+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 22. szerda, 11:50
A DK azt állítja, Orbán egyik feltételt sem teljesítette az EU-s költségvetésről és mentőcsomagról szóló tárgyalásokon, amikre a parlament fideszes többsége felhatalmazta, ezért a plénum előtt kell magyarázatot adnia.

A DK rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi a parlamentben, mert szerintük Orbán Viktor elbukta a parlamenti felhatalmazást Brüsszelben.

 

Ugyanis az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-válság kezelésére szánt, 750 milliárd eurós hitelcsomagról szóló ülésére Orbán Viktor a fideszes többségű Országgyűlés határozati javaslatával ment ki, ami négy feltételt szabott a miniszterelnöknek, hogy csak ezek teljesülésével fogadjon el bármit Brüsszelben. Ezek konkrétan:

 

+ az azonos helyzetben lévő tagállamok részesüljenek azonos elbánásban, a gazdagok ne kapjanak többet, mint a szegények;

 

+ a folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat a többéves pénzügyi keretről és a közös hitelfelvételről való döntés előtt le kell zárni;

 

+ politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogassanak EU-s pénzből;

 

+ elfogadhatatlan a kifizetések „politikai és ideológiai feltételekhez kötése” jogállamiság címszó alatt.

 

A DK szerint Orbán Viktor nemcsak hogy kevesebb pénzt szerzett Magyarországnak, mint korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hanem a fenti feltételek egyikét sem teljesítette, ezért kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását. (Arra a nem mellékes tényre nem térnek ki, hogy azóta egy fontos nettó befizetővel, Nagy-Britanniával kevesebb van az EU-ban, egy nem túl módos országgal, Horvátországgal pedig több.)

 

A DK szerint a magyar miniszterelnök vagy eleve úgy ment ki tárgyalni, hogy „előre tudta, becsapja az országot és a parlamenti szavazógépeit, vagy túlbecsülte háttérzajnak minősülő érdekérvényesítő képességét.

 

A miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt kell beszámolnia arról, hogy miért bukott el a tárgyalásokon mind a négy, az Országgyűlés által rábízott ügyben”

 

– áll a DK Azonnalinak küldött sajtóközleményében, ehhez kérve a többi ellenzéki párt támogatását.

 

Erre egyébként előzetesen megvan az esélye a DK-nak, tekintve, hogy rendkívüli ülést összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére lehet. Ez utóbbi a járható út a DK számára, aminek már csak 31 másik képviselőt kell meggyőznie, hogy csatlakozzon a kilenctagú frakciójukhoz a kérdésben. Hívtuk ezzel kapcsolatban az ellenzéki pártok képviselőit, ám egyelőre időt kértek a döntéshez. Amint kapunk válaszokat, azokat természetesen közöljük.

 

Miről állapodtak meg végül Brüsszelben?

 

Abban biztosan igaza van a DK-nak, hogy fideszes felhatalmazás ide vagy oda,

 

azt nem sikerült elérnie Orbán Viktornak, hogy a pénzek kifizetésének jogállamisághoz való kötése ne kerüljön be a megállapodásba.

 

Igaz, azt nem részletezték benne, hogy konkrétan mi alapján döntenék el egy államról, hogy teljesíti-e a jogállamisági kritériumokat, és így jár-e neki EU-s forrás, de ez nem is a dolga egy politikai deklarációnak, amit ráadásul nem egy EU-s jogalkotó szerv adott ki. Így a részletekért várni kell még a konkrét EU-s jogszabály elfogadására, ami a minisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament dolga lesz.

 

Az Európai Tanács által kedd hajnalban közzétett konklúziókban a jogállamiság kapcsán csak annyi szerepel: az Európai Tanács hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartását és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Az ugyanakkor eldőlt, hogy jogállamiságsérelem esetén a pénzek felfüggesztéséről szóló konkrét döntést az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács minősített többséggel hozhat meg – ehhez a tagállamok 55 százalékának és az uniós állampolgárok legalább 65 százalékát kitevő országoknak a szavazatára lenne szükség.

 

A részletek ismeretének hiányában nem igazán tudni, hogy mi lesz a Fidesz értelmezésében „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” EU-s kifizetésével, ugyanis erről nyilván akkor lenne értelme beszélni, ha egy tagállamtól valami miatt felfüggesztenék a kifizetéseket – ekkor lenne releváns kérdés, hogy az EU-s pénzek végfelhasználói, például az önkormányzatok vagy a civilszervezetek megkapják-e a pénzt.

 

Ami a 7-es cikkelyes vizsgálat leállítását illeti, ezt a csatát gyakorlatilag már azelőtt megnyerte Orbán, hogy egyáltalán kiutazott volna Brüsszelbe: ebben a kérdésben évek óta nem történik érdemi előrelépés a vizsgálat alá vont Lengyelország és Magyarország esetében sem, és nem is várható, hogy a jövőben ez másképp lesz.

 

Politikailag persze számított volna, hogy Orbán kimondassa ezt az EU-ban, ám ez végül nem történt meg.

 

Az Európai Tanács ülésén egyébként abban állapodtak meg országok állam- és kormányfői, hogy a koronavírus-válságra elkülönített mentőcsomag 750 milliárd eurós, eredetileg tervezett keretösszege megmarad, de a vissza nem térítendő támogatás összege 500-ról 390 milliárdra csökkent a visszakozó országok nyomására. További 360 milliárd euró hitelként áll rendelkezésre a tagállamoknak.

 

A következő hét év, 2021-27 közötti költségvetéséről is megállapodtak a tagállami vezetők: e szerint 1074 milliárd euró finanszírozási alap áll majd rendelkezésre gazdáknak, az egyes régióknak, vállalkozásoknak vagy éppen kutatóknak.

 

FRISSÍTÉS (2020.07.22. 14:25): Az Azonnali kereste az ellenzéki pártokat, támogatják-e a DK javaslatát a rendkívüli parlamenti ülés összehívásával kapcsolatban. Eddig csak a szocialista Harangozó Tamás jelezte: elvi szintén pártjuk támogatja azt, de még egyeztetéseket folytatnak az ügyben.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart a maratoni EU-s csúcs után. Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás