+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 15. szerda, 16:44
Pontosan mit jelentett be Vlagyimir Putyin? Formálódik a Putyin nélküli Oroszország? Lehet-e törés az elnök és Medvegyev között? És miért gyengíti magát a parlament rovására az elnök? Keressük az okokat! Öt kérdés, öt válasz.

Egy szokásos éves államfői sajtókonferencia, óriási előkészületek, nagy bejelentések: erre számíthattunk Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos év eleji beszéde előtt,

 

de talán azt senki nem várta, hogy a beszéd hatására az orosz kormány rögtön le is mond.

 

Az elnöki beszédet a vendéglátóegységekben, mozikban, a marsrutkákban, de még a nemzetközi űrállomáson is közvetítették. Az eseményen ott volt majdnem ezer újságíró, a parlament két házának tagjai, a kormánytagok, alkotmánybírók, kormányzók, regionális képviselők, nagy bejelentésre lehetett tehát számítani.

 

Mit jelentett be Putyin?

 

Többek között egy nagyszabású alkotmánymódosítási csomagot, amiben jóléti intézkedésektől a jogi terminusokon át az államigazgatási változtatásokig szinte minden van:

 

+ Az orosz alkotmánynak az orosz jogrendszerben a nemzetközi joggal szemben prioritást kell élveznie.

 

+ Tisztségviselők, képviselők és bírák nem rendelkezhetnek állampolgársággal vagy letelepedési engedéllyel más országokban.

 

+ Egy elnökjelöltnek

 

legalább huszonöt éven át Oroszországban kell élnie, és soha nem rendelkezhet külföldi állampolgársággal.

 

Ezzel például azok sem indulhatnának elnökjelöltként, akik több országnak is az állampolgárai. Sok zsidó származású orosz például orosz és izraeli állampolgársága mellé vásárolt magának ciprusi állampolgárságot is, miután erre a kis szigetország letelepedési programja lehetőséget biztosít.

 

+ Az alkotmányból eltávolítják azt a passzust, miszerint valakit nem lehet „sorban” kettőnél több elnöki ciklusra megválasztani (emiatt tudott Putyin „tandemezni” Medvegyevvel 2008 és 2012 között, majd visszatérni).

 

+ Egységes közhatalmi rendszer jön létre, melybe az önkormányzatok és az államigazgatási szervek is beletartoznak majd.

 

+ Az Alkotmány meghatározza majd, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb a létminimumnál.

 

+ Megerősödik majd a még Putyin által felállított tanácsadó testület, az Államtanács alkotmányos szerepe.

 

+ Kiterjesztik az orosz parlament szerepét a kormányalakítással kapcsolatosan. Az Állami Duma (alsóház) hozzájárulása kell majd a miniszterelnök kinevezéséhez, majd javaslatot tesz a kormánytagokra. Őket az elnöknek el kell majd fogadnia.

 

Magyarán: az elnökkel szemben a parlament szerepe megerősödik majd.

 

+ Az állami erőszakszervezetek vezetőit a Föderációs Tanáccsal (felsőházzal) való konzultációt követően az elnök nevezi ki.

 

+ A felsőháznak jogában áll majd elbocsájtani bírákat az Alkotmánybíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból.

 

+ Az Alkotmánybíróságnak, amennyiben az elnök erre kéri, jogában áll majd dönteni egy intézkedés alkotmányosságáról, még mielőtt azt az elnök aláírná.

 

PUTYIN LELKES KÖZÖNSÉGE, BALRÓL A MÁSODIK MEDVEGYEV KORMÁNYFŐ, DE FELTŰNIK A KÉPEN KIRILL MOSZKVAI PÁTRIÁRKA IS.

 

Akkor ezután gyenge elnöke lesz Oroszországnak?

 

Közel sem, de legalábbis gyengébb lesz. Putyin most tehette le az utána jövő orosz hatalmi struktúra alapjait. 2018-ban hat évre elnökké választották, ezt követően viszont egy újabb ciklusra már csak akkor lenne lehetősége, ha alkotmányt módosítana ennek érdekében: ha ezt most megteszi, elvileg maradhat, de a vezető már 2024-re 72 éves lesz.

 

A javaslatok egy egészen más vezetési struktúrát fektetnek le, ahol az elnök szerepe bár még továbbra is meghatározó az ország vezetésében, a parlament jogkörei viszont némileg megnőnek.

 

Oroszországból még ezzel együtt sem lesz parlamentáris köztársaság

 

– az elnök marad a hadsereg főparancsnoka, övé az erőszakszervezetek vezetőinek kiválasztási joga is, és menesztheti is a kormányt, vagy annak egyes tagjait. De jelentős változás lesz, ha a kormány kiválasztásában immár a parlament is alapvető szerepet kapna.

 

Miért mondott le emiatt a kormány?

 

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint erre szükség van a Putyin által javasoltak miatt. „Ezek a változtatások elfogadásuk után... nemcsak az Alkotmány cikkelyeiben, de a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom megosztásában is komoly változásokat jelentenek majd” – indokolt a kormányfő. Hozzátette:

 

a kormánynak lehetővé kell tennie, hogy a Putyin által felvázolt változtatások életbe léphessenek.

 

„Ezen körülmények között szerintem a leghelyesebb, ha az Alkotmány 117. cikke értelmében a jelenlegi kormány lemond” – érvelt Medvegyev.

 

A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSE, MELYET PUTYIN ELNÖKÖL

 

Törés lehet Medvegyev és Putyin között?

 

Felületesen erre következtethetnénk, hiszen a kormány lemondása után Putyin azt nyilatkozta,

 

köszöni a munkát a kabinet tagjainak, „még akkor is, ha nem minden sikerült”.

 

Ugyanakkor nem úgy tűnik, hogy az orosz hatalmi struktúrán belüli törés okozta a lemondást, inkább úgy, hogy Putyin bejelentése, majd ezt követően a kormány lemondása már régóta tervben volt. Új választásokról egyelőre nincs szó, a Medvegyev-kormány pedig ügyvivő kormányként még hivatalban marad. Ráadásul Putyin azt is felajánlotta, hogy létrehozza a Biztonsági Tanács elnökhelyettesi posztját (jelenleg a tanács elnöke maga Putyin), erre a posztra pedig Medvegyevet nevezné ki. Ezzel a leköszönő kormányfő védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozna.

 

Mit jelent ez Oroszország számára?

 

Putyin nyilvánvalóan próbál új életet lehelni eddig elég sikertelen elnöki ciklusába: népszerűsége 2018 óta óriásit zuhant, akkor jelentette be ugyanis a nyugdíjreformot is, mely fokozatosan jelentősen megemeli a nyugdíjkorhatárt. A reform miatt óriási tömegtüntetések indultak, ahogyan Putyin reputációjának az sem tett jót, hogy a moszkvai városi Duma (Moszgorduma) tavaly szeptemberi választásain pártjának emberei még annak ellenére is alig tudtak többséget szerezni a testületben, hogy a választási szervek nyilvánvalóan próbálták kigáncsolni a rendszeren kívüli ellenzék jelöltjeit.

 

Mindezt úgy, hogy Moszkva utcáin tavaly nyáron az évtized egyik legnagyobb ellenzéki tüntetését tartották.

 

Bár Putyin mai bejelentésén túl még nem sok konkrétumot tudunk, a Vedomosztyinak nyilatkozó elemzők szerint Putyin próbálja az intézmények szerepét erősíteni az utána jövő hatalmi struktúrában: így szavatolhatja, hogy az utána következő elnököt az intézmények szemmel tarthassák. A politológusok szerint a reformra szükség volt, hiszen így növelhető a közigazgatás hatékonysága, enélkül pedig az ország sem halad előre.

 

FOTÓK: Kreml.ru

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás