+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. május 19. kedd, 19:20
Az orosz elnök a járvány ellenére a nyáron megtartaná az új alkotmányról szóló népszavazást is. Feltehetően arra számít, hogy a járvány utáni gazdasági visszaesés megtépázza a népszerűségét. Szakértőkkel jártunk utána, mi történik a járvány alatt Oroszországban.

Nincs a helyzet magaslatán Oroszország a koronavírus-járvány kezelésében. Május 2-től 14-ig tízezer fölött volt a napi új fertőzöttek száma a 144 milliós országban, a jelenlegi ütemnél hetente duplázódik az esetek száma (az áprilisi, május eleji statisztikákhoz képest ez már javulás: április közepén órás sorokban álltak a mentőautók a moszkvai kórházak előtt). Relatíve sok, közel 7,3 millió teszt elvégzése után május 19-én 299 ezer fertőzött van az országban, 76 ezren felépültek, az elhunytak száma 2 837 az ország hivatalos tájékoztató honlapja alapján: ez a szám gyanúsan kevés, de erre még visszatérünk.

 

Ezt megelőzően

 

két, egymásnak ellentmondó dolog történt május 11-én: megdőlt a napi új koronavírussal diagnosztizáltak rekordja (11 656), és Vlagyimir Putyin bejelentette: lazítja a kijárási korlátozásokat.

 

Mivel a föderális állam tartományai között nagyon eltérő állapotok vannak a fertőzöttség tekintetében, a kormányzók szabad kezet kaptak a korlátozások fenntartásában.

 

A kormányzóknak kell elvinni a balhét?

 

Az Azonnali kérdésére, miszerint a gazdasági visszaesés miatt jelentett-e be lazításokat Putyin, Takácsy Dorka, a Political Capital Oroszország-szakértőjének véleménye szerint inkább a blame-game indult be a rezsimen belül. Hiszen „ha a lazítást követően berobban a járvány egy tartományban, azért így a kormányzó lesz a felelős (hiszen miért lazított), a kijárási korlátozások fenntartása esetén viszont szintén az ő népszerűségét rontja a népharag.” A szakértő valószínűtlennek tartja, hogy az orosz gazdaság miatt terelnék vissza a gyárakba az embereket, mert az államháztartásnak elmondása szerint vannak tartalékai, „inkább az alacsony olajár az, ami miatt fő a fejük, nem a vírus okozta leállás.”

 

 A szakértő nem vitatja, hogy az emberek lehetséges visszatérése a gyárakba persze a gazdaságnak is jót tesz, de emögött a döntés mögött inkább hatalompolitikai megfontolásokat lát. Hozzáteszi, nem véletlenül tűnt el az utóbbi időben az elnök a nyilvánosság elől:

 

Putyin nem szeret negatív dolgokat közölni, mert azzal kockáztatja, hogy ezekről később rá asszociálnak. A rossz hírek közlését jellemzően ledelegálja a kormányzóknak és tisztviselőknek, a járvány berobbanása óta leginkább hazafias beszédeket mondani állt a nyilvánosság elé.

 

„Ha a besenyőket és a kunokat legyőztük, a koronavírust is le fogjuk, mondta például az elnök április kilencedikén, otthon maradásra biztatva az embereket, egyben felrobbantva az orosz internetet” – meséli az Azonnalinak Takácsy Dorka.

 

Sz. Bíró Zoltán, történészt, Oroszország-szakértőt is megkérdeztük, aki hangsúlyozza: hatalmasak a területi különbségek a járvány terjedésében, máig egyetlen területen – Moszkvában és Moszkva-megyében – koncentrálódik az igazolt megbetegedettek közel kétharmada. Van még néhány jelentősebb gócpont, ilyen az észak-kaukázusi Dagesztán, vagy fenn északon Murmanszk-megye, ahol egy LNG-terminál építkezésén betegedtek meg több ezren. Az ország második legnépesebb városában, Szentpéterváron – annak méretéhez képest – aránylag alacsony a fertőzöttek száma. 

 

Az olcsó olaj miatt aggódhatnak most az oroszok

 

Azt, hogy elsősorban a gazdaság miatt nyitja-e újra Putyin az országot, Sz. Bíró is árnyalja. Elmondása szerint azt már az év elején is sejteni lehetett, hogy Oroszország még akkor is komoly problémák elé fog nézni, ha a járvány valamilyen csoda folytán nem érné el. Szénhidrogén-exportjának piacain ugyanis várható volt a gazdasági aktivitás jelentős visszaesése, ami csökkenti a kőolaj és a földgáz iránti igényt is. A Nemzetközi Energiaügynökség április végén kiadott előrejelzése szerint idén a világ energiaszükséglete 6 százalékkal lesz kisebb. Már a járvány előtt is túlkínálat volt kőolajból, amit a gazdaságok „leállása” csak tovább mélyített.

 

Ráadásul a Kreml rosszul mérte fel helyzetét és március elején felmondta az OPEC+ keretében még 2016 végén megkötött kvótamegállapodást, aminek válaszul a szaúdiak kemény árháborúba kezdtek. Ez rövid időn belül oda vezetett, hogy az orosz keverék, az Urals hordónkénti ára megjárta a 10 dollár alatti szintet. Ilyenre példa utoljára 1998 augusztusában, az orosz államcsőd idején volt.

 

Az alacsony olajár az orosz gazdaság számára nagyon komoly következményekkel jár majd

 

–mondja Sz. Bíró, aki azt is kiemeli: Putyin bizalmi indexe, ami a legpontosabb mutatója népszerűségének, 2017 ősze óta csökken, és ezt a tendenciát aligha a járvány idején fogja megfordítani.

 

Nem valószínű, hogy Putyin ebből jól tudna kijönni

 

Ehhez az orosz egészségügynek kiemelkedően jó teljesítményt kellene nyújtania, de ennek feltételei az ország nagy részén hiányoznak. Most mutatkoznak meg annak a néhány éve elkezdett „optimalizálásnak” a következményei, amelynek keretében jelentősen csökkentették az egészségügyben dolgozók létszámát.

 

És akkor még nem beszéltünk a járvány szociális következményeiről. Ennek mérete és súlyossága egyelőre aligha tudható. Nem valószínű, hogy ebből a történetből Putyin megerősödve tudna kijönni. Egyelőre semmi nem utal erre.

 

„Lehet persze az adatokkal manipulálni, mint ahogy minden jel szerint teszik is ezt Moszkvában, de ez még autokráciákban is csak bizonyos mértékig tehető meg kockázatmentesen”

 

– figyelmeztet Sz. Bíró Zoltán.

 

A magas koronavírus-esetszám nem lepte meg Takácsy Dorkát, egy ekkora országban, annak ellenére, hogy a kijárási korlátozások egyébként szigorúak voltak, és be is tartatták őket: a lakóház százméteres körzetét hetente csupán kétszer lehetett elhagyni ügyintézés vagy bevásárlás céljából, és ezt egy letölthető QR-kód bemutatásával kellett igazolni minden esetben, amikor a rendőr vagy az üzlet alkalmazottja kérte.

 

 Az Azonnali kérdésére a magas tesztszámmal kapcsolatban Takácsy Dorka elárulta, ez annak köszönhető, hogy a világ két legnagyobb tesztgyártó laborjából az egyik Amerikában, a másik Oroszországban található. „Bár az itt legyártott tesztek hatékonyságáról azért megoszlanak a vélemények” – mondja a Political Capital munkatársa.

 

„Cenzúrázott” halotti bizonyítványok?

 

Természetesen a koronavírus-statisztikák nem csak amiatt megbízhatatlanok Oroszországban, mert minden ország picit eltérő protokoll alapján regisztrálja a fertőzöttekett: Takácsy Dorka szerint „elég gyanús, hogy az országban jelen pillanatban 1 százalék körül van a halálozási ráta, ami ugyan megnyugtatja a lakosságot, de ilyen alacsonyra jellemzően a járvány lecsengésekor szokott lemenni a halálozási arány, nem a közepén.”

 

A gyanút tovább növeli az orosz parlamenten kívüli ellenzéki vezető Alekszej Navalnij munkatársa, Anasztaszija Vasszileva, az Orvosok Szövetsége szakszervezet által megfogalmazott vád, miszerint az orvosoknak megtiltják, hogy a koronavírus-fertőzést tüntessenek fel a halál okaként egy-egy elhunyt fertőzöttnél, helyette tüdőgyulladást kell feltüntetni a halotti bizonyítványon. 

 

Sz. Bíró Zoltán sem vitatja az oroszok átlagon felüli tesztelési hajlandóságát, de ő is egészen biztos abban, hogy az adatszolgáltatással valami biztosan nincs rendben. A szakértő megalapozottnak találja a Financial Times és a New York Times napokban megjelent cikkeinek következtetéseit, mely szerint

 

Moszkvában 70, míg Oroszország többi részén 80 százalékkal magasabb lehet a járvány miatti elhalálozás, mint amennyit a hatóságok bevallanak.

 

A The Guardian már május elején felhívta a figyelmet arra a különös anomáliára, hogy míg a briteknél 28 ezer koronavírusos áldozatra 150 egészségügyi dolgozó halála jutott, az olaszoknál 18 ezer áldozatra pedig 100, addig Oroszországban a május elejei 1450 halottra ugyanannyi, mint az olaszoknál. A szakértő szerint ennek vagy az az oka, hogy katasztrofális az egészségügyben dolgozók védőfelszereléssel való ellátottsága, vagy az, hogy erősen kozmetikázzák a járvány miatt meghaltak számát. Persze a kettő kombinációja sem zárható ki. 

 

Vírusriasztó kitűzőt viselő politikusok 

 

A járványról és a vírusról keringő álhírek eloszlatásán az sem segít, hogy a Dumában a május 12-13-i plenáris ülésen néhány politikus, például. Andrej Marakov, Putyin pártjának, az Egységes Oroszország frakciójának politikusa

 

fekete alapon fehér keresztet ábrázoló kitűzővel érkezett, saját bevallása szerint azért, mert az interneten rendelhető kabala „elijeszti a vírust”.

 

Eddig viszont úgy tűnik, a vírus Oroszországban sem válogat: Putyin szóvivője, Dmitrij Peskov, és a miniszterelnök, Mihail Misusztyin is elkapta a koronavírust a járvány kitörése óta, a szóvivőt a legutóbbi hírek szerint kórházban ápolják, a miniszterelnök pedig karanténba vonult.

 

AZ OMINÚZUS VÍRUSRIASZTÓ KITŰZŐ. A KÉP FORRÁSA: A DUMA SAJTÓSZOLGÁLATA

 

A nép akarata mindennél fontosabb, a népszavazás nem maradhat el

 

Az általában jólértesült, nívós gazdasági lap, a Kommersant értesülései alapján viszont június 24-én vagy július 8-án megtarthatják az eredetileg április 22-ére tervezett népszavazást az új alkotmányról, ami alapján Putyin akár 2036-ig hatalomban maradhat.

 

A tervezett népszavazás hátteréről itt írtunk részletesen. Takácsy Dorka szerint ez azt jelenti, hogy

 

bármilyen rosszat is tett Putyin imidzsének a mostani helyzet, valószínűleg ennél is sokkal rosszabbat várnak a gazdasági mélyrepüléssel, azért erőltethetik az alkotmányról szóló népszavazást.

 

„Ráadásul az is benne lehet a pakliban, hogy a járvány miatt talán Moszkva és Szentpétervár kevésbé megy el majd szavazni, az meg Putyinnak alapvetően jó, mert ott lakik a nyugatorienált, liberálisabb középosztály” – véli a szakértő. 

 

Sz. Bíró Zoltán szerint nagyon kellemetlen a putyini rendszernek, hogy az alkotmányozási folyamat lezáratlan maradt, még akkor
is, ha tudjuk, hogy a népszavazás eredménye nem bír semmiféle jogi erővel, merthogy a módosításokat a parlament két háza alkotmányozó többséggel már elfogadta. Politikailag azonban egyáltalán nem mindegy, hogy megtörténik-e a szavazás, és az milyen részvételi arányt, illetve támogatottságot hoz. Putyin egyik feltétele ugyanis az volt, amikor elfogadta eddigi elnökségei „lenullázását”, hogy „össznépi szavazás” erősíti meg az alkotmánymódosítást, benne a fenti kitétellel, ami lehetővé teszi számára, hogy 2024 után is elnök maradhasson.

 

BORÍTÓKÉP: Vlagyimir Putyin elnök kórházat látogat Moszkva Kommunarka kerületében / Kreml

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás