Mi lesz a haszna Karácsonyék saját V4-ének? Megkérdeztük!

Karácsony Gergely és a többi V4-ország fővárosainak szintén ellenzéki vezetői hétfőn a CEU-n írták alá a Szabad Városok Paktumát, de kérdés, hogy mi is lesz a megállapodás lényege: esetleg közvetlen uniós forrásokat akarnak, vagy inkább az együttműködés politikai jelentősége a nagyobb? Nyitottság, tolerancia, valamint az orosz befolyás megszüntetése: ezek voltak az aláírási ceremónia kulcstémái.

Szimbolikus módon a CEU budapesti épületének egy családias hangulatú előadótermében írta alá a visegrádi országok fővárosainak négy városvezetője az úgynevezett Szabad Városok Paktumát hétfőn.

Négy ellenzéki főpolgármester

Az együttműködés formálódásáról már régebb óta is szóltak a hírek, annak ötletét Karácsony Gergely újonnan megválasztott budapesti főpolgármester már a választás utáni hetekben, október végén felvetette: akkor még csak Rafał Trzaskowski varsói főpolgármesterrel beszélt a szélesebb együttműködés lehetőségéről, de a háttérben viszont Pozsonnyal és Prágával is kialakulni látszott a kapcsolat.

A lengyel Trzaskowski a jobbliberális Polgári Platform színeiben vezeti Varsót, miközben az ország a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság irányítása alatt áll, a pozsonyi polgármester a liberális Matúš Vallo, míg az országot a szociáldemokrata-populista Smer-Szociáldemokrácia párt vezeti. Zdeněk Hřib, a csupán 38 éves prágai főpolgármester pedig a Kalózpártból érkezett, miközben Csehországban a populista ANO és Andrej Babiš vezetésével működik a kormány. A sorba az ellenzéki összefogással megválasztott Karácsony Gergely is beillik, adta magát tehát a szorosabb együttműködés lehetősége, mely végül december 16-ra körvonalazódott.

De mit akar pontosan a paktummal a négy polgármester?

Az előzetesen is körbeadott, kétoldalas dokumentum nem sok konkrétumot árul el, mindenesetre többek között

+ Védelmezni kívánják a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, a szociális igazságosság, a tolerancia és a kulturális sokszínűség értékeit;

+ Megosztanák egymással a fenntartható, szociálisan érzékeny és okos városvezetésben, a klímavédelemben, a társadalmi befogadásban, lakhatásban, közlekedésben, digitális napirenden és más, egyéb területeken szerzett tapasztalataikat;

+ Az uniós szakpolitikákban és az EU szociális pillérének kialakításában törekednének „a városokra szabott megoldások” kialakításában;

+ Szorgalmazzák, hogy

+ És kinyitják az együttműködést más városok számára is, amennyiben érdekeik és szakpolitikai céljaik egyeznek

Ha kudarcot vallunk, jön az újabb populista hullám

A CEU épületében tartott rendezvényen felszólalt Enyedi Zsolt, az egyetem rektorhelyettese, aki kiemelte, hogy a régióban komoly erőfeszítések történtek a rendszerváltás vívmányainak visszafordítására annak érdekében, hogy azt az illiberalizmus felé fordítsák. Ehhez képest „felüdítő” látni a városvezetők új generációját, akik már szembehelyezkednek az illiberalizmussal, emelte ki Enyedi, majd hozzátette: egy okos város az egyetemi autonómiát tiszteletben tartja. A V4-országok négy fővárosával a teremben helyet foglaló városvezetők pedig

emlékeztetett. Majd Dr. Trencsényi Balázs történész tartott rövid előadást a közép-európai regionalizmus XX. századi történetéről. Szerinte a térségben jelen van egy jelentős kétértelműség, miszerint Közép-Európában óriási a demokratikus potenciál, de emellett az autoriter tendenciák is felüthetik a fejüket. Emlékezetett: fontos különbséget tenni az inkluzív Közép-Európa fogalma, valamint a V4-en belül 2014 után megerősödő exkluzív együttműködés között: míg előbbi befogadó a V4-országokon kívüli térségekkel kapcsolatban, utóbbi magát alternatívaként láttatja a nyugat-európai államokkal szemben.

Elsőként Matúš Vallo, az építész-urbanista pozsonyi polgármester mondott beszédet a négy városatya közül, aki kiemelte: a négy város hasonló történelmi háttérrel és tapasztalatokkal rendelkezik, ahogyan most is hasonlóképp szemtanúi a régióban kibontakozó populizmusnak és extremizmusnak. Ezért a szabad városokban élőknek még jobban ki kell állniuk a tolerancia, a tisztelet és a nyitottság mellett, és terjeszteni kell a szabad városok által vallott közös értékeket is.

mint általában. Szerinte a négy várost nemcsak történelmi, hanem praktikus témák is összekötik, ezeket viszont jobban meg lehet célozni együttesen, és a városok a megoldás részei lehetnek, emelte ki. „Hiszem, hogy sikeresek leszünk ebben a feladatban, mert, ha elbukunk, az a populizmus egy újabb hullámát hozná magával, ami egyszerű és helytelen válaszokat ad a problémákra.”

A V4 nem azért jó, hogy együtt rettegjünk és romboljunk

A varsói városvezető Rafał Trzaskowski arról beszélt, hogy eredetileg a visegrádi együttműködést azért hozták létre, hogy az konstruktív legyen, és hosszú éveken keresztül az is volt. „Sajnos ma már csak védekezésre, és javaslatok blokkolására, nem kezdeményezésére használják”, ezért is döntöttünk az együttműködés létrehozása mellett – érvelt Trzaskowski. Hozzátette: a Szabad Városok Szövetsége nem ideologikus alapon, hanem a bizonyítékokra alapozva szeretne javaslatokat tenni. „A városaink nyitottak, haladóak, toleránsak, és nem utolsósorban európaiak fognak maradni” – emelte ki a varsói főpolgármester. Hozzátette:

Trzaskowski emellett sürgette a közvetlen lobbizást az európai intézményeknél annak érdekében, hogy a V4-fővárosok több közvetlen uniós forráshoz juthassanak, miután ezek a városok „a növekedés motorjai” az országokban. „Közelebb érezzük magunkat az európai, mint az ázsiai hagyományokhoz” – tette hozzá, kiemelve, hogy furcsa hallania, mikor egyes vezetők a turanizmusról beszélnek, vagy Erdoğant dicsérik.

Végül Karácsony Gergely arról beszélt, hogy Prágának, Pozsonynak, Varsónak és Budapestnek ma egy a hangja, „ezt a hangot pedig többé nem lehet elnyomni, mert, ha az egyikünket el akarják némítani, akkor a többiek emelik fel érte a szavukat”. Így történt akkor is, mikor Prága a múlt héten a magyar kultúra átszervezése elleni tüntetés idején szolidaritást vállalt Budapesttel. Ma a négy város „a régió demokráciáit gúzsba kötő nacionalista populizmus ellen köt szövetséget”, emelte ki, majd hozzátette, „országainkban ezeket az értékeket a városok őrzik szigetként” a központosított hatalom ellenében.

A budapesti főpolgármester ezután szót emelt hozzáférhető uniós források mellett, szerinte egyre többeket háborít fel Európában, hogy az uniós fejlesztési pénzek a korrupciót és az autokráciát finanszírozzák. Ezért szeretnék meggyőzni a döntéshozókat a közvetlenül hozzáférhető forrásokról, ehhez pedig Budapest megerősíti brüsszeli képviseletét, és felajánlja ennek szolgálatait a többi nagyváros számára is, jelentette be – később egyébként hozzátette, ezt a képviseletet Jávor Benedek korábbi párbeszédes képviselő vezeti majd január 1-jétől. Kiemelte, a V4-együttműködés megerősítésének fontosságában bár egyetért Orbán Viktorral, Karácsony szerint ezt

vagy együtt verhessük szét az Európai Uniót, és lebontsuk a fékek és ellensúlyok rendszerét”. Hozzátette, együttműködni nemcsak valami ellenében, hanem valami mellett is lehet, ehhez pedig hidakra van szükség a fővárosok között. Kiemelte, fővárosa nem a kormányoknak, hanem a nemzeteknek és a köztársaságoknak van, ezért a fővárosok nem a kormányoknak tartoznak felelősséggel.

Szimbolikus, politikai együttműködés marad, vagy lesz valódi értelme is?

Persze a sok szódagasztás közepette csak egyvalami nem derült ki: a gyakorlatban pontosan hogy fog kinézni az együttműködés, és azon kívül, hogy politikailag jó kép a négy főváros összefogása, milyen konkrétumai is lesznek a Szabad Városok Paktumának? Ezért a korábban EP-képviselő, így a témában jártas Trzaskowskit arról kérdezte az Azonnali, hogy pontosan hogyan is terveznek lobbizni még több, közvetlenül hozzáférhető uniós forrás mellett, illetve, hogy mennyi esélyt lát arra, hogy a következő, 2022-2027-es uniós költségvetési ciklusban több pénz jusson a városoknak közvetlenül. A varsói polgármester szerint a városok, vagy civil szervezetek számára hozzáférhető közvetlen forrásokkal kapcsolatos ötletet az Európai Bizottság már napirendre is vette, az Európai Parlament pedig el is fogadott erre vonatkozó javaslatokat.

Persze a kérdés a tagállami kormányokon is múlik, hiszen nekik kell kitárgyalniuk egymás között a pénzek elosztását, de Trzakowski szerint erre az a megoldás, hogy a fővárosok többféle fórumon is aktívak legyenek, például az Eurocities nevű városok közötti együttműködésben, a Régiók Bizottságában, valamint más fórumokon is.

Ez különösen igaz Lengyelországra, ahol tizenkét ilyen, növekedés szempontjából kiemelkedő város található, de ez ugyanúgy igaz Csehországra, Szlovákiára és Magyarországra is, mondta. Az Európai Uniónál való koordinált lobbizás pedig segíthet a fővárosok céljainak elérésében.

Orosz befolyással nincs erős Közép-Európa

Karácsonytól pedig azt szerettük volna megtudni, hogy együtt tudna-e működni Orbán Viktorral az új közép-európai koncepció kialakításában: a miniszterelnök ugyanis pont a hétvégén, Temesváron beszélt egy új Közép-Európa létrehozásának szükségességéről, ezzel kapcsolatban pedig elkezdtünk megkérdezni romániai értelmiségieket a témáról (a sorozat első részét lásd itt). Karácsony szerint a harminc évvel ezelőtti, liberális demokráciát meghirdető, és az oroszokat hazaküldő Orbán Viktorral könnyebb lenne együttműködni, de „Magyarország nemzeti érdeke, hogy Közép-Európa megkerülhetetlen szereplővé váljon az európai politikában”.

Szerinte viszont a kelet és nyugat között hidat képező Közép-Európa úgy lehet erős, ha az országokban visszaszorítjuk az orosz befolyást, „sajnos pedig azt kell látnom, hogy a magyar kormány ennek ellenkezőjén dolgozik”. Karácsony ugyanakkor kiemelte: nyitott minden együttműködésre,

„Javaslom Orbán Viktornak, hogy olvassa el újra Karinthy Találkozás egy fiatalemberrel című novelláját és hallgassa meg azt a beszédet, amit 1989-ben elmondott a Hősök terén” – összegzett a főpolgármester.

BORÍTÓKÉP: Karácsony Gergely / Facebook.

CIKKÖZI KÉPEK: Illés Gergő / Azonnali