A parlamenti ellenzéki pártok által benyújtott javaslat – ellentétben az emberek közötti kontaktusokat csökkentő kormányzati intézkedésekkel – sokkal inkább a tesztelésekre és a gazdasági-szociális válság kezelésére koncentrál.
Nagy lett a forgalom hétfő délelőtt a magyar politikában, már ami a koronavírus-járvány kezelését illeti. Orbán Viktor fél 11-kor jelentette be, hogy amennyiben a parlament kedden megszavazza a kormány számára a veszélyhelyzeti felhatalmazást 90 napra, akkor kedd éjféltől egyelőre 30 napig egy sor járványügyi korlátozást vezetnek be – például este 8 és hajnal 5 közötti kijárási tilalmat, általános rendezvénystoppot és az amatőr csapatsportok betiltását. A részleteket itt szedtük össze.
(A határozati javaslat – ellentétben a törvényjavaslattal, aminek célja valamilyen közjogi változást elérni – egy jogi kötőerővel nem rendelkező elvi állásfoglalás csupán, mint amilyen az Orbán Viktort az EU-s költségvetésről és közös hitelfelvételről szóló tárgyalásokra kiküldő határozat volt.)
Az ellenzéki 12 pont
A sajtótájékoztatón Varju László (DK), Lukács László (Jobbik), Csárdi Antal (LMP), Harangozó Tamás (MSZP) és Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) ismertette azt a 12 pontot, amit a parlamenti ellenzék fontosnak tart a járványvédelem szempontjából. Ezek a következők.
+ Legyen tömeges és ingyenes a koronavírus-tesztelés minden magyar állampolgár számára.
+ A kormány adjon azonnali anyagi támogatást a gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak.
+ Legalább kéthetente szűrjék koronavírusra az egészségügyi dolgozókat, a pedagógusokat, illetve a szociális ágazatban dolgozókat. (Orbán Viktor részben ezt is bejelentette, a kormány tervei szerint a kórházi dolgozókat, az iskolai tanárokat és a bölcsődei dolgozókat hetente célzottan fogják tesztelni – igaz, hogy a célzott szűrés pontosan mit jelent, arról a miniszterelnök nem beszélt.)
+ Az egészségügyi és szociális intézményekbe bekerülő embereket is rendszeresen és kiterjedten szűrjék.
+ Az állam végezzen azonnali és hatékony kontaktkutatást.
+ Az egészségügyi dolgozók számára járjon száz százalékos bérkiegészítés.
+ A július 1-től hatályba lépett új társadalombiztosítási törvényt (amelynek értelmében ha valaki hat hónapig nem fizetett tb-t, utána már nem tudja az elmaradt járulék utólagos megfizetésével „kiegyenlíteni” a számlát, ha nem sürgős beavatkozásra van szüksége – így az egészségügyi szolgáltatásért mindenképp külön is fizetni kell) a koronavírus elleni küzdelemben, a betegek ellátásakor ne vegyék figyelembe.
+ Az igazolt fertőzöttek és a hatósági karanténba kerülő emberek számára arra az időszakra, amíg a Covid miatt kiesnek a munkából, száz százalékos táppénz járjon.
+ A munkájukat elvesztők munkanélküli segélyre egységesen legalább 90 napra legyenek jogosultak. (A jelenleg hatályos tb-törvény a munkanélküli segélyt megelőző három évben eltöltött munkaidőt veszi alapul a jogosultság kiszámításakor, és 90 napig csak annak jár hivatalos nevén az álláskeresési járadék, aki az elmúlt három évben folyamatosan napi 8 órában dolgozott, vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott.) Továbbá a munkanélküli segély mértéke legyen legalább nettó százezer forint.
+ A kormány támogassa az otthoni munkavégzés feltételeinek megteremtését.
+ A kormány a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel indítsa újra és támogassa a részidős foglalkoztatást ágazattól és az adott vállalkozás jövedelmkiesésétől függetlenül. (Ennek a részidős foglalkoztatásnak egy formája a tavasszal nálunk is alkalmazott, úgynevezett kurzarbeit, vagyis hogy az állam kipótolja az adott vállalkozás abból származó veszteségét, hogy teljes állás helyett az csak részmunkaidőben foglalkoztatja a munkavállalóját.)
+ Vonja vissza a kormány az önkormányzatokat sújtó gazdasági intézkedéseket.
Látható, hogy kormány és az ellenzék most bejelentett járványügyi elképzelései gyakorlatilag köszönőviszonyban sincsenek:
Hová tűnt a Momentum?
Az Azonnali kérdésére, hogy mindezt az ellenzék miért nem a Momentum által már szeptember közepe óta szorgalmazott ellenzéki operatív törzs keretein belül jelenti be, az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta, hogy gyakorlatilag ez a sajtótájékoztató értelmezhető ellenzéki operatív törzsnek is, a DK-s Varju László pedig arról beszélt, hogy az ellenzéki együttműködés ülésének eredményeiről szólt a sajtótájékoztató.
De ha már az ellenzék a bejelentéseit közösen teszi meg, felmerül a kérdés: miért nem vett részt a sajtótájékoztatón a Momentum?
– válaszolta Varju László.
Arra a kérdésre, hogy az ellenzék miért egy jogi kötőerővel nem rendelkező határozati javaslatot nyújt be a Ház elé törvényjavaslat helyett, Harangozó Tamás a kedden a parlament által várhatóan megszavazandó veszélyhelyzeti felhatalmazással válaszolt. Mint mondta – már tényként kezelve, hogy a parlament meg fogja hosszabbítani 90 nappal a veszélyhelyzetet –,
Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyét látja az ellenzék, hogy a Fidesz-kétharmad elfogadja a határozati javaslatukat, Harangozó úgy válaszolt: „Ezt kénytelenek lesznek a Fidesztől megkérdezni.”
NYITÓKÉP: Az ellenzéki képviselők a közös sajtótájékoztatón. DK Sajtóiroda
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.