+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 20. szerda, 17:05
Óriási járványgócpontok alakultak ki Dél-Lengyelország szénbányáiban az elmúlt hetekben, miután a szűk helyen dolgozó bányászok megfertőzték egymást koronavírussal. A bányászat viszont több tízezer lengyelnek ad munkát, a bányákat ráadásul pár napra is veszélyes leállítani, a kormány ezért a tesztelés és a kockázatos újranyitás mellett döntött. Így robbant be a járvány Szilézia bányászvárosaiban.

Felső-Szilézia Lengyelország ipari központja. A Sziléziai vajdaság mindössze akkora, mint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye együttvéve, a kicsike régiót viszont 4,5 millióan lakják.

 

 

Ezzel messze a Sziléziai vajdaság messze Lengyelország legsűrűbben lakott területe, egy négyzetkilométerre 379 lakos jut, míg a lengyel átlag kevesebb, mint ennek a harmada. Szilézia ráadásul rendkívül fejlett és iparosodott, lakosságának háromnegyede városokban él, és egymaga felel a lengyel GDP 12 százalékáért. A tartományban – amely gazdasági erejét korábban jelentős szénbányászatának köszönheti – ráadásul már megjelent a hightech-szektor, a Fiat és az Opel is telepített oda autógyárat.

 

Bármikor áldás egy ilyen tartomány egy feltörekvő közép-európai országnak, kivéve koronavírus-járvány idején,

 

mikor az iparosodott, sűrűn lakott, zsúfolt, és még sok-sok bányájában a mai napig termelő Sziléziában lényegében minden egy járvány berobbanásának kedvez. A járvány pedig be is robbant: Sziléziában keddig minden más lengyel tartománynál több, 5989 megbetegedést regisztráltak. Mindez azt jelenti, hogy százezer főre 132 koronavírusos beteg jut a vajdaságban, a második legfertőzöttebb lengyel régióban, Alsó-Sziléziában pedig ugyanezen szám 78, de még a sokkal kisebb területen elterülő, és sokkal sűrűbben lakott Budapesten is 97 beteg jut csak százezer főre.

 

Szóval adott a kérdés: hogyan terjedt el így a járvány Sziléziában?

 

A választ nem is a városokban, kórházakban, közintézményekben vagy az utcákon, hanem a föld alatt kell keresni.

 

Bár a XXI. században a bányászat már közel sem bír akkora jelentőséggel, mint a szénbányászat lengyelországi csúcspontján, az 1980-as években, az ország energiatermelésében még továbbra is óriási szerepe van a szénnek. Az ország energiatermelésének 75-80 százalékát adja továbbra is a szén, és környezeti terhek ide vagy oda, olyan arány ez, amit évtizedes munka lenne lejjebb tornászni, és zöldebb energiával kiváltani.

 

A helyzeten nem segít, hogy hiába van az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 36 is Lengyelországban, lengyel szénből rengeteg van. Ahogy a jobboldali, PiS-es Andrzej Duda elnök is fogalmazott, a lengyel szénkészletek még legalább 200 évig kitartanak – márpedig a bányák már kiépültek, a szénerőművek szintén, a szén pedig ott van a föld alatt.

 

Logikus, hogy az ország a már kiépült infrastruktúráját használja ahelyett, hogy a megújulókkal kísérletezne – főleg azt figyelembe véve, hogy a bányák és az erőművek is több, mint százezer erős lobbierővel rendelkező munkavállalónak adnak állást. Lengyelországban jelenleg 90 ezer bányász van, de bányászattal foglalkozó cégeknél is dolgozik további 90 ezer fő – egy súlyosabb leépítés így hamar vezetne komoly tiltakozáshullámhoz a köreikben.

 

JÁRAT A GUIDO-SZÉNBÁNYAMÚZEUMBAN SZILÉZIÁBAN. FOTÓ: KRIS DUDA (FLICKR)

 

A fertőzöttek fele bányamunkás

 

A lengyel szénbányászat tehát egy időre biztosan velünk marad – nem véletlen, hogy az EU 2050-es karbonsemlegességét kitűző célt a lengyelek is örömmel torpedózták meg a csehekkel és a magyarokkal karöltve. A gond azonban, hogy a bányákban járvány idején sem állhat le az élet, viszont a szűk helyen egymás mellett dolgozó bányászok körében nagyon könnyen terjedhet el a járvány. Ha pedig a bányamunkások a betegséget hazaviszik a családtagjaiknak, akkor meg is történt a baj.

 

Ez történt Sziléziában is, ahol a vajdaság hatezer fertőzöttjének fele bányamunkás, és nem tudni, hogy ők mennyire adták tovább a fertőzést a családjaiknak. A kormány mindenesetre már tömegesen teszteli a bányászokat, és megígérték: két hét alatt ötvenezer koronavírus-tesztet folytatnak le a vajdaságban. A helyzet mindenesetre bonyolult: Lengyelország többi tartományában már sikerült lelassítani a járványt,

 

az új esetek felét-kétharmadát pedig önmagában Sziléziában rögzítik, és csak töredékük érkezik más lengyel régiókból.

 

Például szombaton országszerte 168 új megbetegedést rögzítettek, ebből 138-at Sziléziában, a sziléziai esetek közül pedig nyolcvanan voltak bányászok.

 

KORONAVÍRUSOS ESETEK SZÁMA A LENGYEL VAJDASÁGOKBAN. A LEGMEREDEKEBB NARANCSSÁRGA VONAL SZILÉZIÁÉ. FOTÓ: WIRTUALNA POLSKA

 

A koronavírus sziléziai berobbanása pedig pont elég ahhoz, hogy egyedüliként Közép-Európában Lengyelországban még növekedjen a napi esetek száma – így Szlovákia, Csehország és Magyarország már az egymás közötti határnyitást fontolgatja, de az sem a lengyel, sem a többi visegrádi ország kormányának részéről nem merült fel, hogy a negyedik V4-állam is megnyithatná a határait.

 

A bánya nem bolt, nem lehet bezárni

 

A legdurvább a helyzet Pniówek bányájában, ahol hétfőn még 543 koronavírusos bányász volt, de keddre ez a szám már 829-re ugrott, ráadásul az üzemeltető cég további két bányájában is felütötte a fejét a járvány. Nem véletlen, hogy az állami bányákban már hetek óta áll a termelés, de a legsúlyosabban érintett Pniówekben is múlt hétfőn állították le a bányászatot.

 

A bányákat viszont nem lehet hetekre leállítani: ahogy a jankowicei szénbánya egyik dolgozója a Deutsche Welle szerint magyarázta, „a bánya nem bolt. Ha bezárod, akkor nem nyithatod újra”. Ugyanis a járatok folyamatos karbantartást igényelnek,

 

ha akár három-négy napra teljesen leáll a termelés, könnyen tűz üthet ki, vagy akár a víz is elöntheti a tárnákat, ha nem szivattyúzzák ki onnan

 

– ezért sem megoldható a teljes szünet, magyarázza a bányász.

 

Nem véletlen, hogy részlegesen hétfőtől a járvány ellenére több bányában is újraindult a termelés. Erre már csak azért is szükség volt, mert pattanásig feszült a helyzet a bányászok és a kormány között: előbbiek egy csoportja Varsóba szervezett tüntetést, amelyet végül lemondtak, mert belátták, hogy ezzel az egész országot veszélybe sodornák. Ráadásul az országnak szénre – és ezáltal energiára – a koronavírus-járvány idején is szüksége van, pedig ahogyan a jankowicei bányász magyarázza: a kétméteres védőtávolság betartása a bányászoknál megoldhatatlan, így csak abban bízhatnak, hogy a kormány tömegesen teszteli őket, és nem kell egymás között a fertőzésveszélytől tartaniuk.

 

Nem zárják le a „lengyel Vuhant”

 

Ehhez persze jól jön a kormány által beígért ötvenezer teszt. A Ruda Śląska nevű sziléziai bányászváros polgármester-helyettese azt magyarázza: ötvenezer teszt még mindig túl kevés, de ami még rosszabb, későn is jön a segítség Varsóból. A régióban hatvanezer bányász dolgozik ugyanis szűk földalatti alagutakban, és csak harmincezret teszteltek eddig közülük. Ha már a kezdetektől tömegesen teszteltek volna, a helyzet nem vált volna olyan súlyossá, mint most – érvel a polgármester-helyettes.

 

A helyzet Sziléziában addig súlyosbodott, hogy sokan már „lengyel Vuhanként” kezdték emlegetni a régiót, ugyanis rendre

 

fel-felröppentek azok – a kormányzat által rendre cáfolt – hírek, miszerint Vuhanhoz hasonlóan Sziléziát is teljesen lezárnák a hatóságok, hogy legalább kifelé ne terjedjen a járvány.

 

Az erről szóló plektyákat magának a PiS-es Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek kellett megcáfolnia, mondván, hogy „nincs szó” a vajdaság izolálásáról, és a helyzetet az irányításuk alatt tartják Sziléziában. A számok azonban továbbra is egészen mást mutatnak: Sziléziában kevesebb, mint két hét alatt nőtt a duplájára, háromezerről hatezerre a fertőzöttek száma, a gócponttá vált régióban pedig egyelőre még nem látszik a fény az alagút végén. Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter mindenesetre bizakodó: eleinte úgy tippeltek, a sziléziai bányászok 15 százaléka is megfertőződhetett, ezt mára sikerült 6,9 százalékra leszorítani. És ez az arány minél többet tesztelnek, egyre csökken, mondta a miniszter.

 

A lengyel kormány már április 20-án országszerte megkezdte az enyhítéseket, május 4. óta pedig országszerte minden bolt nyitva lehet. A súlyos sziléziai helyzet ellenére azonban a régiók közötti mozgást nem korlátozzák a hatóságok.

 

Ha már a föld alatt vagyunk, Sziléziában a turizmus egy része is erre épül: az Azonnali körbefotózta nektek, mi mindent lesz érdemes megnézni Sziléziában, ha majd lehet utazni!

 

BORÍTÓKÉP: A „Makoszowy” szénbánya épülete Sziléziában / Kris Duda (Flickr)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

Toszkána az olasz baloldal fellegvára, 1921-ben a tengerparti Livornóban alapították meg az olasz kommunista pártot. Salvini és a jobbközép most egy keményvonalas EP-képviselővel hódítaná meg a vörös tartományt. Körbefotóztuk Firenzében, ki mivel próbálja megszólítani a helyieket.

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás