án hajnali 3 órakor tartották az első elnökjelölti vitát, ahol Donald Trump republikánus elnök és Joe Biden demokrata elnökjelölt mérkőzött meg egymással. De mi hangzott el a vitán? Mit gondolnak a jelöltek az Egyesült Államokat érintő legfontosabb kérdésekről? És milyen hatással lehet ez a választásokra?

Szeptember 30-án kezdetét vette a kampányfinis a november 30-i amerikai elnökválasztások előtt. Megtartották ugyanis az első elnökjelölti vitát az Ohioban található Clevlandben, ahol a regnáló Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden feszült egymásnak.

A vitát a Fox News szervezte, az est moderátora a konzervatív televízió egyik híres újságírója, Chris Wallace volt. Annak ellenére, hogy a Fox News sokszor beáll Trump mögé, és jellemzően összezár a republikánusokkal az elnökkel felhozott vádakkal szemben, Wallace a lehetőségeihez mérten kiegyensúlyozottan moderálta a vitát, és az első percekben úgy tűnt, hogy inkább ő vitázik Trumppal. Az elnök meg is jegyezte Wallacenak, hogy

Wallace előtt nehéz feladat állt, ugyanis – ahogy azt már a 2016-os viták során is megszokhattuk – Trump sokszor nem engedi vitapartnerének, hogy befejezze a gondolatmenetét, és az este folyamán Wallacenak többször is közbe kellett szólnia, hogy mindkét jelölt kampánycsapata elfogadta, hogy a témákat nyitó 2-2 perces felvezetés után mindenki 1-1 percben reagálhat a másikra, amíg a moderátor át nem vezeti a vitát a következő kérdésre. Trump ezt sokszor nem tartotta be, erre pedig Biden többször is felhívta a figyelmet, sőt, néha láthatóan zavarta is Obama elnökjelöltjét. Az első blokk vége előtt például ezekkel a szavakkal akarta helyretenni az elnököt:

– azaz „befognád a szád, ember?". Trump erre azonban se Wallace, se Biden kérésére nem volt hajlandó.

De nézzük, mit gondolnak a jelöltek az USA legfontosabb ügyeiről, amiket hat, előre bejelentett téma mentén jártak végig.

Legfelsőbb Bíróság

A vita első témája a Legfelsőbb Bíróság lett volna, de maga a moderátor is ráharapott Biden egészségügyi „csalijára”, és ő is az egészségbiztosítás felé terelte a beszélgetést. Trump szerint üléseznie kell a Legfelsőbb Bíróságnak, és

Biden ezzel természetesen nem ért egyet, szerinte ahogy 2016-ban, most is közvetetten az emberekre kéne bízni, hogy ki legyen az új legfelsőbb bíra, azaz szerinte az új elnöknek kéne majd jelölnie RBG helyére valakit.

A koronavírus-járvány

A tavaly kirobbant világjárvány az Egyesült Államokat érinti a legrosszabbul: az áldozatok száma már meghaladta a 210 ezer főt, és a fertőzöttek számában is az Egyesült Államok vezet közel 7,5 millió fővel, így várható volt, hogy ez fontos téma lesz a kampány során is.

Biden Trump szemére hányta, hogy az Egyesült Államokban ilyen rossz a járványhelyzet, és szerinte Trumpnak még most sincs terve arra, hogyan kéne kezelni a járványt. Trump arról beszélt, hogy szerinte Biden alatt még rosszabb lenne a helyzet, különben is, leginkább az államok felelőssége a járványkezelés, a szövetségi kormányzat pedig minden segítséget megadott nekik. 

Miközben az elnök Kínát okolta a vírusért, Biden nem Trumppal vitázott, hanem a szavazókhoz szólt, hogy elhiszik -e a sok hazugságot, amit Trump állít?

A gazdaság helyzete

Bár a moderátor megpróbálta szakpolitikai mederbe terelni a témát, végül mindkét jelölt kizárólag politikai értelemben foglalkozott a gazdasággal: 

Trump – aki a koronavírus-járvány előtt a saját elnöksége érdemének tartott gazdasági sikerekkel kívánt kampányolni – arról beszélt, hogy a legjobb gazdaságot építették fel a járvány előtt, hiszen nagyon alacsony volt a munkanélküliségi ráta, és a GDP is jól mutatott. 

Trump a gazdaság kapcsán is arról beszélt, hogy szerinte Biden tönkre akarja tenni az országot a teljes leállással és lockdownnal.

A demokrata jelölt érdemben nem reagált a vádakra, hanem elkezdett arról beszélni a kamerába nézve, hogy Trump csak a piaccal foglalkozik, és míg az átlagembert rosszul érinti a gazdasági leállás, addig a Trumphoz hasonló milliárdosok jól megszegték magukat a járvány alatt. Innen hamar átterelődött a téma Trump adóügyeire, ugyanis a napokban kiderült, hogy 

Trump itt számokkal dobálózva azzal védekezett, hogy a különböző érdekeltségein keresztül mennyi adót fizetett be, illetve hamisnak minősítette a New York Times állításait. Biden ekkor közbevágott, hogy akkor hozza nyilvánosságra az adóvisszatérítéseit – erre Trump csak annyit reagált, hogy majd nyilvánosságra hozza, már régóta dolgoznak rajta, tehát megismételte azt, amit már négy éve folyamatosan állít.

Wallace kérdésére, hogy valóban növelné-e az adókat Biden, a demokrata jelölt kitérően reagált. Azt azonban megemlítette, hogy nagyon sok nagyvállalat egy penny adót se fizet, és 20 százalékról 28-ra kellene növelni a nagyvállalatokra kivetett adót.

Rasszizmus és a rendőrség ügye

A koronavírus-járvány mellett a másik legforóbb ügy, ami Amerikát megosztja, a szisztematikus rasszizmus, illetve a rendőrségi túlkapások ügye.

Míg Trump arról beszélt, hogy ő rendet tart, és valójában csak a radikális baloldaliak és az antifák garázdálkodnak az utcákon, akik azt követelik, hogy oszlassák fel a rendőrséget, addig Biden a rasszizmus szításával vádolja Trumpot, és szerinte Amerikában jelen van a szisztematikus rasszizmus. Trump megismételte korábbi állítását, miszerint egy amerikai elnök sem tett annyit az afroamerikaikért mint ő, kivéve talán Abraham Lincolnt.

Trump a moderátor kérdésére nem volt hajlandó nyíltan elítélni a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket, helyette inkább a radikális baloldalról és az antifáról, mint terrorista szervezetről értekezett.

A kortesbeszédek: milyen lenne Amerika jövője?

Trump szerint nincs olyan elnök, aki többet tett volna, mint ő az országért. Szerinte Clinton szörnyű munkát végzett volna, és a járvány előtt minden jó volt, és elnöksége alatt még közelebb is került egymáshoz az társadalom.

Biden talán ebben a témában tette a legdrasztikusabb kijelentést:

Mindezt azzal magyarázza, hogy Trump nem volt hajlandó fellépni Putyinnal szemben, amikor az oroszok vérdíjat tűztek ki az amerikai katonákra Szíriában. Szerinte Trump a legrosszabb elnök Amerika történetében, hiszen a milliárdosok sokkal gazdagabbak lettek, majd a kamerába nézve elmondta, hogy eközben az amerikaiak otthon sokkal rosszabbul jártak.

Klímaváltozás

Az amerikai elnök szerint az USA a klímaváltozás ügyében jól áll, és nem lehet erre hivatkozva tönkretenni a gazdaságot és a vállalkozásokat. Biden elmondta, hogy a klímaváltozás valós, és Trump hülyeségeket beszél. Kifejtette, hogy több zöldenergiára lenne szükség, bővíteni kell az elektromos autók töltőhelyeit, és hogy csatlakozna a párizsi egyezményhez.

az nem az ő terve, bár fontosnak tartja a zöld ügyeket.

Trump ettől függetlenül arról beszélt, hogy Biden és a Green New Deal szerinte hogyan tenné tönkre az amerikai gazdaságot, számolna le a repülőgépekkel, a két autós élettel és a tehenekkel.

A választás tisztasága

Az est utolsó témája a választás tisztasága volt, ahol leginkább arról kérdezte a jelölteket Wallace, hogy el fogják-e fogadni az eredményt, lesz-e békés hatalomátadás, és vállalják-e, hogy november 3-án nem hirdeti ki senki győztesnek magát – hiszen a levélszavazatok miatt a valódi eredmény  csak későbbre várható.

mivel „Clinton és a többiek” meg akarták puccsolni. Az elnök ezután továbbépítette a hónapok óta csiszolt narratíváját, miszerint a levélszavazatok nem biztonságosak, azokkal könnyű visszaélni.

így majd a Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie.

Biden szerint a levélszavazással nem lehet csalni, és az FBI is elmondta, hogy ez teljesen biztonságos. Kiemelte, hogy maga Trump is így fog szavazni.

Az elnök továbbra is arról beszélt, hogy szerinte a demokrata városokban mindenki több szavazólapot kapott, miközben a rá voksolók szavazatait kidobják a kukába.

A vita mérlege

és kerülte azokat a kijelentéseket is, amikkel a jobboldali médiában riogatni lehetne az embereket.

Azonban volt, amikor a demokrata elnökjelölt csapdába került: az, hogy főműsoridőben kijelentette, hogy ő nem támogatja a Green New Dealt, az óriási hatással lehet a baloldali demokrata szavazókra. Már a demokrata jelölőgyűlés előtt több politikus jelezte: nem jó, hogy Biden és a Demokrata Párt programjába nem került bele ez a javaslat.

Biden nehéz helyzetben volt: nem könnyű úgy vitázni valakivel, ha a vitapartner sokszor hazudik.

majd próbálta olyan mederbe terelni a vitát, ami inkább neki kedvez.

Donald Trump a vitán a tőle elvárhatót hozta: mivel nem volt élő tényellenőrzés, ezért sokszor légből kapott kijelentéseket tett.

Bident radikális szélsőbaloldali politikusnak állította be, megpróbálta összemosni Bernie Sandersszel és más, az elnök szerint radikális politikusok véleményét tulajdonította neki.

Míg a saját szavazóbázisához olyan üzenetekkel szólt, mint a gazdaság előnyben részesítése a klímavédelemmel szemben, ahol lehetett, odaszúrta a mondatai végére Hillary Clintont és a vereséget szerinte nem túl jól viselő demokratákat, akik szerinte lényegében meg akarták puccsolni.

és a már meglévő kulturális és politikai törésvonalak mentén kommunikált a szavazóinak. A cél leginkább a saját szavazóbázis urnákhoz terelése volt, viszont ez eltérően próbálták elérni: Trump a dicső múltat állította szembe az elkövetkenezdő apokaliptikus jövővel, amit Biden elnöksége jelentene. A demokrata jelölt a kaotikus, rossz jelen és az eljövendő jó jövő toposzát használta fel. 

Folytatás jövő héten, október 7-én lesz, amikor az alelnökjelöltek csapnak össze Utahban. Valószínű Mike Pence és Kamala Harris csatája nem tartogat ilyen izgalmakat,

Biden és Trump legközelebb október 15-én Floridában vitázik majd.

FOTÓK: Gage Skidmore / Flickr