+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Bukovics Martin
2020. június 8. hétfő, 18:52
Bécs – ellentétben a németekkel – nem kér a segítségért cserébe részesedést a Lufthansa-csoport ausztriai légitársaságában. Más követelések viszont vannak.

Németország után újabb állam vállalta, hogy a koronavírus-járvány utáni újraindítást segítendő pénzügyi segítséget nyújtson a Lufthansa-csoport valamely légitársaságának: Ausztria egy összesen 600 millió eurós, átszámítva közel 206,5 milliárd forintos pénzügyi csomagot jelentett be, amivel meg kívánja segíteni a konszern ausztriai leányvállalatát, a 2009 óta a Lufthansa-csoporthoz tartozó Austrian Airlines (AUA) légitársaságot.

 

Ebből 300 millió eurót államilag támogatott banki kölcsönök formájában kap az AUA, 150 millió eurót pedig közvetlenül az osztrák államtól, tőkeinjekcióként. Az összes állami hátterű segítség így 450 millió euróra rúg.

 

A maradék 150 millió eurót a Lufthansa-konszern fogja beletenni a közösbe: a Standard forrásai szerint a tárgyalásokon erről volt a legnehezebb meggyőzni a német anyacég menedzsmenjét.

 

Összehasonlítva: Németország – mint arról május végén a német állam és a légitársaság megegyezett – a 450 millió eurós, ausztriai összegnek a hússzorosát, 9 milliárd eurót biztosít a Lufthansának. A német állam ugyanakkor ezért az összegért cserébe azt várja el az 1997-ben teljes körűen privatizált, németországi légitársaságtól, hogy abba 25 százalék + 1 részvény tulajdonrésszel szállhasson be, továbbá kapjon mellé két helyet a Lufthansa felügyelőbizottságában.

 

Az osztrák Kurz-kormány azonban nem kötött ilyen megállapodást az Austrian Airlines-szal, így az államtól érkező, 450 millió eurós pénzügyi forrást mindenféle tulajdonosi részesedés igénylése nélkül adja Bécs az AUA-nak – a Lufthansa menedzsmentjének ez nagy megkönnyebbülés, a járvány alatt ugyanis Carsten Spohr Lufthansa-CEO nem győzte telenyilatkozni a sajtót azzal, hogy mekkora veszély lenne, ha Bécs, Berlin és neadjisten Brüsszel és Bern (a cégcsoporthoz tartozik ugyanis a svájci kormány által ugyancsak megmenteni szándékozott Swiss, ahogy a belgiumi Brussels Airlines is) is beleszólna abba, merre repüljenek a gépeik. 

 

Más feltételeket azonban támasztott Ausztria: egy felügyelőbizottsági helyet kap az osztrák állam magában az Austrianban, illetve két felügyelőbizottsági helyet az egyik alapítványban, amely formálisan tulajdonolja a céget. Illetve Kurzék azt is kikényszerítették, hogy a Lufthansa garantálja: 10 évig még egészen biztosan a bécsi reptérről repteti az Austrian-gépeket, mi több, a hosszabb útvonalú, akár tengerentúli járatait egyre inkább idetereli. Ez az eddigi frankfurti, brüsszeli, londoni, párizsi átszállással az USA-ba utazó magyaroknak is jó hír lehet. Abban is megegyeztek, hogy az Austrian központja is marad Bécsben, ahogy az 1957-ben még osztrák állami cégként alapított légitársaság neve is az marad, ami.

 

A tárgyalást némileg megnehezítette, hogy az FPÖ kormányból való kipenderítése és az előrehozott parlamenti választás követő kormányban az ÖVP a közismerten nem repülésbarát osztrák zöld párttal, a Die Grünével lépett koalícióra. Mint arról Sebastian Kurz osztrák kancellár a sajtótájékoztatóján beszámolt, a Zöldek az állami pénzügyi segítségért cserébe azt várják el az AUA-tól, hogy

 

2030-ra a felére csökkentse járatai széndioxid-kibocsátását, és zajvédelmi intézkedéseket is foganatosítani kell. Ezeket az AUA az osztrák állammal kötött szerződésben fogja vállalni.

 

További, úgyszint a Zöldek részéről érkező követelés, hogy a 300 kilométeres kisebb távolságú repülőutakra 30 eurós plusz díjat számoljon fel a cég (ezek jellemzően az osztrák belföldi járatok, amelyek megszüntetését már többször pedzegették a zöldek részéről), ahogy az is, hogy mostantól nem mehet egy Austrian-jegy ára 40 euró alá.

 

A Lufthansa-csoport egyébként a múlthét szerdán kiadott jelentésében drasztikus visszaesésről számolt be: a konszern csak 2020 első negyedévében 1,2 milliárd eurós veszteségről, átszámítva 412,5 milliárd forintos veszteségről számolt be, és áprilisra már a 763 repülőből álló flottájukból 700 gépet ideiglenesen ki is kellett vonniuk a forgalomból. A jelentésben a Lufthansa azt várja, hogy 2023-ra lábalhat ki a koronavírus miatti válságból, de 100 gépet így is ki kell majd vonniuk a forgalomból.

 

NYITÓKÉP: Austrian Airlines / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás