+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. május 12. kedd, 11:28
Rekordokat dönt a koronavírus a közvélemény-kutatóknál is: még a rezsicsökkentés vagy a migráció sem érdekelt annyi embert, mint ez a járvány. De ez azt is jelenti, hogy az emberek szívesebben válaszolnak a kutatóknak? És a pártok próbálják megmérni, hogy mennyire lesz népszerű egy-egy korlátozó intézkedés? Mit tehet az a közvélemény-kutató, aki most nem tudja személyesen megkeresni a válaszadókat, és hogyan alakulhat át a szakma a koronavírus hatására?

„A koronavírus-járvány alatt a feje tetejére állt a világ, minden e körül mozog.

 

Soha nem lehetett még ilyen arányokat mérni, hogy az emberek közel kilencven százaléka aktívan foglalkozzon egy témával, mint most a koronavírussal”

 

– mondta az Azonnalinak Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója. Mint azt kifejtette, korábbi tapasztalataik alapján egy átlagos politikai témával nagyságrendileg az emberek egyharmada foglalkozik csak aktívan (azaz beszélt róla az elmúlt héten), és még az olyan, kiemelten nagy érdeklődésre számot tartó ügyekkel, mint a rezsicsökkentés, a vasárnapi boltzár vagy a migráció is csak az emberek fele, kétharmada foglalkozott aktívan.

 

De az, hogy az emberek most otthon, vagy – egyelőre legalábbis vidéken – a kedvenc kávézójuk teraszán ülve merengenek azon, hogy milyen fordulatot vett az életük a koronavírus miatt, mennyiben változtatta meg a közvélemény-kutatók életét? Megkérdeztük.

 

Magic word: korona

 

Jelenleg azok örvendezhetnek, akik munkájukat alapvetően nem az emberek személyes megkeresésére építik. Amíg ezek a kutatások nyilvánvalóan ellehetetlenültek a koronavírus hatására, addig a telefonos vagy online lekérdezéseket végző kutatóintézetek még profitálhatnak is a kialakult helyzetből, ugyanis az emberek válaszadási hajlandósága növekedett, mióta a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet.

 

„Érezhetően javít a válaszadási hajlandóságon, ha a beköszönő szövegben elmondjuk, hogy a koronavírussal kapcsolatban is lesznek kérdésnek”

 

– mondta az Azonnalinak Ember Zoltán, a Jobbik-közeli és főprofilja szerint telefonos kutatásokat végző Iránytű Intézet kutatásvezetője, aki szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a koronavírus en bloc mindenki életét drasztikusan megváltoztatta, így aztán mindenkinek van is róla véleménye, „Ha mondjuk 2017-ben úgy köszöntünk volna be, hogy Botka László miniszterelnök-jelöltségével kapcsolatban kérdezem, közel sem válaszoltak volna annyian, mint most, amikor a koronavírussal kezdünk. A válaszadási arányok most olyan jók, mint szinte még soha” – tette hozzá a kutató.

 

Ennek megfelelően az Iránytű Intézet nem is tudja megkerülni, hogy kutatásaiban ne foglalkozzon a koronavírussal, és a normál időszakban kutatott kérdéseket sem lehet elválasztani a jelenlegi helyzettől: az például, hogy az ember hogyan ítéli meg a saját vagy az ország gazdasági helyzetét, hogy mennyit költ ruházkodásra vagy kulturális javakra, szervesen összefügg a kormány és a településvezetések válságkezelő intézkedéseivel.

 

Hasonló tapasztalatokról számolt be Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója is, aki szerint az utolsó, március 13-án végződött, „békeidős” kutatásuk óta nincs olyan, hogy legalább résztémaként ne merülne fel a koronahelyzet a kutatásaikban. Ez annak fényében sem meglepő, hogy a kutatások a társadalom változására reagálnak: mint azt Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója elmondta, a koronavírus-járvány átalakította a politikai érdeklődést, és úgy a pártpolitikai, mint a szakpolitikai intézkedéseket annak szemüvegén keresztül nézik az érintettek. 

 

A téma iránti elképesztő érdeklődésen túlmenően a több szabadidő is afelé lökheti az embereket, hogy részt vegyenek a közvélemény-kutatásokban – ez a tapasztalat az alapvetően telefonos kutatásokat végző Nézőpont Intézetnél. Mint azt Nagy Dániel elmondta, a közvélemény-kutatások során jelentős problémát szokott okozni a munkaképes korúak elérése: ők napközben a munkájuk miatt, este pedig azért hajlamosak visszautasítani a válaszadást, mert az otthon töltött értékes idejüket nem akarják közvélemény-kutatásokra fecsérelni. Nagy Dániel szerint március közepe óta őket valamivel könnyebben érik el, vélhetően vagy azért, mert home office-ban rugalmasabban tudják beosztani az idejüket, vagy azért, mert elveszítették a munkájukat.

 

„Most még a járványnak abban a szakaszában vagyunk, amikor az emberek szívesen elpanaszolják akár egy idegennek is, hogy milyen nehézségekkel, kihívásokkal kell szembenézniük a vírus miatt”

 

– egészítette ki a megnövekvő válaszadási hajlandóság mögött húzódó okokat Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az emberek otthoni környezetben egyébként is könnyebben szóba állnak velük, mintha a munkahelyükön tennék. 

 

Ugyanakkor a közvélemény-kutatások iránti érdeklődés szignifikáns növekedésről mindössze az Iránytű Intézet számolt be, mind a Nézőpont, mind a Publicus csupán minimálisan növekvő válaszadási hajlandóságot érzékelt. Ez – hiába tölt most mindenki sokkal több időt a laptop előtt – nem változik akkor sem, ha a kutatók online keresik meg az embereket – legalábbis az alapvetően online kutatásokat végző IDEA Intézet tapasztalatai ezt mutatják.

 

„A nem és korcsoportokat tekintve minden körben nőtt az online aktivitás, de szignifikáns változásról nem beszélhetünk. Alapvetően most is azok a rétegek aktívabbak online, akik eddig is azok voltak” – mondta az Azonnalinak Böcskei Balázs.

 

Na de mit kutatnak a pártok a koronaválság alatt?

 

Az emberek magas érdeklődése veszély és egyúttal persze lehetőség is a pártok számára: aki most jól játssza ki a kártyáit, jól reagál az ellenfelek mozgására, komoly ütőkártyát kaphat a 2022-es országgyűlési választásokra. Ezt nagyban segítheti pár jól megrendelt belső felmérés.

 

„Ha van rá idő, egyes döntéseket előzetesen megszondáztatunk egy telefonos közvélemény-kutatással, de egy válsághelyzetben, amikor van, hogy pár óra alatt kell meghozni súlyos döntéseket, ritkán lehet csak megvárni, hogy egy alapos kutatás eredményei megérkezzenek. Ezért most

 

az MSZP is inkább azért rendel meg kutatásokat, hogy utólagos visszajelzést kapjunk arról, hogy az emberek hogyan vélekednek az egyes válságkezelő intézkedésekről”

 

– mondta az Azonnalinak Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke, aki hozzátette, ezek az adatok hasznos orientációs pontként fognak szolgálni a párt későbbi politikája szempontjából is. 

 

Hasonlóan vélekedik Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja, aki szerint a mostani időszak döntéseit nem is kell feltétlenül előzetesen megmérni: egy önkormányzat elég pontosan fel tudja mérni közvélemény-kutatások nélkül is, hogy egy-egy szociális- vagy lakásrendelet hány embert és hogyan fog érinteni. Ráadásul a Momentum érdekeltségébe tartozó önkormányzatok tudnak támaszkodni arra is, hogy más településeken mi vált be, és át tudják venni egymástól a jó gyakorlatokat.

 

Ennek megfelelően a Mometum a veszélyhelyzet kezdete óta nem rendelt meg semmilyen belső mérést, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem is fognak. 

 

„Később fontos lesz mérni, hogy az emberek problémaérzékelése hogyan változott meg ezzel a válsággal. Így tudjuk majd mi is eldönteni, hogy mely problémákkal foglalkozzunk első helyen”

 

– visszhangozta Molnár szavait Hajnal Miklós. Ugyanakkor a Momentum anyagi erőforrásai szűkösebbek, mint az MSZP-é: ellentétben a szocialistákkal, Fekete-Győr Andrásék eddig sem rendeltek meg önálló kutatásokat, tekintve, hogy egyetlen saját kutatás is több millió forintos kiadást jelent. Ehelyett a Momentum omnibuszkutatásokba száll be: ilyenkor egyetlen kutatást több, egymástól független szereplő rendel meg, akik csak néhány kérdéssel járulnak hozzá a vegyesfelvágottá váló kérdéssorhoz. A költségek így csupán néhány százezer forintra rúgnak.

 

Még jobban meggondolja, hogy mire költi a pénzét az LMP egy belsős forrásunk szerint. Az LMP célja ugyanis a saját mérésekkel elsősorban a szavazóbázisának szondázása, amit leginkább személyesen tudnának megtenni – ez ugyebár momentán lehetetlen. Így a párt előtt – ami amúgy is nagyjából félévente végeztet egy-egy nagyobb lélegzetvételű kutatást – a telefonos kutatás lehetne alternatíva, az ehhez használt adatbázisok az LMP-s forrásunk szerint viszont nagy számban vezetékes telefonszámokat tartalmaznak, ami alkalmatlan arra, hogy az LMP fiatalabb szavazóit elérjék. A párt így most kivárja a kijárási korlátozások feloldását, és valószínűleg ezt követően fog személyes lekérdezéses kutatást rendelni.

 

A politikusok által elmondottakat erősítik meg a közvélemény-kutató cégek is: mint azt az egyik neve elhallgatását kérő kutató elmondta, a hozzájuk forduló pártok elsősorban nem a koronavírus-válság mindennapos kezeléséhez kapcsolódó kérdésekre kíváncsiak, hanem a belpolitika és a koronavírus-járvány makroszintű kérdéseire. Egy másik cég kutatója szerint is a belsős megrendelésekben – a kötelező pártpreferencia-méréseken túl – inkább átfogó képet szeretnének kapni a politikai szereplők arról, hogy a válság hogyan érinti az embereket.

 

De mi lesz a személyes megkeresést igénylő kutatásokkal?

 

A koronavírus alatt nyilvánvalóan bajban vannak az olyan „konzervatív” kutatócégek, akik a személyes lekérdezésben hisznek. Ilyen például a Medián, ami 1990 óta változatlan módszertannal végzi a politikai felméréseit: 1200 fős reprezentatív mintát vesznek, és az interjúkat mindig a válaszadók otthonában, személyesen végzik. „Az utolsó ilyen felmérésünk februárban készült.

 

A járványhelyzetben nem lehet személyes felméréseket végezni: a kérdezőktől nem lehet elvárni, hogy kockáztassák az egészségüket, a válaszadók pedig nyilván a szokásosnál is bizalmatlanabbak lennének, ha egy idegen kopogtatna be hozzájuk”

 

– írta megkeresésünkre Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója. 

 

Ugyanezzel a problémával szembesült az úgyszint régivágású Závecz Tibor, a Závecz Research alapítója és ügyvezető igazgatója, aki elmondta, személyes szívfájdalma, hogy a járvány alatt nem tud pártpreferenciákat mérni. Hogy miért nem? Mert „vannak szituációk, amiket más módszerrel nem lehet pontosan ugyanúgy lemodellezni, mint személyesen. Ilyen a választási szituáció, ahol pótolhatatlan az, hogy a kérdezőbiztos a válaszadónak átnyújtva egy borítékot vagy a kérdőívet a válaszadó felé fordítva megteremtse azt az érzetet, hogy a választó a választófülkében van.”

 

Az is tovább nehezíti a személyes lekérdezés híveinek munkáját, hogy a járványhelyzet bizonytalansága miatt még azzal sem lehet számolni, hogy csak pár hónapra kell felfüggeszteni a személyes lekérdezéseket: hiába térhetnek vissza a terepre a lekérdezők szeptemberben, ha októberben tényleg jönne a járvány esetleg második hulláma, és az emberek ismét bezárkóznának, a kutatók megint ott állnának, ahol a part szakad.

 

És ez már előirányozza Ember Zoltán szerint azt, hogy a koronavírus milyen hosszútávú károkat okozhat. „A személyes lekérdezés bizonyos értelemben a szakma csúcsa. Ki kell építened egy hálózatot nagyjából 90-130 településen, hogy még Kunszentmiklóson is legyen legalább egy embered, aki hat darab kérdőívvel végig tud szaladni a településen, el tudja végezni a lekérdezést, és utána az elemzéshez be tudja kódolni a válaszokat.

 

Ennek a hálózatnak a fenntartása, működtetése, ellenőrzése komoly munka, amit nem segít a koronavírus.”

 

Megoldás: aki eddig személyesen kutatott, álljon át más módszerre?

 

Aligha. Persze kármentés címén némely kutatásoknál meg lehet ezt tenni, de a szükség nem lehet akkora úr, hogy módszertani hibákba essünk – mondta Závecz Tibor. Szerinte eleve csak azoknál a személyes megkereséses kutatásoknál érdemes elkezdeni gondolkodni a telefonos vagy online módszerekben, ahol az adatok önmagukban is megállnak, és hasznos információkkal szolgálnak.

 

„Nekünk nincs értelme megpróbálni egy hosszú trendsorba illeszkedő pártpreferencia-kutatást végezni telefonon vagy online a személyes lekérdezés helyett. Mert

 

pusztán az, hogy megváltoztatnánk a módszertant, már olyan adattorzulást eredményezhetne, ami megkérdőjelezhetővé tenné az új módszertannal nyert adatokat, és azok beilleszthetőségét a korábbi adatsorba.”

 

Ráadásul Závecz szerint sok kutatást egyszerűen nem is lehet máshogy, csakis személyes lekérdezés útján végezni. Nem lehet például telefonon vagy online megcsinálni a kifejezetten mély és komplex összefüggéseket feltárni kívánó kutatásokat. Ilyenek például az egy-egy társadalmi réteg véleményét felmérő kutatások (például ifjúságkutatás) vagy az akadémiai megrendelésre készülő kutatások (például a társadalmi integrációt mérő kutatások).

 

Ebből adódik a személyes lekérdezés másik tulajdonsága: komplex, mély összefüggéseket csak sok és nem ritkán bonyolult kérdésekből álló kérdőív segítségével kaphat a kutató, amihez bizony idő kell. Személyes kutatás minden további nélkül tarthat egy (szélsőséges esetben akár több) órán át is. Telefonos beszélgetésnek vagy egy online kérdőív kitöltésének viszont nem úgy áll neki az ember, hogy azzal negyedóránál többet fog tölteni.

 

Milyen lesz a jövő közvélemény-kutatása?

 

Éppen ezért azt egyik megkérdezett kutató sem tartja reálisnak, hogy a személyes lekérdezéseken alapuló kutatásokat a koronavírus egyszer és mindenkorra elsöpri. Mindazonáltal az nem jelentene nagy meglepetést, ha az online kérdőívek aranykora köszöntene be a vírussal.

 

„Az online kutatások növekvő relevanciáját erősíti az is, hogy olyan társadalmi rétegeket is jobban el lehet érni online, amelyeket eddig nehézkesebb volt, miközben az online hagyományosan könnyebben elérhető válaszadók is megmaradtak. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a koronavírus-járvány teremtette új valóság még inkább felgyorsítja életünk online, digitális világra vonatkozó kitettségét" – mondta az Azonnalinak Böcskei Balázs, hozzátéve, hogy az erősebben az online térbe helyeződő politikai kommunikáció hatását és megítélését is jól lehet majd mérni online kutatásokkal.

 

Az emberek fokozódó online jelenléte és elérhetősége egyúttal azt is magával hozza Závecz Tibor szerint, hogy az eddig sokszor kritizált és megbízhatatlannak tartott online kutatások kivívják az őket megillető helyüket a közvélemény-kutatási szakmában.

 

„Én, mint egy konzervatív, a személyes lekérdezésben hívő ember is azt mondom, részben a koronavírusnak hála most már tényleg nem érheti majd kritika az online kutatásokat csak azért, mert online készültek.”

 

Ennek ellenére nem kell attól tartani, hogy az online kutatások teljesen el fogják nyomni a személyes és a telefonos lekérdezésen alapuló társaikat. A járvány sokkal inkább egy új egyensúlyt állíthat be a közvélemény- és piackutatások területén, mint arra Hann Endre felhívta az Azonnali figyelmét:

 

„A járványhelyzet felgyorsította azokat a módszertani fejlesztéseket, amelyek egyébként is napirenden voltak. Ezek elsősorban az úgynevezett hibrid eljárásokra irányulnak, ami a különböző célcsoportok különböző technikákkal való elérését jelenti: a fiatalok gyakorlatilag teljes köre elérhető online eszközökkel, míg az idős korosztályhoz telefonon lehet a legkönnyebben eljutni, beleértve a fiatalok által szinte egyáltalán nem használt vezetékes telefont.”

 

A koronavírus hatására valószínűleg elterjedő, nagyobb szerepet kapó hibrid eljárások lényege tehát az, hogy a kutatók párhuzamosan több adatfelvételi módszert is alkalmaznak.

 

NYITÓKÉP:  Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás