+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. augusztus 12. szerda, 06:59
Miért ugrottak meg a romániai koronavírus-esetszámok? Van-e köze ennek ahhoz, hogy a román ortodox papok ugyanabból a kanálból áldoztatnak le egy egész gyülekezetet? Hogyan kezelte a román egészségügy a koronavírus-járványt? És hogyan viselkedtek a magyarok a vészhelyzet alatt? Vlad Voiculescu volt román egészségügyi miniszter mondta el az Azonnalinak.

Romániában a június eleji enyhítések hatására a koronavírus járványgörbéje lassan emelkedni kezdett, hogy július elejére olyan napi esetszámok jelenjenek meg, amelyek még a márciusi-áprilisi legmagasabb esetszámokat is meghaladják. Július végére pedig olyannyira elszabadult a járvány, hogy

 

sorra dőlnek meg azóta a napi rekordok.

 

Kedden 1 215 új koronavírus-esetet azonosítottak Romániában, az utóbbi 24 órában 35-en haltak meg az új fertőzésben. Az új fertőzöttekkel a romániai esetek száma 63 762-re emelkedett a járvány kezdete óta. 

 

Az Azonnali megkereste a járványhelyzettel kapcsolatban Vlad Voiculescut, aki korábban egészségügyi miniszter volt a Dacian Cioloș vezette technokrata kormányban. Voiculescu jelenleg Cioloș Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártjának (Plus) bukaresti szervezetét vezeti. Korábban indulni akart a bukaresti önkormányzati választásokon, ám végül visszalépett az USR-Plus és a liberálisok által is támogatott Nicușor Dan javára.

 

+ + +

 

Miért növekednek megint a Covid-esetszámok Romániában?

 

Ez szerintem várható volt. Volt néhány hónapunk, amikor nagyon szigorú előírások voltak, majd ezeknek az enyhítését követően várható volt, hogy emelkedni fognak az esetszámok. Ehhez aztán hozzájárult egyrészt a hatóságok felkészületlensége, elsősorban a megyei közegészségügyi hivataloknál. Másrészt pedig az összeesküvés-elméletek – akár még politikusok szájából is. Olyasmik, mint hogy a vírus nem létezik, vagy nem annyira súlyos, és az egész egy nemzetközi összeesküvés része. 

 

A hatóságok hogyan kezelték az egész válságot?

 

Az elején nagyon rosszul kezelték, kapkodtak, nem vették tudomásul a WHO javaslatait. Január-februárban például, amikor az akkori egészségügyi miniszter és a WHO romániai képviselője találkozott, a WHO külön figyelmeztette a minisztert, hogy az országnak készülnie kell a járványra. De a román hatóságok ennek ellenére sem csináltak semmit: a kórházakat, az idősotthonokat, a megyei közegészségügyi hivatalokat nem készítették fel előre, ezért is tudtak koronavírus-gócpontok kialakulni ezeken a helyeken.

 

Említette az összeesküvés-elméleteket. A román társadalom jóval tradicionalistább és vallásosabb, mint a magyar. Gondolja, hogy a Román Ortodox Egyháznak (BOR) is szerepe van ezeknek az elméleteknek a terjesztésében?

 

Valóban, a román társadalom még igen vallásos és konzervatív. De a BOR és a többi romániai egyház is inkább felelősségteljesen viselkedett a járvány alatt.

 

Voltak elkülönült esetek, amikor egyes papok nem tartották be az egészségügyi előírásokat, de összességében az egyházak inkább felelősséggel viselkedtek.

 

Dehát a szucsávai érsek is megbetegedett és meghalt.

 

Igen, Őszentsége Pimen megbetegedése és halála világosan jelezte a BOR-nak és a kételkedő csoportoknak, hogy a vírus valós és komolyan kell venni.

 

Általánosan a román társadalom hogyan viselkedett a járvány alatt? Betartották az előírásokat?

 

A legelején mindenki össze volt zavarodva. Azután elég jól betartották a hatóságok előírásait.

 

Március-áprilisban?

 

Igen, ez volt a helyzet egészen május 15-ig. Ekkor vezették be az első enyhítéseket: ezt követően a román társadalom egy része teljesen lemondott az előírások betartásáról. A nyugatiakkal összehasonlítva

 

a románok inkább személyeket tisztelnek és bennük bíznak, nem pedig jól működő személytelen intézményekben.

 

És ezért a személyes példa, a vezető politikusok példája nagyon fontos a románoknak. Ezek a személyek sokszor nem biztosítottak követendő példát az egyszerű állampolgároknak.

 

A járvány kitörésekor a román társadalomban jelentősen megemelkedett a xenofóbia, egyrészt cigányozni kezdtek a közbeszédben, másrészt az a narratíva is előkerült, hogy akik nyugaton dolgoznak, azok hoznák be a vírust.

 

Egyértelműen elítéltük ezeket. Pártom, a PLUS és az USR nagy és fontos tagozatokkal rendelkezik a diaszpórában. Azt se felejtsük el, hogy a román diaszpóra a román össznépesség jelentős hányadát teszi ki, emellett az utóbbi években ez a csoport rendkívüli felelősségteljesen viselkedett, politikai értelemben is. Nagyon elszomorított, amikor láttam ezt a manipulált diskurzust a román közbeszéd egy részében, sőt egyes politikusoknál is. Volt olyan, aki a vírus romániai terjedését az országba hazatérőkkel azonosította.

 

VLAD VOICULESCU 1983-BAN SZÜLETETT, VÉGZETTSÉGÉT TEKINTVE KÖZGAZDÁSZ. EGY ÉVIG A DACIAN CIOLOȘ VEZETTE SZAKÉRTŐI KABINET EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE VOLT. 2018-BAN BELÉPETT CIOLOȘ PLUS NEVŰ PÁRTJÁBA, JELENLEG ANNAK BUKARESTI HELYI SZERVEZETÉT VEZETI. KORÁBBAN BEJELENTKEZETT A FŐPOLGÁRMESTERI POZÍCIÓÉRT IS, VISZONT AZ USR-VEL KÖTÖTT EGYEZSÉG HATÁSÁRA VISSZALÉPETT. 

 

Ha ön lett volna az egészségügyi miniszter, hogyan kezelte volna a járványhelyzetet? Illetve mi a véleménye Nelu Tătaru jelenlegi miniszterről?

 

Amit Nelu Tătaru jól csinált, az az, hogy nagyon aktív volt. Vagyis sokat utazott az országban, a hatósági jelenlétével próbálta bátorítani a kórházi személyzetet, valamint a megyei közegészségügyi központokat. A második dolog pedig, hogy tisztességesen és felelősségteljesen kommunikált. Nelu Tătaru eleve alkalmi miniszterként került oda. Korábban államtitkár volt, ám az előző PNL-s miniszter lemondása után őt léptették elő.

 

Amit viszont hiányolok Nelu Tătaru tevékenységéből, az az egészségügyi minisztériumra és annak csapatára biztosított figyelem, és hogy nem próbálta meg a hatóságok működését javítani. Ha én ebben a pozícióban lettem volna, biztosan erre helyeztem volna a hangsúlyt. A miniszter egy kommunikátor, de egyben vezető is. Úgy vélem, hogy Nelu Tătaru jó kommunikátor, de nem láttam, hogy jó menedzser lett volna.

 

A járvány elején úgy látszott, hogy konszenzus van a pártok között. Mindenki úgy vélte, hogy komolyan kell venni  járványt, be kell tartani az előírásokat. Mi változott meg mostanra?

 

A járvány a két nagy párt politikai versenyének eszközévé süllyedt.

 

Az első hónapokban valóban konszenzus volt. Azonban egyes pártok Romániában szigorúan választási érdekeket követnek. És mi most választások előtt állunk, az ősszel következnek a helyhatósági és a parlamenti választások. Egyes pártok pedig bármi áron a saját érdekiket próbálják meg érvényesíteni, fittyet hányva a közegészségügyre, az állampolgárok biztonságára. Most a helyhatósági választások előtt semmi újat nem mutattak. Ezt már megszokhattuk a PSD-től. Skrupulusok nélküli harc ez, tömegmanipulálással.

 

A kormányzó jobbközép PNL hogyan viselkedett?

 

A PNL is körülbelül hasonló módon viszonyul a politikai élethez. Nem állítom azt, hogy a PSD-hez hasonlóan ez a párt is a régi rendszerből jön, ám helyi szervezeteinek működési módja azonos a PSD-ével.

 

A romániai egészségügyi rendszer meddig képes kezelni a válságot? Mi az a kritikus pont, amikor összeomolhat?

 

A kulcselem nem az összesetek száma, hanem az intenzív osztályon fekvő betegeké. És már a felső határon vagyunk.

 

Mennyi az összkapacitás?

 

Ez egy bizonytalan szám, meg eleve manipulálható. Fontos, hogy mennyi ágyunk van, de legalább annyira fontos, hogy mennyi orvos van a kórházakban. Tudsz ágyakat meg lélegeztetőgépeket vásárolni, ezt meg is tette a kormány. Az állami szervek is vásároltak, de sokkal hatékonyabban mutatkoztak meg a civil szervezetek beruházásai. Eszközöket, sőt mobil járványkórházakat is használatba állítottak. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy

 

eszközökbe be lehet ruházni, orvosokat viszont nem tudunk vásárolni. És abból bizony évek óta hiány van.

 

Mi a véleménye a nyugat-európai országok belépési korlátozásairól a román állampolgárokkal szemben?

 

Mindegyik állam elsősorban a saját állampolgárai védelméért felelős. Ha ezek az intézkedések járványügyileg megalapozottak, és szakértők véleményének figyelembevételével, nem pedig összeesküvés-elméletek vagy politikai haszonszerzés mentén hozták őket, akkor semmi kifogásolnivalót nem látok bennük. Nem merészelném egyik állam intézkedését sem kommentálni. Csak remélni tudom, hogy a magyar intézkedés is ilyen, járványügyileg megalapozott és a magyar állampolgárok védelmét szolgálja elsősorban.

 

Románia miniszterelnöke, Ludovic Orban még áprilisban ötmillió maszkot ígért a leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak. Mi lett ezzel?

 

Semmi. Én ezt a már korábban említett hatósági hanyagsághoz kötném. Teljesen abszurd. Először is megígéred, hogy maszkot osztogatsz szét, majd kötelezővé teszed a maszkhordást egyes helyeken, a végén meg mégsem osztogatsz szét ehhez maszkokat.

 

Több kis cég fel is ajánlotta, hogy jelenlegi termelését maszkvarrásra állítja át, a hatóságok viszont nem támogatták őket. Mi a helyzet ezekkel?

 

Több ilyen esetet ismerek. Számos cég mozgósította az erőforrásait, hogy segítse a járványkezelést, a román közigazgatás viszont semmit sem tett értük. Ez egy nagyobb, régebbi rendszerszintű probléma. És az ilyen különleges esetek, mint a koronavírus-járvány méginkább rámutatnak a román állam strukturális hiányaira. Ezeket a problémákat az elmúlt harminc évben a politikai pártok és a kormányok ahelyett, hogy komolyan vették volna, meg megváltoztatták volna, inkább a pártérdek és a választási logika mentén csak elodázták.

 

Ismeri a megyei statisztikákat? Mit gondol, van különbség a magyar lakossággal is rendelkező megyék és a román megyék járványkezelése között?

 

Mindkét magyar megyének, Kovászna és Hargita megyének is érdeke, hogy jól működő, modern egészségügyi rendszere legyen, minél több beruházással. Amit a járványkezeléssel kapcsolatban el tudok mondani az az, hogy a magyarok hagyományosan törvénytisztelőbbek.

 

Én úgy láttam, hogy az egészségügyi előírásokat is inkább a magyar lakosságú megyék tartották be, ez a többi romániai megyében nehézkes volt.

 

Ez egy olyan mentalitásbeli különbség, amit a románok megtanulhatnának a magyaroktól.

 

Tényleg? Meglepő.

 

Nem tudom, így van-e, ez egy fiatal politikus benyomása Bukarestből. Én legalábbis így észleltem.

 

NYITÓKÉP: Vlad Voiculescu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás