+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. augusztus 13. csütörtök, 21:57
Valamennyi parlamenti ellenzéki párt és a Momentum elnökei megállapodtak csütörtökön arról, hogy céljuk: 2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet állítani, országosan pedig közös programmal nekivágni a választásoknak. Egy közös lista összetétele és annak vezetője azonban még messze nincs eldöntve.

A parlamenti ellenzék pártjai, azaz a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Párbeszéd, valamint a parlamenten kívüli, de mára második legerősebb ellenzéki erővé vált Momentum Mozgalom vezetői csütörtökön megállapodtak arról, hogy megkezdik a tárgyalásokat a 2022-es választásokra való közös fellépésről. Ez azt is jelenthei, hogy a most kinyílvánított – bár minden további konkrétum nélküli – cél szerint 2022-ben

 

ezen pártok nem csak a 106 egyéni választókörzetben állítanának közös jelölteket, de akár közös, egyetlen listával indulnának el.

 

Az, hogy a jelenlegi választási rendszer megköveteli legalább az egyéni választókörzetek szintjén az együttműködést, már eddig is elfogadott volt a pártok között, amint az is, hogy – akár egy, akár két listával indulnak – egy közös miniszterelnök-jelölt mögé állnak be. Az egyetlen vitatott kérdés az volt tehát, hogy hány ellenzéki lista legyen a szavazólapokon.

 

A csütörtöki megállapodás abba az irányba mutat: itt is egységre törekednek. Ez annyiban valóban logikus, hogy ha az egyéni körzetek és a miniszterelnök-jelölt szintjén eleve közös indulást határoztak el, akkor egynél több országos lista csak annak lehetett volna a jele, hogy a pártok között mégis jelentős politikai különbségek vannak.

 

A megállapodás azonban a konkrét kérdésekben még semmiféle választ nem ad, ugyanis éppen

 

a tárgyalások megindításáról szól csak

 

– ami akár kudarccal is végződhet. A közös egyéni jelöltek kapcsán az ellenzéki pártelnökök azt írják, hogy „az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik” – ami nem jelent egyértelmű elköteleződést, csak opcionális javaslatot.

 

Valamennyi párt megosztotta már a hírt a Facebook-oldalán, azaz mindez hivatalosan tekinthető. Jakab Péter, a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a Jobbik elnöke azt írta ki: „Együtt sikerülni fog.” A konzervatív párt emellett azt is leszögezte: az előválasztás pártján állnak – noha a csütörtöki megállapodás ezt nem nevezte meg egyértelmű célnak.

 

Egy konkrét személyi javaslat azonban megfogalmazódott: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os választókörzetben

 

az összes aláíró párt a jobbikos Bíró Lászlót támogatja az előrehozott választáson.

 

A választásnak a Fidesz-KDNP-kormány kétharmada tekintetében nincs tétje, ugyanis azt noha hivatalosan a párt elvesztheti, de Ritter Imre német nemzetiségi képviselő (egykori Fidesz-párttag) révén eleve maga mögött tudhatja.

 

NYITÓKÉP: Fekete-Győr András Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélései előtt / FGYA, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás