Lemondott az orosz kormány. De miért? És mi lesz most?

Pontosan mit jelentett be Vlagyimir Putyin? Formálódik a Putyin nélküli Oroszország? Lehet-e törés az elnök és Medvegyev között? És miért gyengíti magát a parlament rovására az elnök? Keressük az okokat! Öt kérdés, öt válasz.

Egy szokásos éves államfői sajtókonferencia, óriási előkészületek, nagy bejelentések: erre számíthattunk Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos év eleji beszéde előtt,

Az elnöki beszédet a vendéglátóegységekben, mozikban, a marsrutkákban, de még a nemzetközi űrállomáson is közvetítették. Az eseményen ott volt majdnem ezer újságíró, a parlament két házának tagjai, a kormánytagok, alkotmánybírók, kormányzók, regionális képviselők, nagy bejelentésre lehetett tehát számítani.

Mit jelentett be Putyin?

Többek között egy nagyszabású alkotmánymódosítási csomagot, amiben jóléti intézkedésektől a jogi terminusokon át az államigazgatási változtatásokig szinte minden van:

+ Az orosz alkotmánynak az orosz jogrendszerben a nemzetközi joggal szemben prioritást kell élveznie.

+ Tisztségviselők, képviselők és bírák nem rendelkezhetnek állampolgársággal vagy letelepedési engedéllyel más országokban.

+ Egy elnökjelöltnek

Ezzel például azok sem indulhatnának elnökjelöltként, akik több országnak is az állampolgárai. Sok zsidó származású orosz például orosz és izraeli állampolgársága mellé vásárolt magának ciprusi állampolgárságot is, miután erre a kis szigetország letelepedési programja lehetőséget biztosít.

+ Az alkotmányból eltávolítják azt a passzust, miszerint valakit nem lehet „sorban” kettőnél több elnöki ciklusra megválasztani (emiatt tudott Putyin „tandemezni” Medvegyevvel 2008 és 2012 között, majd visszatérni).

+ Egységes közhatalmi rendszer jön létre, melybe az önkormányzatok és az államigazgatási szervek is beletartoznak majd.

+ Az Alkotmány meghatározza majd, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál.

+ Megerősödik majd a még Putyin által felállított tanácsadó testület, az Államtanács alkotmányos szerepe.

+ Kiterjesztik az orosz parlament szerepét a kormányalakítással kapcsolatosan. Az Állami Duma (alsóház) hozzájárulása kell majd a miniszterelnök kinevezéséhez, majd javaslatot tesz a kormánytagokra. Őket az elnöknek el kell majd fogadnia.

+ Az állami erőszakszervezetek vezetőit a Föderációs Tanáccsal (felsőházzal) való konzultációt követően az elnök nevezi ki.

+ A felsőháznak jogában áll majd elbocsájtani bírákat az Alkotmánybíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból.

+ Az Alkotmánybíróságnak, amennyiben az elnök erre kéri, jogában áll majd dönteni egy intézkedés alkotmányosságáról, még mielőtt azt az elnök aláírná.

Akkor ezután gyenge elnöke lesz Oroszországnak?

Közel sem, de legalábbis gyengébb lesz. Putyin most tehette le az utána jövő orosz hatalmi struktúra alapjait. 2018-ban hat évre elnökké választották, ezt követően viszont egy újabb ciklusra már csak akkor lenne lehetősége, ha alkotmányt módosítana ennek érdekében: ha ezt most megteszi, elvileg maradhat, de a vezető már 2024-re 72 éves lesz.

A javaslatok egy egészen más vezetési struktúrát fektetnek le, ahol az elnök szerepe bár még továbbra is meghatározó az ország vezetésében, a parlament jogkörei viszont némileg megnőnek.

– az elnök marad a hadsereg főparancsnoka, övé az erőszakszervezetek vezetőinek kiválasztási joga is, és menesztheti is a kormányt, vagy annak egyes tagjait. De jelentős változás lesz, ha a kormány kiválasztásában immár a parlament is alapvető szerepet kapna.

Miért mondott le emiatt a kormány?

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint erre szükség van a Putyin által javasoltak miatt. „Ezek a változtatások elfogadásuk után... nemcsak az Alkotmány cikkelyeiben, de a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom megosztásában is komoly változásokat jelentenek majd” – indokolt a kormányfő. Hozzátette:

„Ezen körülmények között szerintem a leghelyesebb, ha az Alkotmány 117. cikke értelmében a jelenlegi kormány lemond” – érvelt Medvegyev.

Törés lehet Medvegyev és Putyin között?

Felületesen erre következtethetnénk, hiszen a kormány lemondása után Putyin azt nyilatkozta,

Ugyanakkor nem úgy tűnik, hogy az orosz hatalmi struktúrán belüli törés okozta a lemondást, inkább úgy, hogy Putyin bejelentése, majd ezt követően a kormány lemondása már régóta tervben volt. Új választásokról egyelőre nincs szó, a Medvegyev-kormány pedig ügyvivő kormányként még hivatalban marad. Ráadásul Putyin azt is felajánlotta, hogy létrehozza a Biztonsági Tanács elnökhelyettesi posztját (jelenleg a tanács elnöke maga Putyin), erre a posztra pedig Medvegyevet nevezné ki. Ezzel a leköszönő kormányfő védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozna.

Mit jelent ez Oroszország számára?

Putyin nyilvánvalóan próbál új életet lehelni eddig elég sikertelen elnöki ciklusába: népszerűsége 2018 óta óriásit zuhant, akkor jelentette be ugyanis a nyugdíjreformot is, mely fokozatosan jelentősen megemeli a nyugdíjkorhatárt. A reform miatt óriási tömegtüntetések indultak, ahogyan Putyin reputációjának az sem tett jót, hogy a moszkvai városi Duma (Moszgorduma) tavaly szeptemberi választásain pártjának emberei még annak ellenére is alig tudtak többséget szerezni a testületben, hogy a választási szervek nyilvánvalóan próbálták kigáncsolni a rendszeren kívüli ellenzék jelöltjeit.

Bár Putyin mai bejelentésén túl még nem sok konkrétumot tudunk, a Vedomosztyinak nyilatkozó elemzők szerint Putyin próbálja az intézmények szerepét erősíteni az utána jövő hatalmi struktúrában: így szavatolhatja, hogy az utána következő elnököt az intézmények szemmel tarthassák. A politológusok szerint a reformra szükség volt, hiszen így növelhető a közigazgatás hatékonysága, enélkül pedig az ország sem halad előre.

FOTÓK: Kreml.ru