Jobbközép-liberális összefogás Romániában: kormányra kerülhet a román Momentum

Miután Bukarestben összefogtak a román jobbközép pártok, országosan is megismételnék a receptet, noha viszonyuk távolról sem harmonikus. Mindeközben a szociáldemokraták bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőznek: bukik a román kormány, és jön az új liberális-technokrata koalíció?

Mint ahogyan arról már az Azonnalin is beszámoltunk, Firea kihívója a mind a kormányzó nemzeti liberális PNL, mind pedig a liberális-technokrata USR-Plus pártszövetség által támogatott Nicușor Dan lett, akit a széleskörű összefogás miatt talán a legegyszerűbb egyfajta bukaresti Karácsony Gergelyként jellemezni.

Az összefogásba rondított bele viszont a volt államelnök Traian Băsescu és az ő pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP). A nacionalista-konzervatív PMP-t ugyanis kihagyták az együttműködésből, akik válaszul erre eldöntötték, hogy indítani fogják Băsescut a főpolgármesteri pozícióért (Băsescu egyébként, mielőtt államelnökké választották, 2000-2004 között Bukarest főpolgármestere volt).

Bukarestből növi ki magát az országos jobboldali-liberális összefogás?

Névleg Băsescu is a szociáldemokrata-posztkommunista PSD és jelöltje, Firea ellen indul. A liberális-technokrata USR elnöke, Dan Barna szerint viszont Traian Băsescu indulása Gabriela Firea győzelmét segíti, ám Barna biztos abban, hogy a bukarestiek tudatában vannak annak, hogy „Băsescu a múlt, és a jövőt Nicușor Dan jelenti”.

A PNL–USR-Plus bukaresti közös jelöltjeit bemutató keddi rendezvényen Ludovic Orban jobbközép, nemzeti liberális kormányfő kampánybeszédében

De ez egyelőre Orban vágya csak: az USR-Plus szövetség még nem szaladna ennyire előre, ők először megmérettetnék magukat a helyhatósági választásokon, majd pedig az év végén elején esedékes parlamenti választások eredményének függvényében kötnének kormánykoalíciót a PNL-vel. Dan Barna kedd este már engedékenyebb volt egy fokkal, a Digi24-en az nyilatkozta, hogy az USR-Plus megérett a kormányzásra: legelőször inkább saját erejükből próbálnák meg azt, ám nyitottak a koalíciós tárgyalásokra is. Ludovic Orban nyilatkozata is új helyzetet teremtett, mivel eddig az USR-t egyszer sem hívták meg ennyire nyíltan kormányozni.

Összefogásdilemmában a román liberálisok

Az USR-Plus azért is óvatos a leendő koalíciót illetően, mivel látták, hogy a PNL támogatottsága jócskán csökkent a koronavírus-járvány alatt – igaz, a tavaly megbuktatott, de az alsóházi többséget még mindig birtokló névben szociáldemokrata, leginkább nacionalista-posztkommunista PSD-nél továbbra is népszerűbbek. A legutóbbi közvélemény-kutatások

A román parlamentben automatikusan bent ülő 18 (nem magyar) nemzeti kisebbségi képviselő hagyományosan a kormányt támogatja, viszont ha nagyon szoros az eredmény, akkor a mérleg nyelvének ott van a volt államfő Klaus Johannis, de komoly szerepet játszhat a Băsescu-párt PMP, valamint az RMDSZ is. Akár a PMP, akár az RMDSZ szállna be a jobbközéppel és a liberálisokkal együtt a kormányba, a felmérések szerint jelenleg nekik már garantáltan összejönne a kormánytöbbségük.

A parlamenti választásokra való felkészülést a szeptember 27-én esedékes helyhatósági választások jelentik. Annak ellenére, hogy Bukarestben sikerült megegyezni, az ország többi településén ez korántsem ilyen egyértelmű. A PNL és a USR-Plus közötti jó viszonyt több tényező gátolja.

Egyrészt az USR-Plus még mindig őrzi az indulása óta hangoztatott szlogenjét, hogy

Vegyük példának Bukarestet, ahol már összejött a PNL-USR-Plus összefogás: a hat bukaresti kerületből háromban a PNL, kettőben az USR, egyben pedig Dacian Cioloș volt technokrata exkormányfő pártja, a Plus indíthat polgármesterjelöltet. A PNL bár húzta a száját, de belement a kompromisszumba, hiszen az USR-Plusnak elég jó volt a tárgyalási pozíciója: ők azt javasolták, hogy a 2019-es EP-választási eredményeit vegyék figyelembe, akkor márpedig az USR-Plus Bukarest összes kerületét elvitte, összesen 39,89 százalékkal. Országosan majdnem 23 százalékot kaptak és 8 képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe, a Plus elnöke, Dacian Cioloș még a liberális frakció, a Renew Europe frakcióvezetője is lett.

A vándorpolitikusok a liberálisoknál látják a potenciált

A tárgyalások során az USR-Plus a jelöltek alkalmasságával szemben is elvárásokat támasztott. Szerintük ahhoz, hogy az USR-Plus támogassa a PNL jelöltjeit a kerületekben, azoknak három elvárásnak kellett megfelelniük. Először is fontos a jelölt integritása, értve ez alatt azt, hogy a nevéhez nem fűződik korrupciós cselekmény, nem volt korábban problémája az igazságszolgáltatással. Másodsorban a jelölt mögött valós szakmai karrier kell álljon, ezt Dan Barna úgy fogalmazta meg, hogy szerinte az USR-Plus pártszövetség jelöltjei mindannyian a civil életből jöttek, „nem kitalált jelöltek, pártemberek, hanem valós szakmai karrier áll mögöttük”. Végül pedig a jelölt olyan személy kell legyen, aki nem vádolható meg azzal, hogy a PSD-vel együttműködött az elmúlt négy-nyolc évben.

Az utóbbi ponton volt is egy PNL–USR-Plus csörte, ahol végül a PNL mondott le jelenlegi kerületi alpolgármestéről. Ennek meg is lett az eredménye, ugyanis a PNL színeiben megválaszott alpolgármester miután értesült erről, rögtön átigazolt a PSD-be és a szociáldemokraták támogatásával mértetteti majd meg magát.

Viszont nemcsak a PSD, hanem a PNL is szert tett különböző pártok között vándorló politikusokra.

A legismertebb és legkirívóbb eset a moldvai nagyváros, Iași (Jászvásár) polgármestere, a szociáldemokrata Dan Chirica. Chirica mentségére legyen szólva, ő mindig is a PSD belső ellenzéki hangját jelentette, szembeszállt az azóta börtönben ülő Liviu Dragneaval is, amikor az még a szociáldemokratákat vezette.

A PNL politikusvadászata kapcsán még az amúgy szintén PNL-érzelmű államelnök, Klaus Johannis is megszólalt. Szerda délutáni sajtótájékoztatóján „figyelmeztette” korábbi pártját:

Az USR-Plus és a PNL közötti együttműködést végül Bukarest mellett nehézkesen, de más megyékre is kiterjesztették. Ám barátság távolról sincs a két jobbközép erő között, mivel csak olyan megyékről, illetve városokról van szó, amelyek az utóbbi 30 évben eleve PSD-s fellegváraknak számítottak (Galați, Vrancea, Bákó). Azon megyék, illetve városok esetében, ahol mind a PNL, mind az USR-Plus jó esélyekkel vág neki a választásoknak, nem sikerült megegyezni (Temes, Kolozs, Szeben, Brassó). Itt már külön fognak indulni.

Bukhat Orban, de minek

Az USR-Plus és PNL ellenfelei sem tétlenkedtek az utóbbi időben. Marcel Ciolacu, a PSD ideiglenes elnöke szerdán a parlamentben jelentette be, hogy a PSD augusztus 17-én bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a Ludovic Orban vezette PNL-kormány ellen.

– mondta Ciolacu. Szerinte a kormány a hibás a koronavírus-járvány elszabadulásáért, mivel csak a helyhatósági és a későbbi parlamenti választásokra fókuszáltak, az egészségügyet pedig hagyták lerohadni.

Ciolacu még klientelizmussal is vádolta a PNL-kormányt, ugyanis szerinte a PNL a saját embereit ültette különböző állami szervek vezetői funkcióiba. Ezzel viszont semmi újat nem mondott, ez mindennapos tény Romániában: a kormányzó párt a megnyert választás után telepakolja pártemberekkel az intézményeket, majd a következő választások után a másik párt tesz ugyanígy. Ciolacu szerint a koronavírus-járvány alatt liberálisokhoz közel álló baráti cégek importáltak egészségügyi felszereléseket, jelentősen megkárosítva az államkasszát.

A bizalmatlansági indítvány sorsa kérdéses. Elvileg a PSD össze tudja hozni azt a többséget, hogy átmenjen az indítvány. Viszont itt az a kérdés, hogy a választások előtt két-három hónappal melyik pártnak fűződik érdeke a feje tetejére állítani mindent. A PSD ideiglenes elnökét, Ciolacut a párton belül szorongatják, valószínű ezért is tette meg ezt a lépést a párt augusztusi tisztújító kongresszusa előtt.

Egyébként az USR-Plus pártszövetség szombaton, augusztus 15-én tartja alakuló kongresszusát. A kongresszuson eldöntik a két párt fúzióját, a Plus szépen beolvad az USR-be, az új pártot pedig nem meglepő módon USRPLUS-nak fogják nevezni.

CÍMLAPFOTÓ: Dan Barna / Facebook