+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. június 9. kedd, 16:08
Persze sokak szerint mindez politikai érdekből van így: közeledik a vírus miatt elhalasztott győzelmi katonai parádé új céldátuma, valamint a Putyin számára akár 2036-ig elnöki hatalmat adó népszavazás időpontja is.

Annak ellenére, hogy még most is naponta több ezer új koronavírusos fertőzést regisztrálnak Moszkvában, Oroszország fővárosában is enyhítenek a kijárási korlátozásokon – tudósít a Moscow Times.

 

A város polgármestere, Szergej Szobjanyin, aki Putyin pártjának, az Egységes Oroszország tagjaként már 2010 óta vezeti a fővárost, májusban még úgy nyilatkozott, hogy csak abban az esetben lehet enyhíteni a korlátozásokon, ha a napi megbetegedések száma már csak pár száz lesz, nem pedig pár ezer.

 

Ennek ellenére Szobjanyin hétfőn egy videóban már Oroszország győzelmét jelentette ki a koronavírus felett, 

 

és gratulált a moszkvaiaknak „az újabb közös győzelmünkhöz.”

 

Szobjanyin azt is bejelentette, hogy keddtől Moszkvában megszüntetik a digitális igazolványokat és a szabadban sétálásnak eddigi rendezett beosztását is eltörlik. Két héten belül pedig minden étterem, bár, edzőterem és fodrászat újranyithat, amelyek március 30. óta zárva vannak.

 

A járványügyi érdekeket felülírja a politika

 

A Moscow Times által megkérdezett epidemiológus, Vaszilij Vlasszov szerint a háttérben politikai motivált döntés születhetett, ugyanis a számok alapján nem indokolt az enyhítés. A cél a biztonság illúziójának a létrehozása lehet, hiszen hétfőn újabb 8 985 esetet regisztráltak Oroszországban, emellett 112-en életüket is vesztették az új típusú koronavírusban.

 

A kijárási korlátozásoknak az enyhítése azért lehet fontos a Kreml számára, mert két fontos politikai esemény is most lesz majd esedékes: a második világháború lezárásának a 75. évfordulójára, május 9-re időzített katonai parádét bár el kellett halasztani, de az új céldátum június 24., ekkor a parádét is megtartanák. A másik fontos esemény a Putyin által még januárban bejelentett, nagy vitákat kiváltó alkotmánymódosításról szóló népszavazás, amelyet április 22-e helyett július 1-re halasztottak el.

 

Az alkotmánymódosítás értelmében ugyan valamelyest csökkenne Putyin elnöki hatalma a parlamenttel szemben,

 

de ezzel lehetővé válna, hogy 2024 után is elnök maradhasson, egészen akár 2036-ig.

 

Putyin egyébként már negyedik elnöki ciklusát tölti: 1999-ben került hatalomra, majd 2008-ban, a második ciklusa után az elnöki címet Dmitrij Medvegyev „örökölte meg”, míg ő a miniszterelnöki pozíciót töltötte be 2008 és 2012 között. Ezzel Putyin átbújt azon az alkotmányos kiskapun, miszerint Oroszországban az elnök megszakítás nélkül csak két ciklust lehet hatalomban, ugyanakkor arról az alkotmány sem rendelkezik, hogy a megszakítás után egy volt elnök ne indulhatna újra. Így 2012-es újraválasztása után 2018-ban újból megválasztották, mostani ciklusa pedig 2024-ben járna le, amikor már az elnök 72 éves lesz. Ha az alkotmánymódosítás megszavazása értelmében még két ciklusra újraválasztanák, 2036-ig is elnök maradhatna.

 

Valószínűleg Putyin áll a háttérben, mégsem ő viszi el a balhét

 

Ugyan Putyin már korábban bejelentette a lazításokat, azonban mivel Oroszország szövetségi állam, így a tartományok kormányzói dönthetnek erről a gyakorlatban. Ezzel Putyin nem csak a felelősséget, de a népszerűségvesztést is inkább a kormányzókra tolná. Erről korábban itt írtunk részletesen az Azonnalin.

 

Ennek ellenére mind a parádé és mind a népszavazás Putyin érdekeit szolgálja: azzal, hogy Moszkvában is lazítanak a korlátozásokon, egyrészt a biztonság illúzióját teremtik meg, ha pedig a katonai parádét is megtartják,

 

azzal elkezdődhetne egy győzelmi narratíva, miszerint ahogy a németeket, úgy a koronavírust is legyőzték az oroszok.

 

Emellett az is közrejátszhat, hogy a népszerűségvesztést próbálja Putyin ilyen módon megállítani, hiszen a koronavírus-járvány miatt leálló gazdaság és az olajárak folyamatos csökkenése miatt nagyot zuhant a támogatottsága: a Levada Intézet által készített reprezentatív mintán készített telefonos közvélemény-kutatás alapján az orosz elnöknek 59 százalékos a támogatottsága, ami az eddigi legalacsonyabb Putyin 1999-es hatalomra kerülése óta. Emellett a válaszadók 33 százaléka negatív véleménnyel van Putyin munkájáról.

 

Takácsy Dorka, a Political Capital Oroszország-szakértője korábban azt mondta az Azonnalinak, hogy Putyin azért is erőltetheti az alkotmányról szóló népszavazást, mert valószínűleg ennél is sokkal rosszabbat várnak a gazdasági mélyrepüléssel. „Ráadásul az is benne lehet a pakliban, hogy

 

a járvány miatt talán Moszkva és Szentpétervár kevésbé megy el szavazni, az meg Putyinnak alapvetően jó, mert ott lakik a nyugatorientált, liberális középosztály”,

 

véli Takácsy.

 

Egyébként a népszavazás eredménye semmilyen jogi erővel nem bír, merthogy a módosításokat a parlament két háza alkotmányozó többséggel elfogadta. Ugyanakkor nagyobb legitimációt adna Putyinnak bel- és külföldön számára, ha a népszavazáson is nagy többséggel elfogadnák azt, maga Putyin csak úgy fogadta el a tervezett alkotmánymódosítást, ha azt népszavazáson szentesítik.

 

Oroszországban keddig 485 253 ezer beazonosított koronavírusos beteget jelentettek be, amiből a hivatalos adatok szerint 6 142-en meghaltak és 242 397-en felgyógyultak. Jelenleg 236 714 aktív esetet tartanak számon, ami a harmadik legtöbb a világon.

 

Mi áll az orosz alkotmánymódosítás hátterében? Mit akar Putyin? Olvasd el az Azonnali a témában íródott cikksorozatát!

 

FOTÓ: Kreml.ru

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz a budapesti járókelők? Videó.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás