+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Győri Boldizsár
2019. december 15. vasárnap, 10:26
Áll a bál az Egyesült Királyságban a választási kampányok közvetítése körül, és a legtöbben a pártatlanságáról híres BBC-nek mentek neki annak ellenére, hogy volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől.

Igen göröngyösre sikerült a brit előrehozott választási kampány a hagyományos brit sajtó számára, mert soha nem látott elánnal kritizálta a médiamunkásokat mind a konzervatív, mind a munkáspárti kampány, ennek nyomán pedig a nyilvánosság is. A frusztráció jelentős része a BBC-n csapódott le, ahogy azt később látni fogjuk, nem minden alapot nélkülözve:

 

a csatornához november 11 és 24 között huszonnégyezer panasz érkezett, míg máskor két hét alatt ez a szám átlagosan tízezer.

 

A Munkáspárt és a Konzervatívok oldaláról is azzal vádolják a csatornát, hogy szándékosan negatív vagy pozitív fényben tüntetettek fel egyes jelölteket. A hisztéria akkor érte el a tetőpontját, amikor a legtöbb bejelentést kiváltó jeleneten Boris Johnson egy koszorút helyez el: kétezer bejelentés érkezett miatta a csatornához, mert szerintük túl pozitívan ábrázolták a miniszterelnököt. Tény, hogy egy apró ceremoniális bakit valóban eldugtak a BBC tudósításában, Boris Johnson fejjel lefelé helyezett el egy koszorút, ezért az esti híradóban egy régebbi koszorúzós felvételt vágtak be.

 

Ha mindkét oldal szid minket, elfogulatlanok vagyunk?

 

A BBC e hét szerdai műsorában a műsorvezető, Laura Kuenssberg az időjárás és a választói részvétel összefüggéseiről beszélt, amikor mellékesen megjegyezte, beérkeztek a levélen feladott szavazatok, és bár a pártoknak elvileg a hitelesítés során nem szabadna megismerniük a szavazatok tartalmát, „tippjük azért van”, hogy milyen arányban oszlottak el ezek a szavazatok, majd hozzátette, ez alapján a Munkáspártnak elég rosszul áll a szénája. Ez a jelenet utána virálissá vált a közösségi médiában, és olajat öntött a médiát kritizáló tűzre, véleményes ugyanis, hogy a riporternő megszegte-e a Representation of the People nevű törvényt, ami urnazárásig tiltja a részeredmények nyilvánosságra hozatalát.

 

Nehéz eldönteni, hogy ez, vagy Andrew Neil provokációja a miniszterelnök irányába váltott ki nagyobb felhördülést: hagyomány, hogy választások idején a miniszterelnökjelöltek interjút adnak Andrew Neil, egyébként konzervatív riporternek a BBC-n. Mindezidáig ez így is történt, ám Boris Johnson szakított a hagyományokkal, és nem fogadta el a harmincperces interjúra való meghívást. Andrew Neil ekkor a következő szavakat intézte a tévénézőkhöz: 

 

„A miniszterelnökünknek újraválasztás esetén hamarosan Hszi Csin-pinggel, az Európai Bizottsággal, Vlagyimir Putyinnal kell tárgyalnia. Talán nem túl nagy kérés, ha azt mondom, töltsön el velem fél órát, és válaszoljon a kérdéseimre.”

 

A klip hét és fél millió megtekintésnél jár Twitteren, de a „kívánt hatást” nem érte el: érthető, hogy a kampánystáb ezek után a BBC közelébe sem engedte Boris Johnsont, mert bár korábban sem tudott volna érdemben javítani az esélyeit egy interjúval (annál többet veszíthetett volna a kínos kérdések miatt, Jeremy Corbyn például elég gyengén szerepelt korábban), ez után a felhívás után viszont behódolásnak tűnt volna, ha elmegy, és eleget tesz Andrew Neil diktátumának.

 

 

Miért szólt be a BBC?

 

A BBC 1922-es alapítása óta a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás szinonimájává vált, elnyerve ezzel a „nagynéni” becenevet, egyrészt, mert mindig jól ítélte meg, mi kell a nézőknek, illetve mert a kiegyensúlyozottságával mindig a háttérben tudott maradni. Ennek eredményeképpen a BBC Newst és a News at Ten-t hetente tizenkétmillióan nézik meg, négyből hárman olvasnak vagy hallgatnak BBC-t havonta, idén márciusban pedig a leglátogatottabb híroldal volt Nagy-Britanniában. Még azok is, akik közvetlenül nem fogyasztják a csatorna tartalmait, közvetve igen, mert rengeteg klipjüket használják fel itt-ott, vagy osztják meg őket a közösségi médiában. Emiatt a pártok kézzel-lábbal igyekeztek az üzeneteiket belecsempészni ezekbe a híradásokba – egészen mostanáig. 

 

A közösségi média lehetővé tette ugyanis, hogy a politikusok közvetlenül szóljanak a választókhoz: a kiszámíthatatlan újságírók helyett egy kontrollálható csatornán (Twitter, Facebook) folyik a kommunikáció egyenesen a kampányközpontból. Ennek volt a kicsúcsosodása, hogy a fent ecsetelt nézettségi adatok ellenére 

 

Boris Johnson megtehette, hogy nem megy el interjút adni a BBC-nek, emberemlékezet óta először. Ehhez adódott hozzá, hogy a nagy presztízsű tévécsatorna bokszzsákká vált:

 

szidták az euroszkeptikusok, a brexitellenes aktivisták, a skót nacionalisták és a Corbyn-szimpatizánsok. Az eredmény: Andrew Neil tirádája. Azonban nem csak ő húzta fel magát.

 

Sikerült kihúznia a gyufát a konzervatívok kampányközpontjánál a Sky News egy riporterének, Kay Burleynek is. A riporternő azután került feketelistára a konzervatív politikusoknál, miután a konzervatív pártigazgató, James Cleverly távolmaradását egy interjúról a stúdióban egy üres székkel bosszulták meg a kamerák előtt, melyhez hosszan beszélt a műsorvezető, szidva a politikust, „aki csak pár méterre van a színfalak mögött, de nem hajlandó leülni velem beszélgetni”. 

 

A kampány hátralévő részében a konzervatív politikusok kínosan ügyeltek arra, hogy csakis kizárólag a Kay Burley műsora után rögtön kezdődő All Out Politicsban szerepeljenek, ezzel is jelezve, hogy problémájuk nem a Sky News-zal van, hanem a műsorvezetővel. Ezt bizonyítja, hogy azon az egyetlenegy napon, amikor Kay Burleyt helyettesítették a műsorában, egy konzervatív politikus be is ült interjút adni.

 

Amikor Boris Johnson mérgében zsebrevágta a riporter telefonját

 

 

Sikerült a régi rossz viszonyt tovább mérgesítenie a Channel 4-nak is a konzervatívokkal. A párt és a televízió konfliktusa régre nyúlik vissza, a konzervatívok folyamatos baloldali elfogultsággal vádolják a csatornát, melynek kicsúcsosodása – szerintük – az volt, amikor

 

egy klímaváltozásról szóló tévévitában a távolmaradó Boris Johnsont és Nigel Farage-t olvadozó jégszobrokkal helyettesítették.

 

Ezt követte az a bizonyos interjú, mely során a Channel 4 riportere, Joe Pike egy kórházban a padlón alvó gyerek képét szerette volna megmutatni a miniszterelnöknek, aki végül frusztráltságában kivette a kezéből a telefont és zsebre vágta. A jelenetet 11,7 millióan látták Twitteren, Dominic Cummings, a brexitkampány 2016-os levezénylője és Boris Johnson jelenlegi főtanácsadója pedig a „legrosszabb fajtájú újságírás kategóriájába” sorolta az interjút, amit csak olyasvalaki csinál, „akit csak a Twitter-követői száma érdekel”. 

 

 

És A Botrány, Ami Talán Nálunk Is Elérné Az Ingerküszöböt

 

Az egyik legkínosabb jelenet a kampányhajrában Yorkshire-ben történt, ahol Boris Johnson egy tejüzemben pakolta a ládákat a dolgozókkal a hajnali műszakban, amikor váratlanul megjelent az ITV Good Morning Britain (ez egy nagyon népszerű angliai politikai morningshow) riportere, 

 

amire a miniszterelnök sajtósa, Robert Oxley egy kristálytiszta „for fucks sake”-kel (a kurva életbe már) reagált a mikrofontól pár centire, élő adásban.

 

A nagy ijedtség Boris Johnsont egy fagyasztóba kergette, ott várta meg, amíg elvonul az ellenséges média, tökéletesen elrontva egy amúgy remek fényképalapanyagnak ígérkező kampányeseményt. Nem valószínű, hogy ezek után bárki az ITV-től kimaradna a Konzervatív kampányközpont tiltólistájáról.

 

 

Mindezek a botrányok, bár zömében Boris Johnsont és a Konzervatív Pártot érintették kínosan, nem zavarták a választókat abban, hogy konzervatív többséget juttassanak a parlament alsóházába.

 

A december tizenkettedikei választásokon a Munkáspárt 1924 óta nem látott vereséget könyvelhetett el, a Konzervatívok történelmi győzelmet arattak.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás