+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 22. szerda, 11:50
A DK azt állítja, Orbán egyik feltételt sem teljesítette az EU-s költségvetésről és mentőcsomagról szóló tárgyalásokon, amikre a parlament fideszes többsége felhatalmazta, ezért a plénum előtt kell magyarázatot adnia.

A DK rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi a parlamentben, mert szerintük Orbán Viktor elbukta a parlamenti felhatalmazást Brüsszelben.

 

Ugyanis az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-válság kezelésére szánt, 750 milliárd eurós hitelcsomagról szóló ülésére Orbán Viktor a fideszes többségű Országgyűlés határozati javaslatával ment ki, ami négy feltételt szabott a miniszterelnöknek, hogy csak ezek teljesülésével fogadjon el bármit Brüsszelben. Ezek konkrétan:

 

+ az azonos helyzetben lévő tagállamok részesüljenek azonos elbánásban, a gazdagok ne kapjanak többet, mint a szegények;

 

+ a folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat a többéves pénzügyi keretről és a közös hitelfelvételről való döntés előtt le kell zárni;

 

+ politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogassanak EU-s pénzből;

 

+ elfogadhatatlan a kifizetések „politikai és ideológiai feltételekhez kötése” jogállamiság címszó alatt.

 

A DK szerint Orbán Viktor nemcsak hogy kevesebb pénzt szerzett Magyarországnak, mint korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hanem a fenti feltételek egyikét sem teljesítette, ezért kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását. (Arra a nem mellékes tényre nem térnek ki, hogy azóta egy fontos nettó befizetővel, Nagy-Britanniával kevesebb van az EU-ban, egy nem túl módos országgal, Horvátországgal pedig több.)

 

A DK szerint a magyar miniszterelnök vagy eleve úgy ment ki tárgyalni, hogy „előre tudta, becsapja az országot és a parlamenti szavazógépeit, vagy túlbecsülte háttérzajnak minősülő érdekérvényesítő képességét.

 

A miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt kell beszámolnia arról, hogy miért bukott el a tárgyalásokon mind a négy, az Országgyűlés által rábízott ügyben”

 

– áll a DK Azonnalinak küldött sajtóközleményében, ehhez kérve a többi ellenzéki párt támogatását.

 

Erre egyébként előzetesen megvan az esélye a DK-nak, tekintve, hogy rendkívüli ülést összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére lehet. Ez utóbbi a járható út a DK számára, aminek már csak 31 másik képviselőt kell meggyőznie, hogy csatlakozzon a kilenctagú frakciójukhoz a kérdésben. Hívtuk ezzel kapcsolatban az ellenzéki pártok képviselőit, ám egyelőre időt kértek a döntéshez. Amint kapunk válaszokat, azokat természetesen közöljük.

 

Miről állapodtak meg végül Brüsszelben?

 

Abban biztosan igaza van a DK-nak, hogy fideszes felhatalmazás ide vagy oda,

 

azt nem sikerült elérnie Orbán Viktornak, hogy a pénzek kifizetésének jogállamisághoz való kötése ne kerüljön be a megállapodásba.

 

Igaz, azt nem részletezték benne, hogy konkrétan mi alapján döntenék el egy államról, hogy teljesíti-e a jogállamisági kritériumokat, és így jár-e neki EU-s forrás, de ez nem is a dolga egy politikai deklarációnak, amit ráadásul nem egy EU-s jogalkotó szerv adott ki. Így a részletekért várni kell még a konkrét EU-s jogszabály elfogadására, ami a minisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament dolga lesz.

 

Az Európai Tanács által kedd hajnalban közzétett konklúziókban a jogállamiság kapcsán csak annyi szerepel: az Európai Tanács hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartását és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Az ugyanakkor eldőlt, hogy jogállamiságsérelem esetén a pénzek felfüggesztéséről szóló konkrét döntést az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács minősített többséggel hozhat meg – ehhez a tagállamok 55 százalékának és az uniós állampolgárok legalább 65 százalékát kitevő országoknak a szavazatára lenne szükség.

 

A részletek ismeretének hiányában nem igazán tudni, hogy mi lesz a Fidesz értelmezésében „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” EU-s kifizetésével, ugyanis erről nyilván akkor lenne értelme beszélni, ha egy tagállamtól valami miatt felfüggesztenék a kifizetéseket – ekkor lenne releváns kérdés, hogy az EU-s pénzek végfelhasználói, például az önkormányzatok vagy a civilszervezetek megkapják-e a pénzt.

 

Ami a 7-es cikkelyes vizsgálat leállítását illeti, ezt a csatát gyakorlatilag már azelőtt megnyerte Orbán, hogy egyáltalán kiutazott volna Brüsszelbe: ebben a kérdésben évek óta nem történik érdemi előrelépés a vizsgálat alá vont Lengyelország és Magyarország esetében sem, és nem is várható, hogy a jövőben ez másképp lesz.

 

Politikailag persze számított volna, hogy Orbán kimondassa ezt az EU-ban, ám ez végül nem történt meg.

 

Az Európai Tanács ülésén egyébként abban állapodtak meg országok állam- és kormányfői, hogy a koronavírus-válságra elkülönített mentőcsomag 750 milliárd eurós, eredetileg tervezett keretösszege megmarad, de a vissza nem térítendő támogatás összege 500-ról 390 milliárdra csökkent a visszakozó országok nyomására. További 360 milliárd euró hitelként áll rendelkezésre a tagállamoknak.

 

A következő hét év, 2021-27 közötti költségvetéséről is megállapodtak a tagállami vezetők: e szerint 1074 milliárd euró finanszírozási alap áll majd rendelkezésre gazdáknak, az egyes régióknak, vállalkozásoknak vagy éppen kutatóknak.

 

FRISSÍTÉS (2020.07.22. 14:25): Az Azonnali kereste az ellenzéki pártokat, támogatják-e a DK javaslatát a rendkívüli parlamenti ülés összehívásával kapcsolatban. Eddig csak a szocialista Harangozó Tamás jelezte: elvi szintén pártjuk támogatja azt, de még egyeztetéseket folytatnak az ügyben.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart a maratoni EU-s csúcs után. Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás