+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 4. kedd, 10:17
Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen, ez még a belgáknál is precedens nélküli. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

2018. decembere óta, vagyis 593 napja nincsen már normális, többségi kormánya Belgiumnak, ezóta ügyvivő kormányok intézik az ország dolgait. A Brussels Times pedig ennek nyomán arról ír, hogy

 

az ország saját eddigi rekordját is megdöntötte,

 

mikor a 2010. júniusi választások után 541 napjába telt Elio Di Rupo miniszterelnöknek, mire összeütött egy kormánytöbbséget. De az 541 nap rögtön 589-re ugrik, ha ezt nem a választástól számítjuk, hanem onnantól, mikor Yves Leterme előző, megválasztott kormánya összeomlott.

 

A migráció miatt borult a kártyavár

 

Leterme kormányához hasonlóan Michelé is a választások előtt fél évvel ment a levesbe. A flamand kereszténydemokratákból, nacionalistákból és liberálisokból, valamint a vallon liberálisokból álló kormány azért robbant, mert a flamand nacionalista koalíciós partner Új Flamand Szövetség (N-VA) követelése ellenére Michel elment Marrákesbe, hogy aláírja az ENSZ vitatott migrációs paktumát.

 

Ennek hatására az N-VA robbantotta a koalíciót, de Michel úgy számolt, hogy nincs ezzel semmi baj, hiszen a balos pártok háttértámogatásával a 2019 májusában tartott szövetségi választásokig már egy kisebbségi, ügyvivő kormánnyal is kihúzza, a választási eredmények után pedig úgyis borul a kártyavár. Csakhogy tavaly őszre kiderült: Michelnek lényegében már mindegy, mert ő lett az Európai Tanács elnöke, otthagyva ezzel a belga politikai perpatvart.

 

Eközben otthon a kormányalakítás sehogy sem haladt, főleg azért, mert a többségében nacionalistákra szavazó hollandajkú Flandria és a balra szavazó frankofón Vallónia között csak mélyült a politikai szakadék. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a nacionalista N-VA kárára

 

a már annál is nacionalistább, elszakadáspárti Vlaams Belang (Flamand Érdek) tudott megerősödni,

 

akivel viszont minden más párt kizárja az együttműködést – körülbelül olyan karanténhelyzet ez, mint az AfD-é Németországban, vagy a néppártosodás előtti Jobbiké itthon.

 

Nem látni, miből lesz kormány

 

Mikor pedig Michel az EU-ba katapultált, átadta a kormányrudat korábbi reformista-liberális pénzügyminiszterének, Sophie Wilmèsnek.

 

A „kormánykoalíció” – amely ugyebár továbbra sem választott kormány, hanem ügyvivő – csupán 38 székkel rendelkezik a 150 fős parlamentben,

 

így folyamatosan külső támogatásra szorul. Ilyen helyzetben kellett Wilmèsnek szembenéznie a Belgiumban különösen komoly mértékben elszabaduló koronavírussal.

 

És míg a járvány első hulláma alatt nem a kormányalakítás volt a szempont, a tárgyalások ismét újraindultak, most például Fülöp király Wilmès pártját, a Reformista Mozgalmat és a flamand kereszténydemokrata CD&V-t bízta meg azzal, hogy készítsenek egy újabb jelentést a kormányalakítási tárgyalások állásáról.

 

A jelenlegi terv az amerikai állam zászlószínei után Arizona-koalíciónak nevezett felállás lenne a frankofón és vallon liberális, illetve kereszténydemokrata testvérpártok részvételével, valamint a flamand szocialistákkal és a nacionalista N-VA-val.

 

Ennek a hatpárti (!) szivárványkoalíciónak már 77 parlamenti széke lenne a 150 fős országgyűlésben, ezzel többséget alkotva.

 

A nagy terv azonban az N-VA-n bukik el, amely görcsösen ellenzi a frankofón liberálisok (Wilmès és Michel pártja) részvételét. Eközben az N-VA és a Vallóniában erős frankofón szocialisták a flamand, illetve vallon zöldeket vennék maguk mellé, ennek a megoldásnak viszont még mindig nem lenne kormányzóképes többsége.

 

Így az 593 napból valószínűleg lesz 594, 595, és ennél még jóval több is. Egy biztos: legközelebb 2024-ben lesz szövetségi választás Belgiumban, ha pedig az ország eddig megvolt választott kormány nélkül, akkor majd meglesz ezután is.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás