+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 2. csütörtök, 18:28
Ausztria történelmében először kerültek hatalomra a Zöldek is, és először lett ennyi női miniszter: a többséget ők adják az új Kurz-kormányban. Köztük van azon Ulrike Lunacek is, akit Bayer Zsolt 2013-ban leidiótázott. Mutatjuk a többi minisztert és az egész kormányprogramot. Az ÖVP letett a neoliberális fordulatról, a Zöldek pedig elfogadták a konzervatívabb migránspolitikát.

Mint ismert: január másodikára végleg eldőlt, hogy Ausztriában történelmében először a konzervatív Néppárt (ÖVP) a Zöldekkel alkot kormányt. A két párt ideológiailag ugyan messze áll egymástól, de már 2002-ben felmerült: össze kéne fogniuk. Akkor azonban Wolfgang Schüsselnek még jól jött a teljesen széteső félben lévő Szabadságpárt (FPÖ), a Zöldek pedig eleve dogmatikusabban utasították el a jobboldalt. A bécsi politika mára viszont más lett:

 

éppen az a Sebastian Kurz, aki sok tekintetben jobbra rántotta az ÖVP-t, ad először alkalmat az ökopártnak, hogy országosan is hatalomhoz juthasson.

 

Sebastian Kurz azzal indokolta a kormánykoalíciót, amiben az adócsökkentéspárti és migrációellenes ÖVP-t kellett a szociálisabb és értelemszerűen környezetvédőbb Zöldekkel összeboronálni, hogy „lehet egyszerre a határokat és a klímát védeni“.

 

KURZ ADÓCSÖKKENTÉST, ADÓSSÁGCSÖKKENTÉST ÉS A MIGRÁCIÓ MEGFÉKEZÉSÉT ÍGÉRI. NEM ÉPPEN OLYAN TÉMÁK, AMELYEKÉRT EDDIG A ZÖLDEK LELKESEDTEK VOLNA. FOTÓ: SEBASTIAN KURZ / FACEBOOK

 

Igazából a Zöldeknek kell nagyobb falatot lenyelniük, amennyiben az ÖVP adó- és migrációcsökkentési terveit elfogadják, ugyanis a zöld témák azért az eleve vidéki, paraszti bázisú ÖVP-től se állnak olyan messze. Kérdéses, hogy a mostani kormány a Zöldeket végleg egy városi polgári párttá teszi-e, amivel akár a húsz százalékot is megugorhatják, megszólítva jobbosabb szocdemeket és balosabb liberálisokat is, vagy inkább a párt, amely az ország politikai térképen (ha nem számítjuk a parlamenten kívüli kommunistákat) azért eddig a balszélt foglalta el, teljesen hiteltelenné válik-e. Utóbbinak bizonyosan a szocdemek örülnének.

 

Egyelőre azonban azt látni, hogy nem csupán az ÖVP-s és zöld szavazók boldog emberek (azaz főleg a sikeresebb közép- és felső-középosztályból jönnek), de pártjaiknak sincs okuk panaszkodni: az ÖVP történelmi csúcsokat döntöget, a Zöldek pedig biztosan leelőzték már a széljobbot, és a második helyért versenyeznek a szocdemekkel – mármint a közvélemény-kutatásokban.

 

A szeptember végi választásokon is már meglepetéseredményt hoztak a Zöldek: nemcsak visszakerültek a bécsi parlamentbe kétéves szünet után, de tíz százalék feletti eredményt hoztak, a városi körzetekben (Bécs jómódú belvárosi részein például) pedig első helyre futottak be.

 

Mivel az ibiziai videóba beleroskadt FPÖ nem akart egy hatalmasra nőtt Kurz-cal összefogni, a szintén történelmi mélypontra zuhant szocdemek se akartak beállni Kurz mögé, a liberálisokkal pedig nem jött volna ki a többség, nem maradt más választás: az ÖVP a Zöldekkel kezdett el komolyan tárgyalni. A Zöldek pedig láthatóan nagyon akartak már hatalmat. Azaz háromhónapnyi puhatolózás, majd tárgyalás után az idei év elejére kész a koalíció és a kormánylista.

 

KÉT ZÖLD: ALEXANDER VAN DER BELLEN ÁLLAMFŐKÉNT FOGADJA WERNER KOGLERT, A ZÖLDEK ELNÖKÉT, AKI ALKANCELLÁR LESZ AZ ÚJ KURZ-KORMÁNYBAN. FOTÓ: WERNER KOGLER / FACEBOOK

 

Bosnyák menekültből és Bayer Zsolt utáltjából is kormánytag lesz

 

A tizennégy fős kormányban az ÖVP tíz minisztert jelöl (meg értelemszerűen a kancellárt), a Zöldek pedig négy tárcát (és egy államtitkárságot) kaptak.

 

Nem is jelentékteleneket: az ökopárt fogja adni az alkancellárt, aki a kultúráért és a közigazgatásért is felelős lesz (a pártelnök Werner Kogler); az infrastruktúráért felelős minisztert, aki a közlekedéstől az innováción át a környezetvédelemig sok, a Zöldeknek hagyományosan fontos témát lefed (Leonore Gewessler) és az igazságügyi minisztert egy egykori bosnyák menekült személyében (Alma Zadić). Valamint a Zöldek jelölhetik a kulturális államtitkárt (ez nem önálló minisztérium) Ulrike Lunacek személyében.

 

ULRIKE LUNACEK 2017-BEN, AMIKOR PÁRTJA KIESETT A BÉCSI PARLAMENTBÖL, VISSZAVONULT, DE MOST VISSZATÉRT KULTURÁLIS ÁLLAMTITKÁRNAK. 2013-BAN BAYER ZSOLT LEIDIÓZTÁZTA. FOTÓ: ULRIKE LUNACEK / FACEBOOK

 

A név ismerős lehet a magyar olvasóknak is. Az egykori zöldpárti EP-képviselőnőt a fideszes megmondóember Bayer Zsolt 2013-ban durva hangnemben támadta le. Lunacek 2017 után, amikor a vezetésével az ökopárt kiesett a bécsi parlamentből (számos zöld voksot a szakadár Peter Pilz happolt el előlük), visszavonult a politikából – de most mégis visszatért Werner Kogler pártelnök hívására.

 

A zöld miniszterek közül még Alma Zadić tekinthető mindenképpen érdekesnek. A jogásznő 1984-ben az akkor még jugoszláviai Tuzlában született,

 

a jugoszláv polgárháború idején azonban családjának menekülnie kellett, így került tízévesen Ausztriába.

 

Zadić Bécsben és a New York-i Columbia University-n tanult jogot, 2017 előtt alapvetően jogászi karrierjét építette. A 2017-es választások előtt azonban Peter Pilz, aki kiszakadt egy saját listával a Zöldekből, befutó helyet ajánlott neki: a Liste Pilz pedig be is jutott, így a köztársasági Ausztria első bosnyák származású képviselője lett Zadić. A politikusnő jó ütemérzékkel hagyta tavaly faképnél Pilzet, mert ráérzett: miközben Pilz pártja nem biztos, hogy megugorja a négyszázalékos küszöböt, a növekedő Zöldek befutó hellyel kínálták meg, és így tavaly ismét mandátumot, idén pedig már minisztériumot szerzett zöld színekben.

 

ALMA ZADIĆ TUZLÁBAN SZÜLETETT, BÉCSBEN ÉS NEW YORKBAN TANULT JOGOT, ÉS MOST BÉCSBEN LESZ IGAZSÁGÜGY-MINISZTER. PETER PILZTŐL ÁLLT ÁT A ZÖLDEKHEZ. IGAZSÁGOS EGYÜTTÉLÉST IGÉR. FOTÓ: FACEBOOK

 

Egy ideig lehetett arról is hallani, hogy Zadić igazságügy-miniszterként az integrációért is felelős lenne (elvégre maga is ennek egyik sikeres példája) – de ez a téma végül az ÖVP-nél maradt, ráadásul ezentúl egy önálló minisztérium foglalkozik a kérdéssel. Kurz egyik bizalmasa, a harminnégy éves Susanne Raab kapja ezt a témát.

 

Az ÖVP sok nőt jelölt

 

Az ÖVP amúgy több minisztert is átvett az előző Kurz- vagy a most még hivatalban lévő, szakértői Bierlein-kormányból. Így például marad a külügyi tárca élén a régi diplomatacsaládból származó Alexander Schallenberg. AZ EU-ügyek azonban nem kerülnek át hozzá a kancelláriáról (Kurz 2017-ben az akkor még FPÖ-s külügytől vette el elővigyázatosságból az EU-kérdéseket): ezekért ezentúl Karoline Edstadler fog felelni.

 

A korábbi Kurz-kormányból érkezik a német Heinz Faßmann, aki az oktatást kapja most is, Margarete Schamböck, aki a gazdasági tárca élére kerül vissza, valamint Elisabeth Köstinger, aki agrárminiszterségét kapja vissza. Kurz legszorosabb szövetségese, Gernot Blümel (aki az első Kurz-kormányban kancelláriaminiszterként volt igazi szürke eminenciás) most a pénzügyi tárcát kapja.

 

Az ÖVP jelölheti ezen kívül azon belügyi és honvédelmi minisztereket is, amelyeket 2019 májusáig az FPÖ adott. Klaudia Tanner személyében amúgy

 

először az osztrák történelemben egy nő kapja a honvédelmi tárcát.

 

Az ÖVP-Zöldek-kormány nem csak több negyven év alattit is jelöl, de a nők száma is növekededett: az új Kurz-kormányban többségben lesznek a nők. A tizennégy tárcából nyolc élén áll majd nő (Lunacekkel együtt a tizenötből kilencfős a női többség).

 

Mit akar ez az új kormány?

 

Mivel két ideológiailag egymástól messze eső pártról van szó, meglepő, hogy sikerült kompromisszumokat kötniük. (Az egész kormányprogram itt olvasható el.) A Zöldek főleg a klímapolitikában értek el áttörést:

 

2030-ra Ausztria energiaellátása száz százalékban megújuló forrásokból lesz megoldva,

 

2040-re pedig az ország „klímasemleges” lesz – mármint ezek a célok. A Zöldek főleg azzal nyertek nagy mozgás- és cselekvési teret, hogy a közlekedés, innováció és infrastruktúra ügye mind hozzájuk került. Ezzel többek között a korábban az FPÖ által einstandolni próbált osztrák államvasútak (ÖBB) is.

 

Szintén zöld áttörés, hogy növelni fogják a transzparenciát, azaz egyre kevesebb kormányzati dokumentumot lehet majd titkosnak nyilvánítani. Itt azonban néhány kérdésnél alkotmánymódosításra is szükség lesz (azaz az FPÖ és/vagy a szocdemek voksai is kelleni fognak).

 

Ezzel szemben az ÖVP nem engedett a migrációs politikájában, elvégre ez – ahogy Kurz mondta – neki „szívügye”. Meg ugyebár éppen ez az a téma, amit ha nem ural le, akkor visszaerősödhet az FPÖ. Kurz tehát elérte, hogy hiába migránsbarátok a Zöldek, könnyebb lesz a kiutasítás és a visszatoloncolás. Az is igaz persze, hogy az FPÖ számos durva intézkedését (például a menekültek kizárását a továbbképzésből, vagy hogy kevesebb pénzért is lehetne őket foglalkoztatni) már decemberben az Alkotmánybíróság – Kurzék nem nagy örömére – megsemmisítette.

 

A menekültkérdésben az ÖVP egy egérutat is kapott, ami lehetővé teszi számára, hogy esetleges újabb menekültválság idején koalíciós partnerét megkerülve más parlamenti többséggel (értelemszerűen például az FPÖ-vel) alkossanak törvényt. Egy válság esetén ugyanis a koalíciós szerződés lehetővé teszi, hogy amennyiben a konzervatív kancellár és a zöld alkancellár nem tud megállapodni, az illetékes minisztérium (például a konzervatív belügy) mégis benyújthasson törvényeket a parlamentnek. Szintén ÖVP-s kérés volt, hogy tizennégy éves kortól minden állami iskolában tiltsák be a gyerekek között is a fejkendő viselését. Valamint

 

a politikai iszlamizmus támogatása új büntetőtörvénykönyvi tényállás lesz.

 

A Zöldeknek ez nem tetszik, de elfogadták. Sajátos, hogy pont ők jelölik (ráadásul egy bosnyák muzulmán személyében) az igazságügy-minisztert, akinek az egész tilalmat majd jogszabályba kell öntenie. Az ÖVP ezenkívül a fasizmus elleni harc mintájára a politikai iszlamizmus ellen is egy önálló hivatalt és kutatóközpontot akar gründolni. Ezt amúgy a leghangosabban eddig Peter Pilz, a szakadár zöld politikus szorgalmazta, akinek saját listája tavaly kiesett a bécsi parlamentből.

 

Szintén ÖVP-s cél, hogy nem lehet több hitelt felvenni, de végül az új kormány eltekint attól a dogmatizmustól, ami államadósság és költségvetési hiány kérdésében a berlini kormányt jellemzi. A maastrichti kritériumok elérését is a bécsi kabinet csak iránycélnak, de nem egyértelmű előírásnak tekinti.

 

Az adópolitikában az ÖVP egyértelműen dominál: jönnek az adócsökkentések, amelyek főleg az átlagnál jobban keresőket fogják pozitívan érinteni. Kis szépséghiba: nincs megjelölve, mikortól jönnek a csökkentések. Valamint a Zöldek elérték: a progresszív adóhoz nem nyúl a kormány.

 

A szociális ügyek terén az ÖVP maradt keresztényszociális, azaz nem lesz neoliberális tombolás, pláne mivel a szociális minisztériumot a zöld Rudolf Anschober kapta meg. Az új kormány segíteni akarja az otthonápolást, ezért

 

otthon ápolandók esetében az ápolást végző családtag ezerötszáz eurót (490 000 forintot) kap.

 

Az igencsak nagyvonalú és szociálisan jól kiegyensúlyott nyugdíjrendszer kapcsán mindenki fellégezhet, mert rögtön a kormányprogram az elején leszögezi: „nincs szükség lényegi változtatásra” a nyugdíjpolitikában. Az osztrák nyugdíjrendszer amúgy annyira jó, hogy a németek is elkezdtek végre érdeklődni, miként csinálják a szomszédok, hogy hamarabb mehetnek nyugdíjba, jóval magasabb juttatással, és még a finanszírozhatóság is megoldható. Ráadásul Ausztriában tizenharmadik havi nyugdíj is van, és maradni is fog.

 

A gyerekes családokat is segítik: a gyerekek után kapható támogatás minimumösszege 250 euróról 350 euróra emelkedik. ÖVP-s siker, hogy a jobbkeresetűek több támogatást kapnak: akár gyerekenként 1730 eurót is.

 

Nemcsak a kormány lett nőiesebb, de jön a női kvóta is azon cégeknél, amelyekben az állam legalább felerészben tulajdonos: itt a vezető testületek legalább negyven százalékát nőknek kell alkotniuk.

 

Hogy miért a boldog emberek kormánya az új konzervatív-zöld Kurz-kormány, itt olvashatod el az Azonnalin.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás