+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 22. hétfő, 17:56
Igazolva látja magát a választást bojkottáló szerbiai ellenzék, miután Vučić elnök pártja 62 százalékot kapott, ellenzéki párt pedig csak egy jutott be a parlamentbe. De mit fognak csinálni ezután? Andrej Mitić, a jobboldali Dveri külügyi felelőse mondja el az Azonnalinak.

A vasárnapi szerbiai parlamenti választáson 62 százalékot ért el Vučić elnök pártja, a kormányzó Szerb Haladó Párt és egyetlen ellenzéki pártot leszámítva csak az ő szövetségesei jutottak be a parlamentbe még úgy is, hogy a választás előtt nem sokkal 3 százalékra vitték le az 5 százalékos bejutási küszöböt.

 

Az ellenzék jelentős része bojkottálta a választást, ami a részvételi arányokon is látszik: a hivatalos adatok szerint 47,7 százalék ment el szavazni, pedig a korábbi években 55-60 százalék körüli volt a részvétel. 

 

De sikeres volt-e a bojkott, és mit fog csinálni a parlamenten kívül rekedt ellenzék ezután?

 

Erről kérdeztük Andrej Mitićet, aki a választást bojkottáló szövetségben résztvevő jobboldali Dveri pártban politizál külpolitikai felelősként.

 

Jön a polgári engedetlenség, új, fair választást akarnak kikényszeríteni

 

„Sikerült a bojkott, igazolva látjuk magunkat, hogy ezt kell csinálni a jövőben, hiszen a választás igazolta, hogy Szerbiában hanyatlik a demokrácia” – mondta Mitić azon kérdésünkre, hogy hogyan értékelik az eredményt. Mit mondta: a parlament „nem reprezentatív, nincs benne ellenzék, ez csak egy kvázi-parlament”, aminek az eredménye egy alkotmányos-politikai válság lesz.

 

„Ennek a parlamentnek semmilyen döntését nem fogjuk elismerni”

 

– jelentette ki. Azon kérdésünkre, hogy akkor a parlament által hozott törvényeket sem fogják-e betartani, úgy válaszolt: pontosan, polgári engedetlenség jön, és tüntetéseket is szerveznek. Kérdésünkre elmondta, hogy ezt a Szövetség Szerbiáért nevű meglehetősen színes, a választást bojkottáló ellenzéki szövetség többi tagjával koordinálva teszik.

 

És hogy mi mindennek a célja? Azt akarják elérni, hogy vegye át egy technokrata kormány az irányítást egy átmeneti ideig, nagyjából fél évig, és utána tartsanak egy fair választást egyenlő feltételekkel.

 

TAMARA KERKOVIČ DVERI-ALELNÖK ÉS ANDREJ MITIČ, A PÁRT KÜLÜGYI SZAKPOLITIKUSA A DVERI SZÉKHÁZÁBAN AZ AZONNALINAK A VÁLASZTÁS ELŐTT ADOTT INTERJÚJUK UTÁN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Sikerült-e meghatni az EU-t a bojkottal?

 

A bojkott egyik célja az volt, hogy a külföld, az EU figyelmét felhívják a szerb demokrácia problémáira. Azonban a választás másnapján, hétfőn Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke már szívélyes Twitter-bejegyzésben gratulált Vučićnak, és azt írta: „ez az eredmény bizonyítéka az állampolgárok bizalmának és az ön hatékonyságának”.

 

Mikor Tusk gratulációjáról kérdeztük, Andrej Mitić azt mondta: látták Tusk bejegyzését, ahogy a magyar bővítési biztos, Várhelyi Olivér gratulációját is, miszerint várja, hogy együtt dolgozhassanak az új kormánnyal az EU-val kapcsolatos reformokon. Ugyanakkor látták az európai szociáldemokraták közleményét is, akik azt szeretnék, ha nem nyitna az EU új csatlakozási fejezeteket Szerbiával addig, amíg a demokráciával kapcsolatos legfőbb problémákat nem oldják meg.

 

Tehát az EU-ban is több hang van ezzel kapcsolatban,

 

nagy felelősség van most az EU-n

 

– összegezte Mitić.

 

A 47 százalékos részvételt sem hiszik el

 

Megkérdeztük a politikustól azt is, hogy egyébként reálisnak látja-e a 47,7 százalékos részvételt – amely bár az eddigi szerbiai átlagoktól jóval elmarad, más európai országokhoz viszonyítva nem feltétlenül számít kiugróan alacsonynak.

 

Mitić szerint a hivatalosan közölt részvételi adatok is hamisak.

 

„Délután 2-3 óra körül látták, hogy sikerül a bojkott, és elkezdtek trükközni, zsarolni az embereket, hogy menjenek szavazni” – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy eszerint tényleg elmentek ennyien, csak nem biztos, hogy jószántukból, azt mondta: részben azért meg is hamisították az adatokat szerinte. Arra a kérdésre, hogy mit saccol valós részvételi adatnak, 35-40 százalékot mondott.

 

NYITÓKÉP: Bojkottra felhívó plakátok egy belgrádi buszmegállóban. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás