+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Johann Reichert
2020. január 10. péntek, 07:08
Teljesen joggal sajnálják le a fiatalok a boomernek nevezett, 1970 előtt született generációt, akik szépen belesimultak a kádárizmusba, majd megalapozták az orbánizmust. Csakhogy az utána jövő posztboomer generáció se jobb: ők a Fidesz fiataljai, akik minden baromságot kiagyalnak Habonnyal és Rogánnal az élen. De megmenti-e a Momentum a legifjabb posztboomereket?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Kis nyelvi előzetes: irtózom az anglomán terrortól, amely alatt nyög a mai magyar nyelv – úgyhogy ezennel magyarítalak: helló, kedves posztbúmer!

 

Fogalmak tisztázásával kell kezdenem, egyben önmeghatározással. Tehát: a nyugati társadalomtudomány már rég bemérte, hogy az 1941-42-ben született nemzedék teljes kulturális meghasonlásba keveredett a szüleivel – őket nevezik baby boom nemzedéknek, és egyébként 1964-et tekintik a végdátumnak. E nemzedék életének legfontosabb mozzanata a hormontartalmú fogamzásgátló-tabletta rutinszerű alkalmazása az 1960-as évektől.

 

Ezt a magyar társadalomra úgy lehet alkalmazni, hogy kezdőpontnak az önálló magyar államiság megszűnését, 1944-et érdemes választani, végpontnak pedig 1970-et, ugyanis az addig születetteknek van felnőttkori tapasztalatuk a magyar kommunista-szocialista társadalomról. Ezt a 26 évfolyamot két határozottan elütő karakterű csoportra lehet osztani: az 1956 előtt és után születettekre, egymásétól gyökeresen eltérő gyermekkori élményeik okán.

 

Posztbúmernek az 1970 óta születetteket tekinthetjük. Ők is két csoportra oszolnak, az 1990-ig megszületettekre és az új rendszerben születettekre – szintén a gyökeresen eltérő gyermekkori élményeik miatt.

 

Érdemes számszerűsíteni is a négy csoportot:

 

 

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a búmerek 26 évjárata majdnem 3,3 millió fős, velük szemben a posztbúmerek 49 évjárata tesz ki 5,7 millió lelket, szóval az öregek sokkal többen vannak!

 

A búmerek első hullámát szokás „nagy generációnak” nevezni. Hogy ez a „nagyság” a valóságban nem létezik, azt a nemzedék egyik legnagyobb művésze, Bereményi Géza rögzítette számos dalában (hallgasd Cseh Tamást), illetve A nagy generáció című filmjében.

 

A búmerek második hulláma a Fidesz-nemzedék. Szerző egyidős Áder János államfővel és Kövér László házelnökkel (születtünk 1959-ben), és jóformán az egész klasszikus Fidesz ezekből az évjáratokból került ki. Simicska Lajos 1960-as, Orbán Viktor 1963-as, Deutsch Tamás 1966-os, Fodor Gábor, Semjén Zsolt vagy a nagy antagonista Gyurcsány Ferenc 1962-es.

 

A posztbúmerek két hulláma abban különbözik egymástól, hogy az első az érett Kádár-korban szocializálódott, a másodiknak a Kádár-rezsim csupán másodkézi sztori.

 

Jöjjenek a részletek! Az alábbiakban történelmi távlatba helyezzük a kétszer két korosztályt.

 

Az első búmerek, akik beleilleszkedtek a kádárizmusba

 

A búmerek szűkös gyermekéveket éltek meg, sokuk családjában a félelem is mindennapos volt. 1956 után pedig azzal kellett szembesülniük, hogy „megállt az idő” – nem reménykedhettek többé a rezsim leváltásában, sőt végignézhették szüleik kisebb-nagyobb megalkuvásainak a sorozatát. Önképével szemben ez a generáció törpe – szépen beilleszkedett a kádárizmusba. Egy elenyésző kisebbség elment, de ha megnéznénk az MSZMP (ifjabbaknak: ez volt Kádár János pártja) tagságát, akkor azt látnánk, hogy több százezren léptek be a „nagy generációból”. Beléptek, és a rendszer működtetőivé, kisebb-nagyobb haszonélvezőivé váltak.

 

Az 1956 után születettek pedig már kész mintaként kapták nemcsak a szüleik, hanem a bátyjaik korosztályától is a beletörődést, az apró privát előnyökre nyomulás mintáit.

 

Mint kortárs elmondhatom, hogy abban az országosan is elitnek sorolt iskolában, amelynek ötödiktől érettségiig (1969–77) a padjait koptattam, szinte kizárólag olyan KISZ-vezetők (ifjabbaknak: ez volt a kommunista Fidelitas) voltak, akik mind nyugatra távoztak, lehetőleg már egyetemi éveik alatt (közgáz és AIESEC stb.). Diáktársaim körében napnál világosabb volt: az KISZ-ezik, aki becsvágyó, aki karriert akar. Ennek a valóságos tétjét kamaszfejjel nem mértük fel, szimplán csak ellenszenvesnek találtuk őket – de ez nem gátolta meg a szinte teljes diákságot abban, hogy belépjen a KISZ-be, hiszen „kell a felvételihez”.

 

Mire elérkeztünk a rendszerváltáshoz, pontosabban a szocializmus elrothadásához és széteséséhez, addigra a búmerek mindkét hulláma szépen beilleszkedett már a kádárizmusba. Németh Miklós utolsó kádári miniszterelnök 1948-as, Nagy Imre utolsó főkiszes 1957-es születésű. Előbbi nyugodt szívvel állhat a történelem ítélőszéke elé, vértelen rendszerváltást vezényelt le, utóbbi pedig bemutatta az új rezsim egyik legfontosabb vonását: miként lehet politikai hatalomből tőkét kovácsolni. Szóval egyformán voltak a réginek és az újnak az emberei...

 

Mindazonáltal nem ez a búmerek igazi öröksége.

 

A búmerek két súlyos terhet raktak az utókor nyakába: egyfelől kihalópályára állították a népességet, másfelől több évtized és két rendszer is úgy múlhatott-múlik el, hogy évről évre folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben szakadunk le a fejlett világtól.

 

Ha netán egy búmer ezt olvasván méltatlankodna, kénytelen vagyok a figyelmébe ajánlani azt a tényt, hogy az ország ma kisebb hányadát adja a világ népességének és gazdasági eredményének is, mint 1990-ben – ez pedig perdöntő. Ugyancsak perdöntő, hogy a népesség átlagéletkora évtizedek óta nő, és mostanra biológiailag katasztrofális: a nők átlagéletkora több mint 45 év, tehát az átlagos magyar nő túlvan a szülőképes korán! Ennek oka nem egyéb, mint a búmerek életönzése: nem szülték meg és nevelték fel a mostani derékhadat. Az országban annyi a gyermek, amennyi egy 5-5,5 milliós népességben adekvát, másfelől annyi az idős (a búmer), amennyi egy 18 milliós lélekszámú országban lenne normális.

 

A történelem ítél. Szerző édesanyja 1966-ban köznevetség tárgya volt a munkahelyén, amiért harmadik gyermeket szült; 1977-ben pedig többször kellett határozottan visszautasítania nőgyógyászok felszólítását, hogy abortálja negyedik magzatát. A búmerek próbálják annullálni a felelősségüket az 1964–2010 közötti 5 570 ezer abortuszból rájuk eső kb. 3 millióért – de a történelem most fogja benyújtani a számlát, mégpedig a szükségszerűen elsorvadó nyugdíj- és tb-rendszer képében.

 

A fiatalabb búmerek, akik lenyúlták a pénzt

 

A búmerek második hulláma a Fidesz-nemzedék. Az ő bűneik, ha lehetséges, még nagyobbak a bátyáikénál. Rosszabbul teljesítenek a reprodukcióban, azaz még kevesebb gyermeket neveltek fel, mint a bátyáik. Ezt tetézi még két bűnük.

 

Először is Orbán Viktor uralmának a legfontosabb vonása, hogy országlása alatt az elmúlt ezer évben sosem látott mennyiségű pénz érkezett Magyarországra! Mégpedig jó pénz, valóságos pénz, és a magyar kormánynak igenis széles döntési jogköre volt abban, hogy mire menjen ez a pénz.

 

Ez olyan sok pénz, hogy abból ténylegesen is modernizálni lehetett volna Magyarországot – de Orbánékat csak az érdekelte, miként tudják lenyúlni ennek a pénztömegnek a minél nagyobb hányadát.

 

Ebben kétségkívül világbajnokok, hiszen ma Orbán Viktor az EU egyik leggazdagabb döntéshozója, ha a strómanok és családtagok kezén lévő vagyont összeadjuk. Az angol királynő egyelőre gazdagabb Orbánnál, de ha Viktorunk kap még néhány ciklust a választóktól, akkor ez a csúcstámadás is sikerülhet.

 

Másodszor is Orbánék hatalmas, történelmi bűne, hogy (ismét) kivezetik a magyarságot az európai nemzetek szívéből. Mohács óta nem voltunk olyan jó diplomáciai helyzetben, mint az 1980-as évek végétől: kitakarodtak az idegen katonák, odaülhettünk minden fontos tárgyalóasztalhoz a NATO-tól az Európai Unióig – és Orbánék újabban minden eredményt lenulláznak. Az orbáni diplomácia nem egyéb, mint veszekedés, sértegetés – a következmények pedig nem fognak elmaradni. Orbánék elrontották a viszonyt mindenkivel, akivel történelmileg összetartozunk (Nyugat-Európa), ráadásul „jóban lettek” olyanokkal, akikkel történelmileg alapvetően negatív kapcsolatban álltunk (török népek, Moszkva), illetve akik csak a kihasználásunkra törnek (Kína).

 

Mindezt alantas belpolitikai céloktól vezérelve teszik: hatalmuk alapja a rágalmazás, a gyűlölködés, az ellenségkreálás lett.

 

A fenti „eredmények” okán

 

mi, búmerek azon sem csodálkozhatnánk, ha az utánunk jövők még arra sem lesznek hajlandók, hogy eltemessenek, nemhogy áldó imádság mellett...

 

Országvesztő nemzedék lettünk, csupán jogos ítéletet hajtanának végre rajtunk.

 

Most pedig pillantsunk rátok, kedves posztbúmerek!

 

Van egy rossz hírem: ti sem vagytok jobbak a Deákné vásznánál.

 

A Fidesz történetében jól megfigyelhető folyamat, hogy annak mértékében romlott meg, amilyen mértékben a ti nemzedéketek tagjai kerültek be a Fidesz felső köreibe. Igaz, Orbán a generalisszimusz – de

 

ti vagytok az összes tébolyult baromság kiagyalói és végrehajtói.

 

A posztbúmerség előfutára Habony Árpád (szül. 1968), Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő (1969), és a későn érő Németh Szilárd (1964) meg Palkovics László (1965). Ők a nagy öregek, utánuk hosszú, tömött sorban jön az Újfidesz: Rogán Antal (1972), Simonka György (1974), Lázár János és Mengyi Roland (1975), Novák Katalin (1977), Szijjártó Péter (1978), de a lejtőn nincs megállás, Gulyás Gergely (1981), Hollik István (1982), vagy Szalay-Bobrovniczky, más néven Szentkirályi Alexandra új kormányszóvivő (1987), aztán mindennek a tetejébe a 22 éves helyettes államtitkár, aki „ért a fiatalok nyelvén”, elvégre washingtoni ösztöndíjból érkezik haza az új munkakörbe.

 

Egyébként pedig a ti nemzedéketek sem tesz le semmiféle extrát a nemzet asztalára. Több lehetőségetek van tanulni, világot látni, mint a búmereknek – ezzel szemben elfecsérlitek a fiatalságotokat, indokolatlanul sok időt töltötök tanulással (megfogható eredmény nélkül), és nemigen látni ennek a hasznát a teljesítményeteken. Ráadásul még kevesebb gyermeknek adtok életet, mint a búmerek. Igaz, ezt nem az abortuszok tömegével éritek el, hanem szofisztikáltabb fogamzásgátlással – de az eredmény ugyanaz, a nemzet katasztrofális, visszafordíthatatlan lélekszámcsökkenése.

 

Summa summarum,

 

az orbánizmus kiteljesedésében, elhatalmasodásában a posztbúmerek első hulláma fontos szerepet játszott-játszik, egyre nagyobb részt kér és egyre mohóbb.

 

A nemzedék emblematikus alakja Tiborcz István (1986). A nemzedék söpredéke nem tíz vagy húsz év alatt akar meggazdagodni, hanem azonnal. És bizony minimális alázatot sem láthatunk a soraikból kikerülőkön.

 

Reménykedhetünk-e a posztbúmerek fiatalabb nemzedékében?

 

Örömhír viszont, hogy egyelőre reménysugár a posztbúmerek második hulláma, a rendszerváltás után születettek. Ti szomorúan kevesen vagytok (28 év alatt születtetek annyian, mint az előttetek járó 20 évfolyam), de

 

okkal remélhetjük, hogy rátaláltok az oly nagyon hiányzó közéleti tónusra, a normális politikára.

 

Konkrétan a nemzedéki alapon szerveződő Momentumra gondolunk. Mivel a harminc év alattiakról beszélünk, még rendkívül képlékeny ez a ti nemzedéketek – ámde a Momentummal jó irányba indultok el (ha tartani tudjátok az irányt).

 

Önmeghatározásotok szerint az előttetek járók hibáit és eredménytelenségét felismerve, a fejlett világban folytatott tanulmányaitokat hasznosítva akarjátok új alapokra helyezni Magyarország jövőjét. Vezérkarotok a „nagy öregjeitekből” áll ösze: Donáth Anna 1987-es, Berg Dániel 1988-as, Fekete-Győr András és Buzinkay György1989-es születésű, Hajnal Miklós 1995-ös. Ők, mondhatni, az ideális korban vannak, hogy (saját szavaikkal) „ az első szabad magyar generációt” vezessék.

 

A jövőt nem ismerjük, de vitathatatlan, hogy 2019-ben ti nyertétek a legtöbbet: följöttetek a politikai térképre, a két EP-mandátummal robbantottatok, az önkormányzati választásokra el tudtátok fogadtatni magatokat az ellenzéki térfélen.

 

Nem véletlen, hogy a Fidesz-agytröszt titeket azonosított be az egyik legfőbb ellenség gyanánt. Nem lepődhettünk meg azon, amikor rátok küldték a hatóságot, és nyilván a „nem fideszes” számvevőszék sem fog kímélni titeket.

 

Összefoglalva: a búmerek teljesítménye elégtelen a történelem mérlegén. És a folyamatokat figyelve azt kell mondanunk, hogy egyelőre a posztbúmerek semmivel sem jobbak. Viszont a második hullám antréja kimondottan biztató.

 

Kedves posztbúmerek, a ti időtök még nem járt le, szóval akár javíthattok is az eddig bizony gyalázatos teljesítményeteken. Hajrá, posztbúmerek!

 

Olvass még több cikket Johann Reicherttől az Azonnalin!

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Siófok rendelt ötezer maszkot
az új rendelet betartatásához,
de akinek nincs, az akár sállal vagy kendővel is eltakarhatja majd a száját és az orrát.

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

A bukovinai Szucsávában korábban egy kórházat is be kellett zárni: a romániai koronavírusosok negyede itteni.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk, nézzük meg, miben lett igazunk!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás