Annak, hogy illiberális, nem sok értelme van – a lengyel szélsőjobb vezetője az Azonnalinak

Szerző: Illés Gergő
2020.07.11. 08:08

Krzysztof Bosakra több, mint egymillió, többségében fiatal lengyel szavazott a lengyel elnökválasztás első fordulójában, és nagyon valószínű, hogy ezek a szavazók döntenek majd arról, hogy vasárnap lesz-e elnökváltás Lengyelországban. De miben hasonlít Bosak pártja a régi Jobbikra? Miért nem politikai példakép Orbán Viktor? Ki kell-e lépni az EU-ból? És miért szavaznak a tradicionalistákra a lengyel fiatalok? Nagyinterjú.

Annak, hogy illiberális, nem sok értelme van – a lengyel szélsőjobb vezetője az Azonnalinak

1,3 millióan szavaztak önre az elnökválasztás első fordulójában, sokak szerint a rendkívül szoros második fordulóban pont ezek a választók dönthetnek. Milyen érzés az, hogyha nem is ön, de az ön választói fogják eldönteni, ki lesz Lengyelország következő elnöke?

Nem volt valami nagy a dilemma, mert már a pártunk második fordulóról szóló nyilatkozata előtt is sokszínűek voltak a szavazóink – a nyilatkozat márpedig arra irányul, hogy rájuk bízzuk, kire szavaznak. Megértjük, hogy egyes szavazóinknak más és másféle motivációi vannak, vannak például gazdasági fókuszú szabadpiacpártiak, mások inkább ideológiailag konzervatívak. Szóval annyira vegyes a szavazóbázisunk, hogy lehetetlen lenne egyetlen nyilatkozattal, jelzéssel vagy utalással rávenni őket, hogy adott esetben megváltoztassák a véleményüket.

Még ha be is jelentené, hogy a kormánypárti jelöltre, Andrzej Dudára, vagy az ellenzéki Rafał Trzaskowskira szavaz, akkor sem hatna?

Ennek egyetlen eredménye lenne: elveszíteném a szavazóim felét. A szavazótáborunk olyan széles és sokszínű, mint még soha. Ezelőtt például a Nemzeti Mozgalomban (Ruch Narodowy, a Konföderáció nevű jobboldali pártszövetséget alkotó egyik párt – a szerk.) dolgoztam, ami

körülbelül olyan, mint a Jobbik Magyarországon, na persze nem a mostani Jobbik, hanem a régi.

Még ezelőtt pedig a Lengyel Családok Pártjában politizáltam, ami egy katolikus-konzervatív formáció volt. Mindkét párt szavazóbázisa hasonló volt, de a Konföderáció sokféle pártot egyesít – a mi Nemzeti Mozgalmunkat, Janusz Korwin-Mikke konzervatív-libertárius KORWiN pártját és Grzegorz Braun tradicionalista-monarchista Lengyel Korona Konföderációját.

De ezen felül a szavazóink többségét még csak nem is az ideológia sodorja hozzánk, inkább olyan polgárokról beszélünk, akik próbálnak aktívak lenni, és próbálják megváltoztatni a lengyel politikát. Arról persze már megoszlik a véleményük, hogy hogyan kéne megváltoztatni.

És micsoda ön pontosan politikusként? Libertárius, identitárius, jobboldali, konzervatív?

Nemzeti-konzervatív, sőt, tradicionalista. Mondjuk vannak olyan tradicionalisták, akik túlságosan a múltba révednek, miközben a jelent már nem értik. Én viszont amellett, hogy tradicionalista vagyok, megpróbálok modern is lenni. Ami pedig a gazdaságot illeti, szabadpiacpárti vagyok, de nem libertárius, inkább ordoliberális.

Nem bontaná szét az államot, szeretne egy pár szabályozást, de a szabadpiac a prioritás?

Már csak azért is prioritás, mert egy erős nemzetet szeretnék.

Erős nemzet pedig nem létezhet az egyén szabadsága és egy szabad társadalom nélkül. Hatékony államot is szeretnék, de olyat, ami nem szociáldemokrata.

6,8 százalékot kapott az elnökválasztás első fordulójában, ez 1,3 millió szavazó. Elégedett? Vagy többet akart?

Többért harcoltunk, és többet is kaphattunk volna. De alapvetően elégedett vagyok, hiszen nagyon erős riválisaink voltak. Trzaskowski beszállt a versenybe, aki sokkal erősebb jelölt, mint a Polgári Platform (PO, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt – a szerk.) előző jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska volt. Így viszont a választás egy Duda-Trzaskowski-versenyfutássá vált, a baloldali Robert Biedroń például szinte az összes szavazóját elvesztette, a parasztpárti PSL jelöltje, Władysław Kosiniak-Kamysz szintén.

A tévés Szymon Hołownia is úgy gondolta, jóval több szavazatot szerezhet, sőt, akár még nyerhet is, mégis 13-14 százalékra volt jó. Én azért vagyok elégedett, mert most ötvenezerrel több szavazatot is szereztünk, mint tavaly a parlamenti választáson, a fiatalok körében is jól állunk, a szavazóim fele például harminc év alatti volt.

Volt egy nagyon érdekes exit poll, ami azt mutatta, hogy a 18-29 évesek körében önnél már csak Trzaskowski népszerűbb egy kicsivel. Miért szavaz Krysztof Bosakra ennyi fiatal?

Persze az idősek is szavazhatnak rám, de ők nem tudnak rólam. A szavazóim többsége az internet miatt ismer, mivel a közmédia a kormánypárt irányítása alatt áll, és ott nem sokat szerepelek.

A köztévébe az egész kampány alatt egyszer hívtak be! Úgy tesznek, mintha nem is léteznék, mert tudják, hogy bevonzanám a szavazóikat

– ezért cenzúráznak mindent rólam és a Konföderációról. A privát tévék és újságok inkább balosak vagy liberálisok, ők sem szeretnek, mert politikailag inkorrekt vagyok – de ők legalább meghívnak szerepelni. Az idősebb konzervatív szavazók tehát nem ismernek, hiszen ők nem néznek liberális tévét, a köztévén pedig ott sem vagyok. A katolikus média is hallgat.

Ők is a kormánypárt Jog és Igazságossághoz (PiS) hűségesek?

Sajnos igen, pedig talán én voltam az egyetlen jelölt, aki száz százalékban katolikus programmal indul, a katolikus médiában viszont egyetlenegy interjúm sem volt. A fiatalok viszont már a közösségi médiából szereznek információt, ott pedig nagyon is jelen vagyunk. Nézze csak meg a YouTube Felkapottak-listáját, egy liberális újsággal készített videointerjúm ott van a hetedik helyen úgy, hogy előttem politikai tartalom nincsen.

A liberális média becsületesebb önnel, mint amelyik a PiS kezében van?

Természetesen!

IDÉN MÁR KÉTMILLIÓ ZLOTY JÁR A TVP KÖZTÉVÉ IGAZGATÓTANÁCSÁNAK, EZ KÉT ÉVE MÉG CSAK 0,8 MILLIÓ VOLT, A TVP DOLGOZÓINAK PEDIG 18 MILLIÓT OSZTANAK KI JUTALMAK FORMÁJÁBAN, EZT KIFOGÁSOLJA BOSAK. FOTÓ: KRZYSZTOF BOSAK / FACEBOOK

Miért ennyire nyitottak a lengyel fiatalok a – legalábbis lengyel keretek között is – keményvonalas jobboldali üzenetekre?

Nem gondolom, hogy az üzeneteim keményvonalasak vagy radikálisak lennének.

Tudom, a mainstream média sokszor így jellemez engem, de ez nem igaz.

Jó, jó, de mégis ön volt a legjobboldalibb jelölt a színtéren.

Nem, hiszen összesen tizenegy elnökjelölt volt. Volt olyan, aki sokkal libertáriusabb, volt, aki sokkal katolikusabb, és volt, aki az üzeneteit tekintve jóval radikálisabb volt nálam. Tehát voltak, akiknek sokkal keményvonalasabb üzeneteik voltak, ők egy százaléknál is kevesebbet kaptak végül, de mégis indultak. Volt, akinek szerintem a PiS segített indulni.

Proxyjelölteket indítottak volna rá önökre?

Igen, szerintem rögtön hármat is.

Hogyan?

Szerintem segítettek nekik aláírásokat gyűjteni. Ahhoz, hogy valakiből jelölt lehessen, százezer aláírást kell összegyűjteni – ezt egyedül lehetetlen megoldani, ha nincs egy egész országra kiterjedő pártstruktúrád, vagy egymillió złotyd. Nekünk például volt egy előválasztásunk, ahová a fenti három kisebb jelöltből kettőt is meghívtunk, hogy méressék meg magukat. Nem jöttek el.

Kit fog támogatni vasárnap, a második fordulóban?

Senkit.

El sem megy szavazni?

Szavazok, de nem mondom el, kire.

Miért?

Mert nem érdemlik meg, hogy nyíltan támogassuk őket. Már a választás estéjén közzétettünk egy állásfoglalást, hogy nem támogatunk senkit, aki nem érdemli meg. Azóta pedig mindkét jelölt manipulációval próbálja magához édesgetni a szavazóinkat, készek bármit mondani, hogy végül rájuk húzzák az ikszet. Duda rengetegszer elítélte már a nacionalizmust, most azt mondja, hogy sok mindenben hasonló hozzánk. Trzaskowski fasisztáknak nevezte a szimpatizánsainkat és a felvonulásainkat – persze ez nem igaz.

Ez a hírhedt függetlenségnapi felvonulás?

Igen. Trzaskowski pedig már azt mondja, hogy tulajdonképpen ő is eljönne felvonulni velünk.

A FÜGGETLENSÉG-NAPI FELVONULÁST SE KIKÖPNI, SE LENYELNI NEM TUDJA A NEMZETKÖZI SAJTÓ, DE A LENGYELEKET IS MEGOSZTJA: EGYESEK SZERINT ERŐSZAKOS NACIONALISTA MASÍROZÁS, MÁSOK SZERINT NEMZETI ÉRZELMŰ LENGYELEK TALÁLKOZÓJA. EZ ITT A 2019-ES FELVONULÁS, A FOTÓ A KONFEDERACJA FACEBOOK-OLDALÁRÓL VAN.

Trzaskowski azt is kijelentette, hogy a gazdasági liberalizmusban az önök pártján áll.

Most ugyanazt mondja, amit én is mondtam a kampány során, hogy megvétóz majd bármilyen adóemelésre vonatkozó törvényjavaslatot elnökként. Valójában viszont ezek az ügyek sosem érdekelték: volt már parlamenti képviselő, EP-képviselő, külügyminiszter-helyettesként ott volt a kormányban, most pedig ő Varsó főpolgármestere, és ezalatt az idő alatt sosem állt ki a szabadpiac és a vállalkozók mellett. És azt is tudjuk, hogy valójában nagyon is progresszív, főpolgármester-helyettesnek egy nyíltan homoszexuálist nevezett ki, aki félmeztelenül fotózkodott a partnerével az ágyban, majd feltöltötte a közösségi médiába.

És ez baj?

Igen! Szerintem nem kéne ilyet csinálnia, még ha homoszexuális, és büszke is rá, akkor sem. Vagy ha igen, akkor legalább vegyenek fel ruhát!

Én sem fotózkodnék a feleségemmel az ágyból. De még nem is a szexuális orientáció a probléma itt, hanem az, hogy ez provokatív, ráadásul szándékosan provokatív. Aztán pedig Trzaskowski főpolgármesterként aláírt egy úgynevezett LMBT-nyilatkozatot, ami persze nem csak ideológiai alapú volt, hanem szembement mondjuk a vállalkozás szabadságával és a szabadpiaccal is. Volt például egy pont, hogy a varsói önkormányzat semmilyen olyan céggel nem működik együtt, amely nem vezeti be ezt az LMBT-politikát.

Mik voltak a követelmények?

Erre már nem emlékszem pontosan. De valamilyen pont volt, ami alapján diszkriminálták volna azokat a cégeket, amelyek nem vetik alá magukat ennek az ideológiának. Szóval Trzaskowski nyilvánvalóan nem elsősorban a szabadpiacot, hanem a baloldali ideológiákat támogatja. Nem hiszünk neki és a hazugságainak. Duda már konzervatívabb, de ő sem olyasvalaki, akiben bízhatnánk.

Donald Tusknak, a PO volt miniszterelnökének volt egy nagyon érdekes tweetje, amiben a Konföderáció szavazóit akarta elcsábítani. Azt írta, „szinte minden elválaszt minket, de pont ezért akarunk veletek nyerni. A PiS-szel sok minden összeköt titeket, de épp ezért akarnak ők titeket elpusztítani”. Erre mit mond?

Szerintem butaság. Először is, a tweet elvileg a szavazóknak szólt, de Tusk gondolkodása már a politikusokét idézi. Több, mint egymillió szavazót nem lehet elpusztítani, legfeljebb meg lehet őket győzni – ez az, amit a politikusok csinálnak a demokráciákban. Tusk viszont nem ezt csinálta, hanem valójában nekünk, politikusoknak címezte az üzenetet, hogy a PiS el akar minket pusztítani. Ez még igaz is, de nincsenek meg az eszközeik hozzá. Sem elég hatalmuk, sem elég bátorságuk nincs mondjuk bebörtönözni minket.

A másik dolog, ahol Tusk téved, az, hogy minket nem a félelem vezet. Nem félünk a PiS-től, kiröhögjük a cinikus politikájukat.

De a PO-tól és Tusktól sem félünk, még akkor sem, ha az ő kormányzásuk alatt még a rendőrséget is bevetették ellenünk.

A VADÁSZAT ÉS A FEGYVERVISELÉS SZABÁLYAINAK MEGVÁLTOZTATÁSA IS OTT VAN BOSAK PROGRAMPONTJAI KÖZÖTT. FOTÓ: KRYZSZTOF BOSAK / FACEBOOK

Milyen formában?

Sokféleképp: akadályozták a felvonulásainkat, megverték az aktivistáinkat. Úgy gondoljuk, hogy a függetlenségi felvonulás idején még provokáltak is a rendőrök focihuligánoknak öltözve, néha előfordult, hogy az erőszakot a tömegben ők indították. Azt is megpróbálták ránk fogni, mikor a 2013-as függetlenségi meneten petárdákkal dobálták meg az orosz nagykövetség varsói épületét. Valójában mi úgy gyanítjuk, emögött is a rendőrség állt. Az is előfordult, hogy a titkosszolgálatok rohamozták meg a radikálisabb aktivistáink lakásait.

Ez még akkor történt, mikor Donald Tusk volt a miniszterelnök. Nem tudom, tudott-e erről, de biztos, hogy van benne felelőssége. Az ő szava tehát semmit nem jelent nekünk. Nem tiszteljük, és szerintünk egyetlen lengyelnek sem kéne elhinnie a hazugságait.

A PiS-kormány minden hibája ellenére is sokkal jobb, mint a Polgári Platform kormánya.

Sokak szerint az ön szavazói például most vasárnap szinte egyhangúlag fognak leszavazni Dudára. Még egy videó is feltűnt, ahol Bosak-szavazók győzködik arról a nézőket, hogy „minden ellenére” Dudára szavaznak majd, és erre bátorítanak mindenkit. Van valami közük ehhez a projekthez?

Ehhez a videóhoz semmi közünk, teljesen független tőlünk. De lehet, hogy a PiS választási csapatával együttműködésben készült, és a PiS adott műsoridőt, megjelenési lehetőséget a videónak. Tisztességtelen lenne ez alapján a videó alapján azt hangoztatni, hogy ez az összes szavazónkra érvényes.

A PiS állt a videó mögött vagy tényleg függetlenül jött az ötlet?

Úgy tudom, az ötlet függetlenül jött, de Duda választói csapata örült a videónak és támogatta azt.

Mi a jobb, egy progresszív, de gazdaságilag liberális Polgári Platform, vagy egy nacionalista, konzervatív, de gazdaságilag szocialista – de legalábbis szociálisabb – PiS?

Szerintem a két párt között nem akkora a különbség. A PiS messze nem olyan konzervatív, mint amilyennek mutatja magát és amilyennek mondjuk a külföldi újságírók gondolják. Egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy egy régi, balosabb törvényt egy konzervatívabbra cseréltek volna.

Még a lengyel családtámogatási program sem tetszik önöknek?

Persze, nagy a gond, a születésszámokkal, valamit kezdenünk kell vele. De ez a program sem igazán konzervatív, hiszen a születési arányszámok növeléséhez nem az első és a második, hanem a harmadik és negyedik gyerek után kéne nagy pénzeket fizetni. Szinte minden lengyel szeretne egy vagy két gyereket, de ezt a programot a PiS úgy tervezte, hogy lehetőleg minél több családnak járjon, így minél több szavazót szerezzenek vele. A születési arányszámok növelése pedig háttérbe szorult. Szóval semmi nem változott azon kívül, hogy az állami kiadások kilőttek az egekbe, és lett egy csomó új PiS-szavazó.

Magyarországgal ellentétben pedig a média és a kultúra szintjén semmilyen változás nem volt a családtámogatásokban, Orbán legalább megpróbált változtatni.

Változtatott is, például betiltotta a genderstudies-programokat, elüldözte a CEU-t is Magyarországról, és nálunk a családtámogatásoknál is a harmadik gyerek után jönnek a nagy pénzek. Orbán jobban csinálja?

Ő legalább a társadalomban, a kultúrában próbál valamit változtatni. Nálunk viszont még rosszabb a helyzet, mint húsz éve, amikor szintén egy hasonló irányultságú kormánya volt az országnak: akkor legalább a köztévén volt egy műsor a család fontosságáról, most semmi. A PiS pedig a parlamentben két életpárti kezdeményezést is leszavazott, pedig az aláírások a konzervatív mozgalmaktól jöttek hozzá.

Azt mondták, a társadalom még nem áll készen erre, és majd kampányt indítanak a kezdeményezések mellett, azóta eltelt három-négy év, és semmi nem történt. Olyan javaslatokat is elfogadtak, amelyek teljesen baloldali követelések: betiltották a gyermekekkel való vadászatot. Illegális az, ha egy tizenhét éves az apjával vadászni menne. Szóval őket a téma valójában nem is érdekli, tehát nem is igazi konzervatívok.

Mikor készültem erre az interjúra, szembejött velem, hogy az ön pártjának hagyományosan nagyon jó a viszonya a Jobbikkal. Kaptak már gratulációt Vona Gábortól 2014-ben, sőt, még az is felmerült, hogy együtt indulnának az EP-választásokon. Most is megvan még a jó viszony, hogy a Jobbik elkezdett néppártosodni?

A folyamatos kampányok miatt nem sok időnk volt követni a magyarországi politikai változásokat. De nem szűnt meg a kapcsolat, két-három éve én is ott voltam a Jobbik kongresszusán, a jobbikosok pedig rendszeresen jönnek a függetlenségnapi menetre egy elég nagy, 30-40 fős delegációval.

Mióta viszont a Jobbik a centrumba tolódott, az együttműködésünk is alacsonyabb szintre került.

Nem vagyunk mérgesek vagy ilyenek, az ő döntésük, mit csinálnak a pártjukkal. Szóval talán nem nekem kéne kommentálnom a Jobbik ügyeit, meg ezt az új pártot, amit csinált valaki…

A JOBBIKNÁL VENDÉGESKEDIK 2017-BEN A LENGYEL DELEGÁCIÓ, BOSAK BALRÓL A MÁSODIK, VONA GÁBOR MELLETT ÁLL. WITOLD TOMANOWICZ / TWITTER

A Mi Hazánkot a jobbikos szakadárokból?

Igen, a politika világa nem egyszerű, mindig vannak változások. Remélem, a magyar nemzetnek hamarosan lesz valamilyen jó nemzeti-konzervatív vezetése.

Orbán nem elég jó nemzeti-konzervatív?

Jó is meg rossz is, bonyolult ügy. Sok éve követem a karrierjét, az EU-beli helyzetről például nagyon jó dolgokat mond, a régió országairól is, meg a liberális demokrácia helyett bevezetendő nemzeti vagy keresztény demokráciáról.

Vagy illiberális demokrácia, ahogy Orbán mondta.

Az illiberális kifejezésnek szerintem nem sok értelme van. Nem a tagadásra kéne építenünk, hanem olyat javasolni, ami jó.

A „keresztény” vagy a „nemzeti” ezért jobb, mint az „illiberális”. Például kell egy bizonyos fokú gazdasági és egyéni szabadság egy szabad nemzetnek. De Orbánnal kapcsolatban is vannak rossz dolgok, például a kormány és az üzleti körök összemosódása, és az ő és a barátai politikai monopóliuma az ország felett. Ez a helyzet sem ideális.

Akkor, ha Orbán nem, ki lenne a példaképe az európai politikában?

Nincs politikai példaképem, politikusokként a saját példaképeinket kell felépítenünk. Minden nemzetnek más-más politikai kultúrája és problémái vannak, butaság lenne ezeket lemásolni. Talán a liberálisok és a baloldaliak között könnyebb párhuzamokat vonni, hiszen az ő mozgalmaik nemzetköziek – a nemzeti konzervatívoknak viszont a saját hagyományaikat kell követniük.

Sok ilyen párt van Európában, jók is, rosszak is, de olyan polgárok minden európai országban lesznek, akiknek igényük van egy euroszkeptikus, tradicionalista, szuverenista, a politikai korrektség és a külföldi ideológiai befolyás ellen küzdő pártra.

Kilépne az EU-ból, ha lenne rá lehetősége?

Talán igen, de egy feltétellel: a lengyelek ezt egy népszavazáson szavazzák meg.

Ettől nagyon messze vagyunk. Az EU-tagságot a lengyelek körülbelül 80 százaléka támogatja, szóval erről beszélni most nem reális. De politikusokként kell egy hosszútávú stratégia erről: a világ államainak többsége nem EU-tag, lehet az EU-n kívül is létezni, és ettől független kereskedni és együttműködni velük.

ORBÁN VIKTOR KÍVÁN SOK SZERENCSÉT ANDRZEJ DUDÁNAK. KELLENI IS FOG, TIZEDSZÁZALÉKOKON MÚLHAT AZ ELNÖKVÁLASZTÁS. FOTÓ: ORBÁN VIKTOR / FACEBOOK

Mi a legjobb és a legrosszabb az EU-ban?

Jó, hogy béke van Európában, hogy szabadon kereskedhetünk és utazhatunk egymás között. A rossz viszont a túlszabályozottság, és brüsszeli bürokrácia centralizációs tervei. Európa öröksége a sokszínűség: az országoknak más-más kulturális és gazdasági rendszereik vannak, nem lehet mindenkire érvényes, egységes törvényeket hozni. Az EU szerintem egy eszköz arra, hogy a sokszínű európai népeket és kultúrákat uniformizálja – ez pedig fenyegetés. A brüsszeli kultúrát pedig teljesen a baloldal uralja, a progresszívek, a liberálisok, a szociáldemokraták és a marxisták.

Megválasztották őket, nincs joguk ahhoz, hogy ők legyenek a többség?

Ha a nyugati nemzetek ilyen politikai eliteket akarnak, természetesen joguk van. De semmi okunk meghajolni a baloldali, nyugati politikai elitek előtt, ha már egyszer a mi nemzetünk nem ennyire baloldali. A lengyel nemzet sokkal keresztényebb és konzervatívabb ennél,

a politikai kultúránk pedig több, mint ezeréves: minket senki ne oktasson a demokráciáról vagy az emberi jogokról!

Sok lengyelnek mintha elege lenne a Polgári Platform és a PiS közötti kétpártrendszerből. Mi a tervük arra, hogy ezt megváltoztassák?

Nincs kétpártrendszerünk, négy-öt parlamenti pártunk mindig van. Szóval az a véleményem, hogy a PO és a PiS közötti háború a média szemszögéből létezik csak. A lengyel média nagy problémája, hogy csak erről a két pártról számolnak be. Hogy miért? Mert úgy a legkönnyebb befolyásolni az embereket, ha csak két szereplőt festünk le, és azt mondjuk, hogy ők háborúznak egymással. Valójában nincs semmiféle háború, a politikai konfliktus szintje talán alacsonyabb is, mint Magyarországon.

Nekem úgy tűnik, hogy ez az elnökválasztási kampány elég kiélezett.

Az újságírók mindig ezt mondják, de semmi különös nem történt. Szerintem a kétpártrendszer problémája megoldódik majd,

ha Jaroslaw Kaczyński már csak a korából adódóan is befejezi a politikai küldetését.

A Polgári Platform politikai identitását kizárólag a PiS-ellenesség adja, szóval, ha Kaczyński már nincs, a PiS valószínűleg szétszakad több részre, és ez majd megkeveri a kártyákat.

Akkor annyi lenne a titok nyitja, hogy majd az idő megoldja?

Igen, talán ez egy jó megfogalmazás.

BORÍTÓKÉP: Krzysztof Bosak / Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek