+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. február 3. hétfő, 08:29
Ez még mindig a magolás iskolája: az új NAT továbbra is egy 19. századi műveltségeszményt képvisel, memoriterekkel, kötelező olvasmányokkal, előírt témakörökkel, minimális számú választási lehetőséggel.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A 2020-as év rögtön azzal indult, hogy a Magyar Nemzet információmorzsákat hintett szét a „takarósabbá” tett Nemzeti Alaptantervről. Aki esetleg lemaradt erről: tavaly július végén került nyilvánosságra, hogy az új tanterv megalkotásába „hazafiasítás” céljából Takaró Mihály irodalomtörténészt is bevonták. Ennek hatására aztán többen ott is hagyták a munkát, majd jött a hír, hogy mégsem vezetik be az új NAT-ot. Aztán kiderült, hogy ez nem új, csak amolyan „javított változat” lesz.

 

A fent említett hírfoszlányokból azután minden sajtóorgánum igyekezte kiolvasni azt, amit szeretett volna – többek között, hogy megszűnik a mozgókép- és médiaismeret tantárgy, valamint Wass Albert és Szabó Magda hangsúlyosabb szerepet kaphat majd irodalomórákon. Végül január 31-én este 10-kor megjelent az a Magyar Közlöny, amiben a legújabb NAT szövege végre a pedagógusok és a szülők számára is olvashatóvá vált. A 2018-as tervezethez képest jelentős változások történtek – sajnos a lehető legrosszabb irányba.

 

Óracsökkentés tananyagnöveléssel

 

A tanterv készítői továbbra is úgy tekintenek az iskolai munkára, hogy egy rakás dolgot meg kell tanulni, jön a dolgozat, aztán felejtsd el, mert jön egy újabb rakás tanulnivaló, újabb dolgozat – és így tovább.

 

Ez még mindig a magolás iskolája.

 

Említésre kerülnek ugyan olyan pedagógiai módszerek és munkaformák, mint a projekt, a csoportmunka, a szerepjáték, de ezek mintha inkább a két évvel ezelőtti tervezet maradványai lennének, nem illeszkednek szervesen a tanterv pedagógiai látásmódjába.

 

A beígértek szerint valóban csökkentek az óraszámok bizonyos tantárgyak esetében (például magyar nyelv és irodalomból), azonban a tananyag mennyisége is nőtt új témák megjelenésével. A tanterv továbbra is egy 19. századi műveltségeszményt képvisel, memoriterekkel, kötelező olvasmányokkal, előírt témakörökkel, minimális számú választási lehetőséggel. Ez egy elit újratermeléséhez megfelelő alap lehet, azonban a mai tömegoktatásban részesülő diákok többsége számára komoly kihívást jelent.

 

Új nevek – régi tantárgyak

 

Nem okozott meglepetést, mégis szomorú volt látni, hogy

 

a természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok számának csökkenése azt a megoldást kényszerítette ki, hogy létrehozzák az egységes természettudományos tárgyat

 

(az angolszász science mintájára), ahol a biológia, a földrajz, a kémia és a fizika olvad össze. Ebben egyébként baromi sok lehetőség lenne, hiszen komplex módon be lehetne mutatni a diákoknak a világ működését. Számomra azonban inkább azt a benyomást keltette a tanterv, hogy a fenti tantárgyak témakörei csak egymás után lettek illesztve. Így a korlátozott számú biológia-, földrajz-, kémia- és fizikatanárok felváltva taníthatnak ugyanazon az évfolyamon.

 

A pénzügyi ismeretek tantervbe illesztésére is ígéretet kaptunk. A témakört tulajdonképpen úgy, ahogy van beleerőltették az állampolgári ismeretek tantárgyba, amit 8. és 12. évfolyamon tanulnak a diákok. A banki ismeretek azonban csak tizenkettedikben bukkannak fel, szóval azok a diákok, akik 16 évesen kiesnek a rendszerből, vagy szakképzésben vesznek részt, nemigen tanulnak majd ilyet. Érdekesség, hogy a földrajz és a matematika leírásánál is hangsúlyozzák a pénzügyi ismeretekhez való összekapcsolódást – hogy ebből mi valósul meg a gyakorlatban, azt új tankönyvek hiányában nehéz még elképzelni.

 

A mozgóképkultúra és médiaismeret választható tantárggyá vált, de csak a 12. évfolyamon. Új nevet kapott a tesióra (testnevelés és egészségfejlesztés), ahol az egészséges életvitelre való felkészítést is a tanárok feladatává tették. Az informatika helyére a digitális kultúra nevű tantárgy lépett, melynek alapvetően érdekes a koncepciója. Olyan témakörök szerepelnek itt, mint a robotika, az online kommunikáció – a közösségi média viszont nem. Megtaláljuk viszont a közösségi nevelés tantárgynál, ami az osztályfőnöki óra új neve lett. (Az átnevezés hatására innentől kezdve ez minden bizonnyal egy hatékonyan működő tanórává válik, és nem arról szól majd, hogy mindenki hozza a múlt heti igazolásait, próbáljunk rajta anyáknapi műsort, beszéljük meg, hová megyünk kirándulni, ilyesmik.)

 

Kultúrkampf a gyakorlatban

 

A legnagyobb visszhangot azonban nyilvánvalóan a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tartalmi része váltotta ki, illetve fogja kiváltani. Ez érthető, hiszen esztétikai és ideológiai kérdésekben itt lehet a legtöbbet vitatkozni. Lesz is mi miatt!

 

A Magyartanárok Egyesülete már jelezte fenntartásait az új tartalmi elemek kapcsán. Véleményük szerint a trianoni trauma irodalmilag túlhangsúlyozottá vált, ami mellett az óracsökkentéssel párosuló tananyagnövelés tarthatatlanságát is kiemelik. A kortárs szerzők gyakorlatilag kikerültek a tantervből, az új kánon pedig körülbelül az 1970-es éveknél véget is ér – ezt ők egyértelműen a már említett Takaró Mihály munkálkodásának tudják be.

 

Megmosolyogtató, hogy a magyar nyelv tantárgy fő témaköreinél a tanterv szövege kiemeli a helyesírást, majd két sorral lejjebb a következőt olvashatjuk: „5-8. Évfolyamon”, tehát valaki elfelejtette kikapcsolni az automatikus nagybetű beillesztését a szövegszerkesztőben.

 

Bár korábban a részletes követelményeket a kerettanterv szabályozta, a NAT 2020-as verziójában részletes kötelezőolvasmány- és memoriterlistát találunk. És valóban: Herczeg Ferenc, Szabó Magda és Wass Albert felkerültek erre a listára.

 

A történelem tantárgy esetében is jóval bőségesebb a tematika, mint ahogy arra a 2018-as tervezet alapján számítani lehetett volna. Új elemként megjelenik a helytörténet hangsúlyozása és a várostörténetek, ami talán az egyetlen pozitív változás volt a tantervben.

 

Az Árpád-kor történetében a győztes csaták ismeretét írják elő, a tatárjárás mint önálló téma pedig eltűnt (IV. Béla még azért szerepel). Az általános iskolai tematikából kivették az iszlám kialakulásának történetét, és csak a középiskolai témák közé tették be. S ha már itt tartunk: az Arab Birodalom mellett új témaként felbukkant a hunok eurázsiai birodalma is!

 

A jelenkortörténeti témák fogalomhasználata átpolitizált, ideologikus töltetű: trianoni békeszerződés békediktátum, a rendszerváltás pedig rendszerváltoztatás lett. Az Európai Unió csak Magyarországgal való viszonylatában szerepel, az ENSZ nem szerepel a tematikában. De az egyik legmeglepőbb újdonság a 8. évfolyam végén található témakör címe: Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései. Mintha a nemzethalál veszélye fenyegetné hazánkat…

 

A pénzügyekkel kibővített állampolgári ismeretek a korábban társadalomismeret néven futó tantárgy anyagát is magába szívta. Emellett természetesen erős nemzeti színezetet kapott olyan témakörökkel, mint Nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem vagy A haza iránti kötelezettségeink. A honvédelem témaköre egyébként feltűnően sok helyen szerepel az új NAT-ban.

 

A nemzeti jelleg túlhangsúlyozása meglehetősen emlékeztet a román tantervekre, ahol a nebulók a dák ősök tettei mellett megtanulják, hogy elődeik milyen dicsőséges hadjáratokat vezettek

 

a törökök ellen, hogyan jött létre a független román (!) Erdélyi Fejedelemség, amely a 20. században végre egyesült a többi román területtel, létrehozva ezzel egy homogén nemzetállamot…

 

A jövő: zárt ajtók mögötti tanítás?

 

A (csakazértis) rendszerváltás óta négy alkalommal vezettek be új alaptantervet: 1995-ben, 2003-ban, 2007-ben és 2012-ben. A mindenkori kormányok (és itt mindegy, hogy bal- vagy jobboldaliról van szó) oktatáspolitikája általában ugyanazt a 19. századi műveltségeszményt, poroszos iskolát, keményen szelektáló felvételi rendszert favorizálta. Lehet, hogy a kötelező olvasmányok és a történelmi események megítélésében jelentős esztétikai és ideológiai különbség volt köztük, de az tény, hogy egyikük sem kívánta újragondolni a tömegoktatás rendszerét. Ehhez a műveltségeszményhez a magyar diákok jelentős része már érzelmileg kötődni nem tud, a leszakadófélben lévő települések iskoláiban pedig tökmindegy, hogy a gyerekek Jókai Mór vagy Wass Albert regényét nem értik.

 

A 21. században nem egy központi vezérlésű NAT-ra, hanem egy irányelveket, kompetenciákat, esetleg műveltségterületeket megfogalmazó tantervre és számtalan regionális, az adott térség iskoláihoz és annak diákjaihoz csiszolt helyi tantervre volna szükség. Az ugyanis,

 

amit a jelenlegi NAT előír, egy fővárosi elitgimnáziumban simán teljesíthető – az ország keleti/déli tájain azonban már egyáltalán nem.

 

Már látom előre, hogy az interneten és a könyvesboltok polcain felbukkannak majd a Herzceg Ferenc, Szabó Magda és Wass Albert művei alapján készült olvasónaplók, rövidített olvasmányok, ami egy regény számára valószűleg a legméltatlanabb sors. A zsúfolt tananyagot és az ideológiai kérdéseket pedig úgy fogja kezelni minden pedagógus, ahogy eddig: magára zárja a tanterem ajtaját, és ott úgy tanítja a diákjait, ahogyan ő gondolja.

 

Jelen formájában a Nemzeti Alaptanterv nem más, mint a kultúrharc egyik eszköze. Nem fogja mindenki magáénak érezni, s emiatt konszenzusos szerepét sem tudja betölteni.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Needpix.com

 

A szerző történész, aki korábban történelemtanárként dolgozott. Olvass még tőle mást is az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás