+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. január 29. szerda, 16:03
Jogerős ítélet született arról, hogy a GVH jogellenes módon úszta meg a közpénzmédia zászlóshajója, a KESMA fúziójának a kivizsgálását. A pernyertes felperes Szabad Pécs és a vesztes alperes GVH is azt mondja, hogy az derült ki: nekik van igazuk. De ki nyert igazából, és van-e ok örülni? Elmagyarázzuk!

„Jogsértő volt a KESMA-fúzió – A TASZ és a Szabad Pécs megnyerte a fideszes médiaszörnyeteg ügyében indított pert” – ezzel a diadalmas címmel számolt be a Szabad Pécs ugyanarról, amit a pervesztes alperes, a Gazdasági Versenyhivatal így kommentált: a Fővárosi Törvényszék „megerősítette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem volt hatásköre a KESMA fúzió versenyjogi szempontú vizsgálatára”.

 

Most akkor mi van? Mindkét szemben álló peres félnek egyszerre van igaza?

 

– merülhet fel a kérdés. Elmagyarázzuk, de kezdjük az elején.

 

Milyen bejelentés? Milyen hivatal?

 

A kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA) 2018 szeptemberében hozták létre, és november végére számos kormányközeli sajtótermék kiadóját megszerezte ingyen többek között Mészáros Lőrinc és más kormányközeli üzletemberek cégeitől. A versenyjogi törvény szerint az olyan cégösszeolvadásokat, mint ez is (a jogi feltétel úgy szól, hogy legalább két érintett vállalkozás évi nettó árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot), be kell jelenteni a Gazdasági és Versenyhivatalnál, ami aztán vagy jóváhagyja azt, vagy nem.

 

Az ilyen szabályok célja, hogy egyes piacokon a túlzott koncentrációt megelőzhesse az állam, ha akarja. Csakhogy mivel a GVH-t Orbán Viktor a jelek szerint nem tartja elég megbízhatóan kézivezérelhető intézménynek, még 2013-ban beleírtak a versenytörvénybe egy kiskaput. Eszerint kormányrendelettel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíthet gyakorlatilag bármely összefonódást, és ezeket a GVH-nak nem kell bejelenteni.

 

Nem azt írták tehát a törvénybe, hogy ilyenkor a GVH-nak engedélyeznie kell a fúziót, hanem hogy eleve be se kell azt jeleneteni.

 

Ez fontos különbség, és a KESMA-ügy illusztrálja is, hogy miért.

 

A jogkövető KESMA és a buzgó GVH-s hivatalnokok

 

2018. november 28-án a KESMA a szabályok szerint bejelentette az összefonódást, a GVH vizsgálója pedig december 3-án el is kezdett dolgozni az ügyön, legalábbis ezen a napon született az első feljegyzés az ügyben (ezt nem a kisujjamból szoptam, itt van az ítéletben).

 

A kormány csak december 5-én kapott észbe, hogy hoppá, nemzetstratégiainak kéne minősíteni a dolgot, nehogy a végén még a GVH akadékoskodása tegyen keresztbe az immár tökéletesen centralizált kormányzati propagandagépezetnek.

 

Szóval december 5-én meghozták a kormányrendeletet, hogy nemzetstratégiai jelentőségű a dolog, és várták, hogy a GVH azt mondja, hogy oké, akkor nincs is itt semmi látnivaló.

 

A biztonság kedvéért a bejelentő KESMA másnap, december 6-án szólt is a GVH-nál, hogy helló, megjelent ez a rendelet, már nem is bejelentésköteles a dolog, légyszi állítsatok ki egy hatósági bizonyítványt, hogy nincs olyan körülmény, ami miatt nektek ezt a fúziót vizsgálnotok kéne. Oké, mondta erre a GVH, és így is tett.

 

Mi van az ítéletben?

 

Ami innentől a perben történik, az a legdurvább közigazgatási szőrszálhasogatás és jogszabály-csűréscsavarás elegye (az ítéletet a TASZ honlapján lehet elolvasni teljes terjedelmében), de a lényeg röviden az, hogy a Szabad Pécs által beadott, a GVH által kiadott hatósági bizonyítványt támadó kereset nyomán azt állapította meg a bíróság: igen,

 

oké, hogy nem bejelentésköteles a dolog, de ez a törvény alapján azt jelenti, hogy neked, kedves GVH, el sem kell kezdened az eljárást,

 

ha meg már egyszer elkezdted, akkor a nemzetstratégiai jelentőségre hivatkozással nem úszhatod meg a dolgot egy hatósági bizonyítvány kiállításával, merthogy az nem az ilyen esetekre való.

 

Vagyis a GVH két ok miatt veszített a perben tulajdonképpen:

 

1. Túl gyorsan elkezdtek dolgozni az ügyön, és mivel nem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, honnan a francból tudták volna, hogy a kormány két nap múlva kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánítja az egészet?

 

2. Szépen szót fogadtak a bejelentő KESMA-nak a hatósági bizonyítvány kiállításával, ahelyett, hogy a lehető legegyértelműbben jelezték volna a hatáskörük hiányát szimplán a bejelentés visszautasításával.

 

Ez utóbbit egyébként most, a bírósági ítélet hírével egy napon rögtön meg is tették: visszautasították a KESMA bejelentését, ezzel orvosolva a problémát.

 

Vagyis a GVH bár veszített a perben, de gyakorlatilag nyert, mint ahogy a kormány is: a lényegi helyzet, hogy a KESMA-összefonódást a GVH nem fogja felülvizsgálni, nem változik.

 

Hiába örül a Szabad Pécs és a TASZ, ők bizony buktak ezzel

 

A pernyertesek öröme persze PR-szinten érthető, de a fentiekből látszik, hogy valójában semmi ok az örömre: az ítélet miatt nem lesz szétverve a KESMA, de még csak a hatóság előtt sem kell magyarázkodnia az alapítványnak.

 

No de akkor miért pereltek egyáltalán? Egész nyilvánvalóan azért, hogy az Alkotmánybíróság elé vigyék az ügyet. Bár a teljes peranyag nem áll rendelkezésünkre, ez magából az ítéletből is kiolvasható. Az ítélet végén meg is említi a bíróság, hogy a felperes kérte, hogy az eljáró bíró Alkotmánybírósághoz forduljon, de a bíróság ezt nem tartotta szükségesnek, és amúgy is, a felperes enélkül is megnyerte a pert.

 

Meg hát, csak ilyen felemás módon. Ha ugyanis sikerült volna elérni, hogy az ügyben a bíró alkotmánybírósághoz forduljon, akkor az AB-nek kilencven napon belül kellett volna mondania valamit arról, hogy rendben van-e az, hogy a kormány csak úgy bármilyen cégösszefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíthet – pláne utólag –, adott esetben épp a média terén, ami a demokratikus közvélemény fenntartása (már ha van még mint fenntartani) szempontjából sem mindegy.

 

A konkrét, a KESMA-összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítő kormányrendelet miatt egyébként az ellenzék már kezdeményezett utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál, csakhogy ebben a fajta eljárásban – a bírói kezdeményezéssel ellentétben – az Alkotmánybíróságot semmilyen határidő nem köti. Az ügy adatlapján látszik is, hogy hogyan haladtak eddig: a beadvány tavaly februári iktatása óta kétszer volt napirenden: októberben, majd decemberben. Döntés azonban egyelőre nem született, és simán lehet, hogy jó ideig még nem is fog.

 

A Szabad Pécs tehát akkor nyert volna igazán ebben a perben, ha sikerül elérnie, hogy bírói kezdeményezésre kilencven napon belül foglalkozzon a KESMA-üggyel az Alkotmánybíróság.

 

Így hiába nyerték meg formálisan a pert, a GVH által azonnal javított visszautasító határozattal gyakorlatilag minden marad a régiben. Izgulni igazán azon lesz mit, hogy az ellenzék normakontroll-indítványát mikor, és miként bírálja majd el az AB.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

Noha a belgrádi parlamentbe bekerült pártok közül alapvetően mindenki kormányozna a Szerb Haladó Párttal, Vučićnak nem sürgős, hogy felálljon az új kormány. Mi ennek az oka?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás