+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. május 13. szerda, 14:43
Az ellenzék október 13-án pénzhez jutott. Megjelent a veszély, hogy egy közepes képességű polgármester is látványosan jobb várost csinál, mint a fideszes. Így hát előkapták a már évek óta sorvasztott megyét, hogy hozzájuk csapják a kiemelt gazdasági övezeteket.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Éjjel (mikor máskor) Semjén Zsolt, gondolom a magaslesen, megírt egy törvényjavaslatot, miszerint

 

az ötmilliárdnál nagyobb bulik mostantól nem a településhez, hanem a megyékhez tartoznak.

 

Hosszú és unalmas írás következik Magyarország területi beosztásáról, kormányzási elvekről és hasonlókról.

 

Hogyan jöttek létre a megyék?

 

Egy országot úgy kell kormányozni, hogy igazgatási szinteket alkotunk. Minden királyi udvar belefárad abba, hogy emberek csip-csup dolgait intézze ahelyett, hogy kényelemesen Fekete Pákót hallgatna az Adrián ringatózó jachton. Ezért aztán előbb-utóbb kineveznek pár helytartót, akik azonban hamarosan rájönnek, hogy ők is nagyobb urak annál, hogy minden bugris minden nyűgjét meghallgassák, ezért kineveznek... és így szép lassan megszületik a közigazgatás.

 

Nálunk mindenki tanulta történelemből, hogy tíz falu (legalsó szint) épített egy templomot (járás, második szint), néhány járás katonai védelmét a legnagyobb várral is rendelkező településről irányították (vármegye, harmadik szint) és efölött az országos szint következett. Magyarország közigazgatása a mai napig ezt a modellt követi.

 

Az EU által megkövetelt regionális szint nem tudott meghonosodni két okból.

 

Az egyik földrajzi-történelmi. A régiók ugyanis valamilyen földrajzi-történelmi jellegzetesség alapján képződnek, ahol vannak. Az adott területet sokágig ugyanaz a társulat uralta, vagy ugyanolyan vallásúak vagy X folyó és Y hegy közötti részen vannak. Nálunk a trianoni határ mindenütt régiókat vág ketté, a természetesen létező régiók mindig tartalmaznának egy-egy jó nagy darab Szlovákiát, Romániát, Horvátországot, Ausztriát. Az Őrséget például hiába szervezik egy régióba Zalával és Somoggyal, ha egyszer előtte évszázadokon át Burgenlanddal volt egy régió.

 

A másik ok pedig történelmi. A vármegyénél nagyobb igazgatási egységeket a magyar történelemben mindig kívülről erőltették, lásd a vilajeteket vagy a monarchia honvédkerületeit, vagy legújabban az EU-s régiókat. A vármegye ezekben mindig a központi hatalom megyei autonómiát aláásó praktikáit látta. Vagy az elnyomást.

 

A vármegye igazi hungarikum, főleg a török hódoltság és utána az 1848-ig tartó időszakban a magyar történelem alakulásának egyik meghatározó helyszíne, utána pedig az ország igazgatásának legerősebb szintje. Már régen is ott volt állandó kérdőjelként, hogy ez mennyire helyi és mennyire központi dolog. A központ által kinevezett főispán és a helyben választott alispán, aztán a rendszerváltás óta történt sacc/kb 57 átszervezés és újragondolás is azt mutatja, hogy mennyire nem lehet a vármegyét se kiköpni, se lenyelni. Még a szocializmus alatt is kénytelenek voltak vele megbarátkozni, a legtöbb megyeszékhelyen a párhuzamos (állami és párt) igazgatás jegyében megépültek a reprezentatív megyei pártbizottság-épületek.

 

Miért építette le a Fidesz a megyéket?

 

2010-től pedig a megyei szint leépítése történt, hiszen a 2014 előtti választási rendben a megyegyűlés olyan volt, hogy oda be tudtak könnyen kerülni a helyi erős emberek (például Somogyban a Somogyért Egyesület és Gyenesei István, Szabolcsban Helmeczy László és egyesülete), és az egésznek kezdett kialakulni ugyanaz a helyi, mindentől független és sokszor elég hiábavaló zabhegyezést csináló hangulata, mint előtte évszázadokon át mindig.

 

A helyi politizáló elit a NER érdekeivel ellentétes. Ezért aztán 2010 óta nemcsak a regionális, hanem a megyei szintet is jelentéktelenítik. A vezetésüket káderlerakatnak használják.

 

Az orbáni közigazgatás valójában arra épül, hogy a megyei szakigazgatási szinteket (megyei NAV, megyei kórház, KLIK, SZC) bekötik közvetlenül a minisztériumokhoz, a helyi szinteket pedig óriási mértékben leépítik, és nagyrészt a megyei kormányhivatalhoz telepítik a hatásköröket. A járási hivatalok tulajdonképpen a megyei hivatalok kihelyezett ügyfélszolgálatai. Ezzel párhuzamosan, akárcsak Kádár alatt, van egy pártszervezet.

 

Csak ellentétben az MSZMP-vel, a Fidesz nem épített ki egy nagy és bürokratikus pártszervezetet, mert számos ok miatt egyszerűen nem volt erre szüksége. A Fidesz pártszervezete a járásokat nagyjából, de a gerrymandering szempontok miatt nem pontosan fedő választókerületekből és azok vezetőiből áll. Ők helyben élet-halál urai, de bármelyik pillanatban selyemzsinórt kaphatnak Felcsútról.

 

A rendszer így elég rosszul működik, mivel a tényleges igazgatás messze van az állampolgártól, elég nagy területen meg is szűnt, mivel a falvak lakossága mára olyan kiszolgáltatott, hogy jobban megnézve semmi szükség ott közigazgatásra. Ha valaki a magyar vidék elnéptelenedésének okait keresi, érdemes itt is szétnéznie.

 

Ki a fene akar olyan helyen élni, ahol a földesúrnak teljhatalma van, és a járási hivatalban ijedtükben lepisilik a lábukat a hivatalnokok, ha bemegyek panaszt tenni a Tekintetes Képviselő Sziauramra?

 

Ebben a rendszerben a megyének tulajdonképpen semmi szerepe nincsen, azon kívül, hogy eltart országosan párszáz pártembert.

 

Miért lett hirtelen megint fontos a megye?

 

A látszat miatt. Felsorolni is nehéz ugyanis azt a rengeteg szabályt, amit EU-s szinten áthágna a Fidesz azzal, ha az önkormányzati vagyont egyszerűen visszaállamosítaná.

 

Igen ám, de belenéztek egy pofonba az önkormányzati választáson, és kevésen múlott, hogy nem lett sokkal nagyobb az a pofon, rengeteg településen szorongatták meg a fideszes polgármestert. Az ellenzék pénzhez jutott. Megjelent a veszély, hogy egy közepes képességű polgármester is, ha elég sok pénzhez jut, akkor látványosan jobb várost csinál, mint a fideszes, hiszen ha csak 20 százalék körül lop, már legalább 30 százalékkal tisztességesebb, mint a kormánypárti.

 

Ha meg még jól is csinálja, az maga a politikai alternatíva, amiből Magyarországon még úgy is hiány van, hogy a legtöbb dolgot a kormány nagyon rosszul csinálja.

 

És előbb-utóbb a dolog nem áll meg Wittinghof Tamáshoz hasonló örök helyi bútordaraboknál. Nem lehet örökre számítani az MSZP és a DK szolgálataira, hogy kinyírják Botkát. Mi van, ha a következő Botkát nem tudják idejében a saját pártjával kinyíratni?

 

Előkapták hát a már évek óta sorvasztott megyét, amely ezeréves magyar önkormányzati intézmény, hogy akkor a kiemelt övezetek pénzével ezentúl a megye gazdálkodik. Semmilyen államosítás nem történt itt kérem, egyszerűen az önkormányzati rendszer bántó széttagoltságát csökkentjük (EU-s követelmény!) azzal, hogy ide csoportosítjuk az egyébként is megyei kihatású projektek iparűzési adóját, hát nem igazság az, hogy az mind a városé legyen és a környező falvak nem kapnak, nemde? Hát de.

 

És közben röhögnek a markukba. Jó, lehet, Petike vagy Juditka emiatt kénytelen lesz pár Insta-posztban szidni a svédeket, de őket meg azért fizetik. Most már helyi adóból is...

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás