Vallásos konzervatív tévésztár ütheti ki a lengyel elnöki székből a PiS-t

Sokáig úgy volt, hogy Donald Tusk lesz Andrzej Duda lengyel államfő kihívója, de ő inkább beállt elnökölni az Európai Néppártot az alacsony otthoni népszerűsége miatt. Így sem lesz unalmas a 2020-as elnökválasztás illiberális testvéreinknél: azon ugyanis úgy néz ki, elindul majd a legnépszerűbb tévésztár is, egy Böjte Csabába oltott Márki-Zay Péter.

Hiába nyerte magabiztosan az október 13-i lengyelországi parlamenti választást a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), nem nyugodhat meg Jarosław Kaczyński, az országot informálisan irányító PiS-elnök. Mint azt a Rzeczpospolita napilap és vele együtt egy ideje a komplett legyen sajtó sejteti, a 2020-as elnökválasztáson

Az illető egy vallásos, mérsékelt konzervatívnak számító 43 éves újságíró, Szymon Hołownia, akinek véleménycikkeit a balliberális Gazeta Wyborczától kezdve a katolikus hetilapig, a Tygodnik Powszechnyig mindenhol rendszeresen közlik, de vezetett már tévés tehetségkutatót, közéleti vitaműsort és kifejezetten vallási műsort is. A közszereplésen túl Hołowniának van egy saját humanitárius segélyszervezete is, amely évente nagyjából negyvenezer bangladesi, ruandai, burkina fasói és szenegáli embernek segít adományokkal. Az egyébként pszichológus végzettségű újságírónak a családi élete is kifejezetten példaértékűnek számít lengyel konzervatív szemmel: mielőtt megházasodott volna, kétszer is majdnem katolikus papnak állt, felesége pedig a lengyel hadsereg pilótájaként dolgozik.

Hivatalosan Hołownia ugyan még nem jelentette be indulását – mint a Facebookon írta, erről majd december 8-án beszél –, Marek Migalski lengyel politológus a Rzeczpospolitában már kielemezte előre az esélyeit. Amik kifejezetten jónak tűnnek. Migalski szerint az újságírónak két tényező miatt van esélye nyerni.

1. Egész egyszerűen kedvelik a lengyelek. Több, mint tizenegy évet húzott le egy kifejezetten nézett tehetségkutató műsorvezetőjeként. Szimpatikus, normális a viselkedése, ez a tömegekben jó benyomást kelt.

2. Hołownia világnézetét a lengyel többségi társadalom nagyrészt osztja: mélyen vallásos katolikus, mérsékelt konzervatív, az Európai Unió hangos támogatója. Azaz mind a személyiségét, mind világnézetét tekintve olyan ember, amilyet a közvélemény-kutatások szerint a lengyelek az államfői székben látni szeretnének.

Az, hogy Szymon Hołownia tud-e élni ezzel az eséllyel, és ezáltal veszélyt jelent-e majd a pártok jelöltjeire, köztük a jelenlegi államfőre, az persze attól is függ, hogy kikkel fog majd együtt dolgozni, és hogy fel tud-e hajtani elég pénzt a kampányra. (Stábja és kampányfőnöke már van, és az országot már elkezdte körbeturnézni, legalábbis a Newsweek Polskának erről beszélt elegáns varsói lakásában.) „Ha a pletykák igazak, a tévésztár Hołownia az összes többi jelölt számára fenyegetést jelent” – írta Migolski, hozzátéve, a legnagyobb fenyegetést az újságíró indulása Duda elnök újrázási esélyeire jelenti. A politológus szerint Hołownia eredménye megmutatja majd azt is, valóban kiábrándult-e a politikai elitből a lengyel társadalom, vagy az erről szóló sirámok csak hasztalan rinyálásnak számítanak-e.

A Rzeczpospolitában publikáló politológus a lengyel sajtó többi részéhez képest kifejezetten optimistának számít. Egy nemrég megjelent közvélemény-kutatás szerint Hołowniára legfeljebb 28 százaléknyian szavaznának, ha Dudával állítanák szembe, 48 százalék a PiS-es elnököt választaná – más kérdés, hogy a kutatás egy még csak nem is kampányoló tévésztárt versenyeztetett meg egy hivatalban lévő elnökkel, így legfeljebb csak kiindulási alapnak jó. (Az elnököt két körben választják, vagyis ha senkinek nem jön össze az abszolút többség az első körben, akkor az első kör első két helyezettje mérkőzik meg a második fordulóban.)

Más jóslások szerint az újságíró indulása – ha győzni esetleg mégsem tudna – valamelyik ellenzéki jelöltnek jönne jól, aki így nevető harmadikként nyerné meg az elnökválasztást Dudával, illetve a PiS-szel a kormánypártnak fontos ideológiai kérdésekben szinten mindenben egyetértő újságíróval szemben. És már olyan elemzések is megjelentek eközben, amik azt valószínűsítik, hogy az újságíró az indulásával valójában egy olyan, majd valamikor egy pártban megszilárduló mozgalmat akar beindítani, ami magát a jobbközép ellenzéki Polgári Platform és a PiS közé pozicionálná.

Ki indul még?

Az elnökválasztáson az egyetlen biztos induló eddig a regnáló Andrzej Duda, akit a PiS újfent teljes mellszélességgel támogat.

A jobbközép Polgári Platform (PO) egyelőre nem igazán tudja, kit indítson. Sokáig azt pletykálták, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi, az Európai Néppárt új elnöke lesz a jelöltjük, ám Grzegorz Schetyna PO-elnök épp a Válasz Online-nak erősítette meg, hogy ebből nem lesz semmi: „Tusk volt a legfontosabb jelölt az ellenzéki oldalon. Végül úgy döntött, nem indul a lengyel államelnökségért, nekem pedig nem maradt más, mint hogy elfogadjam a döntését.” Az Euractiv Tusk döntését a volt lengyel kormányfő alacsony népszerűségi mutatóival magyarázza.

Ha pedig az előválasztás megvalósul, azon Małgorzata Kidawa-Błońska korábbi házelnök és 2019-es ellenzéki miniszterelnök-jelölt biztosan elindulna, ahogy – már amennyiben azt más pártok politikusai számára is nyitottá teszik – az Azonnalin csak parasztpártként emlegetett PSL első embere, Władysław Kosiniak-Kamysz is. Érdekesség, hogy szélsőjobboldali pártokat tömörítő Konfederacja szintén előválasztást tart a jelöltek között, itt természetesen a libertariánus-monarchista Janusz Korwin-Mikke is elindul majd.

Hogy a baloldali pártok kit jelölnek, egyáltalán: közösen indítanak valakit, vagy külön-külön, egyelőre nem tudni.

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali