Nem vagyunk fideszesek, de a kormány a mi családprogramunkat valósítja meg – Skrabski Fruzsina az Azonnalinak

Szerző: Petróczi Rafael
2019.11.26. 07:05

Politikai pártok és cégek is kilincselnek náluk, mondja a kívánt gyermekek megszületését promotáló Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat vezető Skrabski Fruzsina, aki elmeséli a Karácsony Gergellyel készült közös szelfije történetét, és azt is, hogy hogyan kérnek pénzt a kormánytól, pontosabban Novák Katalintól. Interjú.

Nem vagyunk fideszesek, de a kormány a mi családprogramunkat valósítja meg – Skrabski Fruzsina az Azonnalinak

A Három Királyi, Három Királylány Mozgalom egy fideszes szervezet?

Nem. Nekünk ötpárti támogatottságunk van, amit nem is tudom, rajtunk kívül elmondhat-e még más magáról. Amikor 2012-ben átvettem a mozgalom vezetését, rájöttem: nem működik, hogy mindenkitől távol maradjunk. Mert akkor nem kaptunk volna támogatást, nem álltak volna mellénk fontos emberek, nem tudnánk lobbizni egy-egy ügyért. És ha már úgyis a politika közelébe mentünk, igyekeztünk ezt a visszájára fordítani, és megegyezni mind az öt párttal, akik akkor bent voltak a parlamentben. Ennek eredménye lett 2013-ban az az ötpárti nyilatkozat, amiben a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP elkötelezték magukat a népességnövelés és a gyermekvállalás ügye mellett. 

Az akkori nyilatkozat nem inkább politikai számítás eredménye volt? Hogy aláírjuk a szép dolgokat a gyerekvállalásról, kapunk egy ingyenreklámot, aminek aztán semmi valós kötőereje nincs?

Ez a nyilatkozat nekünk jelentett sokat, hiszen bebizonyosodott: az általunk képviselt ügy mellé pártokon átívelően oda lehet állni. És azért sem volt nehéz meggyőzni a pártokat, mert a mozgalomnak nincs ellenzője. Mi nem azt mondjuk, hogy mindenki szüljön gyereket, hanem hogy mindenkinek annyi gyereke legyen, amennyit szeretne. És abban próbálunk segíteni, hogy ehhez adottak legyenek a körülmények. A pozíciónkat tekintve hungarikum vagyunk: minket szeretnek a feministák, a szélsőliberálisok és a vadkatolikusok is.

Visszanézve, a 2013-as egy áldott állapot volt: ma már egy hasonló megállapodást nem tudnánk összehozni.

A MOZGALOM ÉGISZE ALATT ALÁÍRT NYILATKOZATBAN ROGÁN ANTALTÓL VONA GÁBORIG MINDENKI VÁLLALTA, HOGY KORMÁNYON ÉS ELLENZÉKBEN IS TÁMOGATJA A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSÉT CÉLZÓ JAVASLATOKAT. FORRÁS: A MOZGALOM HONLAPJA

Abban, hogy ezt a pártok aláírták, volt szerepe az édesanyját, Kopp Máriát övező tiszteletnek?

Némileg. Azért is írták alá a nyilatkozatot a pártok, mert anyukám nem sokkal előtte halt meg, és mindegyik párt írt gyásztáviratot.

Én meg abból indultam ki, amikor összehívtam a pártokat, hogy ha mindenki ennyire szerette a mamát, akkor hátha aláírnak egy ilyen közös nyilatkozatot.

Akkor lehet, hogy ez mégse az ügynek szólt. Hanem annak, hogy egy embert, aki nemrég vesztette el a sokak által ismert és tisztelt anyukáját, nem fognak visszautasítani, már csak a maguk érdekében sem. Mert hogyan nézne ki a címlapokon, hogy „X párt beintett az anyját gyászoló lánynak”?

Ha ez így lenne, akkor sok mást is aláírnának a politikában, ami valljuk be, nem jellemző. A mi nyilatkozatunk aláírását követő napon az MSZP ki is hozott egy határozatot, hogy semmit nem ír alá a Jobbikkal. Emiatt nem sikerült őket egymás mellé állítani a nyilatkozatról tartott sajtótájékoztatón. Az aláírását ugyan senki nem vonta vissza, de nem erőltetjük, hogy legyen egy újabb közös nyilatkozat.

Csoda, hogy egyszer megtörtént, és mi erre hivatkozva mondhatjuk, hogy egy nemzeti ügyet képviselő, pártok felett álló civilszervezet vagyunk. Ha megnézzük amúgy a pártokon túl, hogy kik támogatnak bennünket, ugyanezt lehet látni. Csak még nem jöttünk elő minden támogatónk nevével.

Miért nem?

Ez kommunikációs stratégia. Ha egyszerre dobjuk be az összes támogatónk nevét, akkor elsikkad egy-egy amúgy jelentős személy. Például most Karácsony Gergelyé.

Mert hogy Karácsony Gergely, az új budapesti főpolgármester többek között önöket is meghívta a Városháza udvarának átadójára, és biztosította a civileket, hogy a fővárosi vezetés partnerként gondol rájuk.

Igen, még közös szelfit is csináltunk a főpolgármesterrel.

Ki kezdeményezte a közös szelfit?

Én, Karácsony pedig mondta, hogy ez neki megtisztelő. Nem tudtam, hogy mit gondol rólunk, de a beszélgetés során kiderült, hogy olvassa a Facebook-posztjaimat, és értékeli a mozgalom munkáját. Nagyon fontos lenne, hogy legyen pár dolog, aminek legalább az alapjaiban egyetértünk. A gyermekáldás ilyen.

De közben ha körülnézünk, jó eséllyel találunk jó pár olyan szülőt, aki valószínűleg egész életére lelki nyomorékká teszi a gyerekét azáltal, ahogy beszél vele, ahogy nem törődik vele, ahogy lelkileg terrorizálja.

Éppen most készítek arról egy filmet, hogy hogyan lehet feldolgozni a gyerekkori traumákat. Nyilván az lenne a legjobb, ha mindenki ideális környezetben nevelkedne, de még ha nincs is így, az nem okoz visszafordíthatatlan károkat, sokan képesek ezt feldolgozni. De még egy rossz szülőnél is rosszabb, ha valakinek állami gondozottként nincs semmi mintája. Akinek viszont van legalább egy negatív mintája, mondjuk egy alkoholista szülő, az tud hova nyúlni, és tenni az ellen, hogy a rossz mintát lemásolja. Böjte Csaba árvaházába például nagyrészt olyanok kerülnek, akiknek a szülei bűnelkövetők. És ehhez képest a ma már hatezer ott nevelkedett gyerek közül talán ha egy került börtönbe.

A mozgalomnak pedig nagy feladata, hogy ráébressze az embereket arra: nem leszünk tökéletes szülők, de bármilyen furcsa, ettől a gyerek még lehet boldog.

Nem kéne félni, mert a gyerekek hihetetlen, hogy mi mindent kibírnak. Azzal nem teszed lelki nyomorékká a gyereked, ha néha ráüvöltesz, ha nem vagy mindig igazságos, vagy ha hagyod este sírni, mert annyira kivagy, hogy inkább alszol. Annyi a lényeg, hogy meg kell adni a visszacsatolás lehetőségét: meg kell beszélni a gyerekkel, hogy mi történt, és akár bocsánatot is kérni tőle.

És ehhez képest nemrég volt egy felmérésünk, ami azt mutatta ki, a mai egyetemisták második helyen azért nem akarnak gyereket vállalni, mert félnek a szülői szereptől. Első helyen volt a stabil partner hiánya, harmadikon pedig az anyagi helyzet és a karrier.

Akkor tulajdonképpen Márki-Zay Péter gyereknevelési módszereivel sincsen probléma, ha utólag megbeszéli a gyerekeivel, hogy miért pofozta fel őket?

A pofozás szerintem rossz mintát ad, az agresszió agressziót szül. Ha valaki veri a gyerekét, ne csodálkozzon, hogy a gyerek megharapja az oviban a társait. Az embernek tudnia kell kontrollálni a fizikai ingereit. Én sose ütöttem meg a gyerekem, és nem is akarom, vannak más eszközök is. A múltkor például átszaladt az úttesten a kocsihoz a gyerek, én meg azt mondtam neki: amíg nem kér bocsánatot, és nem ígéri meg, hogy ilyet soha többet nem csinál, addig nincs filmnézés.

Visszatérve Karácsony Gergelyre: a beszélgetésük alapján örül, hogy ő lett a főpolgármester, nem pedig Tarlós István?

Nem gondoltam volna, hogy ő fog nyerni. Tarlós Budapestjét csodálatosnak tartom. Újságíróként behatóan ismertem a Demszky-érát, az szörnyű volt, Tarlós István pedig megváltás volt, gyönyörű lett Budapest. Jobban örültem volna, ha Tarlós marad. Karácsonyról is alapvetően jó véleménnyel vagyok, csak nem hiszem, hogy az általa vitt kompromisszumos politikával, gyurcsányostul és mindenestül működni lehet. Science fiction, ami most van, hogy a Jobbik összefogott Gyurcsánnyal.

Szívből utálom Gyurcsányt, nem örülök, hogy ő is ott van Karácsony mögött, de meg kell adni Karácsony Gergőnek a bizalmat.

Tisztelem Karácsonyt azért is, mert egy ilyen durva kampányt iszonyat nehéz ép ésszel, higgadtan, mindenféle kirohanás nélkül végigcsinálni.

Tarlós István viszont nem bírta idegekkel ezt a kampányt, elpattant nála egyszer-kétszer a húr. Például megafonnal leüvöltötte Tordai Bence fejét.

Igen. De ezt is megértem. Nem vagyok politikus, nem tudom, hogyan lehet kezelni ezeket a helyzeteket. Iszonyatosan tisztelem a politikusokat, hogy kibírnak ilyen kampányokat, vagy hogy képesek elmenni arra a sok protokolleseményre. Politikusnak lenni az egyik legnehezebb foglalkozás, és náluk többet kevesen dolgoznak. De attól függetlenül, hogy ki van éppen hatalmon,

nekünk az a fontos, hogy megszülessenek a gyerekek: a fideszes és a nemfideszes gyerekek is.

Van konkrét elvárásuk az új budapesti városvezetéstől?

Az, hogy hatalomra kerülve tartsák magukat ahhoz az ötpárti nyilatkozathoz, amit aláírtak 2013-ban. Ilyen szempontból is jó ez a dokumentum: ha valaki – még ha az a Fidesz is – a családok ellen tesz (például megadóztatja a kismamákat, mint Bajnai Gordon), kivonulunk az utcára, és mutatjuk, hogy tessék nézni, a saját aláírásukat hazudtolják meg. Remélem, nem lesz erre szükség. Rendszerszintű intézkedéseket persze csak kormányon lehet foganatosítani, de azért lehet tenni alsóbb szinteken is a családokért. Lehet például bérlakásokat adni, lehet óvodát, iskolát, játszóteret fejleszteni, vagy közösségi programokat szervezni.

Tart attól, hogy az ellenzéki vezetésű kerületekben nem lesz olyan egyszerű ezekért lobbizni?

Nem. Nem találkoztam még olyan polgármesterrel, aki ne lett volna nyitott arra, hogy minél több gyerek szülessen a kerületében. De vannak együttműködéseink, amik kiderülnek, hogy folytatódnak-e az új városvezetésekkel is. A IX. kerületben például Bácskai János idején minden megszületett kisbaba kapott egy babazászlót. Ez egy szimbolikus dolog: ha a halottak előtt fekete zászlóval tisztelgünk, akkor az újszülötteket üdvözöljük egy fehér zászlóval, rajta egy gólyával. Megkapják a babazászlót a családok, és kitehetik az ablakba, büszkén hirdetve, hogy náluk született egy gyerek.

És ki is tették?

Igen, és nem csak a családokban, hanem munkahelyeken, állami intézményekben is. Nem tudom, ezzel most mi lesz, de jó lenne, ha a Baranyi Krisztina-féle kerületben is adnának a családoknak babazászlókat. De vannak más kerületek is, ahol támogatják a helyi szervezetünket, segítik a helyi rendezvényeink megszervezését – kiderül majd, hogy ezek folytatódnak-e. Sokba nem kerülünk, úgyhogy nem látom, miért ne folytatódhatnának.

Hogyan alakulnak ki ezek a kapcsolatok? Önök keresik meg a városvezetést, a politikusokat, hogy csinálnának itt valamit, vagy fordítva, a politikusok jönnek önökhöz?

Most már alapvetően ők keresnek minket.

Akkor ez nem mindig volt így.

Nem, kezdetekben nem kerestek minket semelyik oldalról. Az ötpárti nyilatkozathoz is én hívtam össze a pártokat.

Ahogy nőtt a szervezet, ahogy egyre fajsúlyosabbá váltunk, úgy fordult át a folyamat, és úgy keresnek egyre inkább a politikusok minket.

De nem lehet azt mondani, hogy régen csak ez, ma meg csak az van. Ahol például vannak helyi szervezeteink, központilag mi kerestük meg a polgármestereket. Ugye ahhoz, hogy gyerekek szülessenek, a legfontosabb a helyi közösségek létrehozása. Ha ez megvan, akkor találnak az emberek párt maguknak, vagy akár barátokat, akikre rá lehet bízni egy délután a gyereket, és nem kell bébiszittert fizetni.

Szervezünk találkozókat, foglalkozásokat a különböző generációknak, vannak baba-mama klubok, apaklubok, vannak előadásaink, programjaink különböző témákban, például a család és a karrier összeegyeztetéséről vagy a párkapcsolat erősítéséről. Ezek viszont pénzbe kerülnek: ki kell bérelni például egy megfelelő helyet, ahol megszervezzük ezeket a programokat. Ilyenekben tud sokat segíteni, ha a helyi szervezetünknek van kapcsolata a polgármesterrel. Jelenleg húsz helyi szervezetünk van, mindnek harmonikus együttműködése van a településvezetéssel.

Kopp Mária hírneve, személye mennyit jelentett a kapcsolatépítés szempontjából?

Anyukám egy tudományos celeb volt, hívták mindenhova, az ATV-től kezdve a Hír TV-ig, mindenki tisztelte a tudományos szférában és azon túl is. Így anyukámnak volt egy erős kapcsolati hálója, amit a 2012-es halála után megörököltem tőle, és tudtam használni. Eleinte gyanúsan méregettek, hogy ugyanazt fogom-e csinálni, mint anyukám, vagy beállok a Fidesz mögé. Mi a kezdetektől úgy gondoltuk, hogy ugyanazt folytatjuk, amit anyukám elkezdett például a Népesedési Kerekasztallal, és remélem, ezt mások is így látják.

Az egy dolog, hogy leülnek önökkel beszélgetni a politika oldaláról, az meg egy másik, hogy mennyire hallgatnak önökre.

Azt a gyermektámogatási rendszert, amit ma látunk, anyukámék dolgozták ki. Ha elolvas egy 2010-es Kopp Mária-interjút, mindent, amiről ott szó esik, mára a kormány megvalósította. Például a családi adózást francia mintára ők találták ki, ahogy a családi napközik, bölcsődék ötlete is innen jön.

Ellopta a Fideszt ezeket önöktől?

Nem erről van szó. A Fidesz átvette a szlogenjeinket, a programpontjainkat. Ez minket nem zavar, mert az a célunk, hogy terjedjen az ige.

Az biztos, hogy ezt az egészet Magyarországon mi kezdtük el, és a mi koncepciónk alapján alakította ki a Fidesz a családtámogatási rendszert.

De egyszerűen se szó, se beszéd átvették önöktől ezeket, vagy leültek erről egyeztetni is a politikusok a mozgalommal?

Utóbbi. Anyukám halálakor szinte egyből behívott minket egyeztetni Balog Zoltán, az akkori EMMI-miniszter. Novák Katalin már az első perctől együttműködik velünk, még mielőtt család- és ifjúságügyért felelős államtitkár lett volna. Úgy, hogy már az elején megmondtuk: mi nem leszünk fideszes szervezet, nem használhatnak minket szócsőként, nem kérhetnek tőlünk szívességeket. De ilyenre nem is volt példa, amennyire emlékszem, az egyeztetések a kormányzati oldallal viszont rendszeresek.

Szoktak is önökre figyelni ezeken az egyeztetéseken?

Igen, befogadják a javaslatainkat. Van persze köztük olyan, ami vár a sorára. Leadtunk egy kész koncepciót arra, hogy hogyan lehetne az egyetemista korú fiatalok gyermekvállalását támogatni, például a családi kollégiumi szobák rendszerével. Mert egyébként hiába van diplomás gyed, az önmagában kevés: abból nem tudsz fenntartani egy családot, főleg úgy, hogy csak az anyának engedik el a tandíjat, az apának nem. A javaslatunkra még nem reagáltak kormányzati részről, de azt se mondták, hogy nem csinálják meg. Gondolom, ez ott van valahol az illetékesek asztalán, és remélem, hogy a következő családvédelmi akciótervben már ezt is viszontlátjuk.

De kifejezetten örülünk annak is, hogy a kormány is azt az alapvető, az ügynek nem ártó szemléletet követi, hogy a kívánt gyerekekről beszéljünk, ne pedig arról, hogy mindenki szüljön. Hogy ebben mekkora hatásunk volt, nem tudom.

Azért Kövér László a 2015. decemberi Fidesz-kongresszuson azt mondta: „szeretnénk, hogyha a lányaink pedig az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, hogyha unokákat szülhetnének nekünk”.

Ez más, ezzel egyet lehet érteni. Volt nekem is mindenféle sikerem, de annál nagyobbat, minthogy megszültem a gyerekemet, nem tudok mondani. Életet teremtünk, ami egy csoda. De olyanokat mondani, hogy szülni kötelesség, egyszerűen hülyeség. És nem is mondanak ilyeneket.

Beszélgettem kormányzati kapcsolatokért felelős, vállalati emberrel, aki azt mondta: minden javaslatuknál, kérésüknél a politikus fejével gondolkodva kellett eladniuk magukat, arra helyezve a hangsúlyt, hogy abból az ügyből a politikus mit profitálhat. Ön hogyan látja, máshogy kell beszélni a politikusokkal, hogy meghallják, amit mondani akarnak?

Az biztos, hogy el kellett érnünk, hogy a politika figyeljen ránk, mert az államnál van a pénz. Eleinte, 2010 környékén mennünk is kellett koldulni a támogatásokért.

Koldulni vagy lobbizni?

Ezt inkább koldulásnak hívnám.

Eleinte ment is a vita Novák Katalinnal. Ő azt mondta, mi nem kormányzati intézmény vagyunk, akkor próbáljunk megélni a piacról.

Ezzel teljesen egyetértek, azóta is ezen dolgozunk, és most már a pénz harminc százalékát piaci szereplőktől kapjuk, csak ennek Magyarországon nincsen kultúrája. Elmentünk mi cégekhez is, de ha azoknak volt is CSR-tevékenységük, inkább az ismertebb témákkal foglalkozó szervezeteket támogatták, mint a beteg gyerekeket segítő Bátor Tábort vagy a környezetünkért tevő Greenpeace-t. Szerencsére ezt a minisztérium is látja, és elfogadja, hogy kell egy átmeneti idő, amíg az állam támogat minket. És négy-öt éve kapunk is már tőlük támogatást. Azt se rendszeresen, hanem pályázat útján konkrét projektekre, aminek az a hátránya, hogy nem tudunk évekre előre tervezni.

Szóval ha sokat beszélünk a kormányzati szereplők lelkére, végül beadják a derekukat, és kapunk pénzt.

Azért nem. Kell az is, hogy fontos legyen az állam számára is, amit csinálsz. Mi tulajdonképpen egy állami feladatot látunk el úgy, hogy az állam nem is mindig tudná megtenni azt, amit mi. Ott van például a párkeresés.

Pedig milyen szép is volt az állam által szervezett társkereső táncparti...

Olyan vége is lett annak, amilyen. Mert az állam az ilyen közösségteremtő eseményeket nem tudja megcsinálni, erre civilek kellenek.

De miért?

Mert nem lehet pártpolitikailag azt mondani, hogy gyere bulizni és párt keresni.

És ha egy civil mondja ezt, az hitelesebb?

Igen. A pénzügyi helyzetre visszatérve: el kell indítani valahogy a dolgot. Ha elég aktív vagy, és letettél már valamit az asztalra, jönnek a cégek maguktól is. És az is a tapasztalat, hogy jobb megvárni, amíg ők jönnek hozzád, minthogy te menj oda nyávogni. Még ha nagy nehezen el is jutsz a vezérigazgatóhoz, inkább adnak neked öt forintot, csak hagyd már őket békén. Viszont ha ők keresnek meg téged, akkor már biztos lehetsz abban, hogy az a cég úgy gondolja, neki jó PR, ha téged támogathat.

Ebben például sokat segít az Év Családbarát Vállalata díjunk, amit minden évben kiosztunk azoknak a kis-, közép-, és nagyvállalatoknak, akik sokat tettek ilyen téren. A British Telecom tavalyi PR-tevékenységét például az segítette a leginkább, hogy tavalyelőtt megkapták ezt a díjat. Emiatt ment oda leginkább a minőségi munkaerő. És ezután kerestek meg ők minket, hogy csináljunk egy közös, a családbarát munkahelyi mentalitást népszerűsítő kampányt Muti Hol Dolgozol néven, amikor a szülők beviszik a munkahelyükre a gyereküket, hogy lássák ők is, anya-apa hol dolgozik. És ehhez a British Telecom biztosította a profi PR-céget és a kellő forrásokat.

És ugyanez működik akkor a politikában is. Ha profi PR-céget nem is kapsz a kormánytól, de ha már van reputációd, figyelni fog rád.

Igen. Mondom, most már jellemzően a politikusok keresnek meg minket, és nem mi őket. Lásd Karácsony Gergelyt. A meghívott civilek között nem is volt más családszervezet rajtunk kívül.

Meglepte a meghívás?

Igen, és nagyon szimpatikus, hogy erre nagyon hamar, a megválasztását követő harmadik napon már sor került.

Minden pártnak ajánlom azt a nyitottságot, amit most tapasztalok Karácsony Gergelyék részéről.

Nagyon jól kommunikál az új főpolgármester, az biztos, és nem csak a kampányban. Személyesen találkozva vele is úgy látom, hogy kedves, felismer téged, mond valamit, amiből kiderül, hogy tudja, mit csinálsz. Nyilván azért is nyert, mert ilyen ügyesen tud viselkedni és kommunikálni. Adjuk meg az előzetes bizalmat, hogy ez a valóság, és nem csak egy jól eljátszott színdarab.

Viszont azt mondja, jellemzően a politikusok keresik meg önöket, többes számban. Kikre kell még gondolni Karácsony Gergelyen kívül?

Például megyei vezetőkre, polgármesterekre, szakpolitikusokra.

Van különbség abban, hogy inkább kormánypárti vagy ellenzéki politikusok keresik önöket?

Ez vegyes. Az keres meg minket, akinek valamiért a látómezejébe kerülünk. Például mert felmerül az elöregedés problémája a településén, és valahogy vissza kéne csábítani a fiatalokat. Most például a Magyar Falu Programban segítünk.

Ez mit jelent?

Ott ugye a faluk pályázhatnak állami pénzekre programalapon. Mi meg adunk a településeknek egy „étlapot”, rajta azokkal a programokkal, amik máshol már bejöttek. Ők eldöntik, hogy mit szeretnének belőle megcsinálni, és mi segítünk a megvalósításban.

Nehezebb vagy könnyebb a munkájuk most, hogy a családpolitika előtérbe került 2014 óta? Mert mondhatjuk azt is, hogy ha a politikának is kiemelten fontosak a családok, akkor a mozgalomnak is könnyebb dolga van, de mondhatjuk azt is, hogy mert átpolitizálódott, megosztóvá vált a családok témája, ezért nehezebb képviselni a gyermekvállalás ügyét.

Mindkettőt érezzük. Szemléletformáló civilszervezet vagyunk, és így könnyebb, hogy nem nekünk kell felhozni, hogy a gyerekvállalás jó, megéri és boldog leszel tőle. Viszont a téma felszínre kerülése ellenreakciókat is szül, például a mai tizen- és huszonévesek között, akik nem akarnak még gyereket vállalni. Náluk a gyerek említése inkább negatív reakciót szül. Ezért mi ketté is fogjuk választani a kommunikációnkat: a huszonéveseknek inkább a boldogságról, a párválasztásról, a karrierről fogunk beszélni, és csak a felsőbb korosztálynál fogjuk szóba hozni konkrétan a gyermekvállalást.

Személyes tapasztalatai alapján Novák Katalin milyen személyiség?

Na, ha Karácsony Gergely mondjuk hatpontos egy tízes skálán, akkor Novák Katalin kilenc. Ő egy nagyon jó vezető, iszonyatosan koncentrált, ott helyben, gyorsan felfogja a dolgokat, dönt és halad tovább. És ehhez megvan neki a jól felépített szervezete és a munkatársai. És azért fontos, hogy ő hiteles családtémában: van egy jó házassága és három gyereke. Ilyen szempontból Karácsony Gergely is hiteles. Meg Novák Katalin nagyon jól kommunikál minden irányba. Gyakorlatilag ő lobbizta be a családtémát a fő politikai témák közé, ez az ő személyes varázsának köszönhető.

Ő nem egy dúvad személyiség – ami azért valljuk be, előfordul a Fideszben –, hanem egy jó diplomata, aki nagyon jól ismeri a protokollt.

Mondok egy példát. Itt volt a spanyol családügyi miniszter valami konferencia miatt. Novák Katalin meg meghívta őt, Balog Zoltánt (akkor még ő volt a miniszter), Demény Pál demográfust és engem egy vacsorára a saját lakására. Ő sütött-főzött, ott voltak a gyerekei meg a férje is. Ez egy nagyon jól kitalált esemény volt: nyilván a miniszternek megtiszteltetés volt, hogy Novák Katalin a magánlakásán fogadja, főz rá, és még egy ilyen izgalmas társaságba is rakja, ahol van politikus, kutató és civil is.

Nagy érvágás lenne önöknek, ha Novák Katalin távozna erről a területről?

Az biztos, hogy a családpolitika rajta múlik, és sokat jelent, hogy hiteles emberként ő ezt képviseli. De egyébként meg a miniszter adja a pénzt, hozzá pályázunk. Ez így volt Balog Zoltán és így van Kásler Miklós alatt is. Gondolom, azért sokat jelenthet, hogy ha a miniszter megkérdezi Novák Katalint, ő rábólint-e arra a szervezetre, vagy sem. Káslerrel személyesen csak egyszer, a hivatalba lépése után nem sokkal találkoztunk.

Azóta egyszer sem?

Nem, de nem is kell. Ha lenne olyan ügy, ami miatt közvetlenül őt kéne megkeresnünk, szerintem tudnánk találkozni.

Akkor mindig Novák Katalinnal tárgyalnak.

Még azt sem mondanám. Leginkább Beneda Attila helyettes államtitkárral tárgyalunk, vele nagyon intenzív a kapcsolatunk. És ha az adott témáról csak államtitkári szinten lehet dönteni, akkor találkozunk Novák Katalinnal.

Átlagosan milyen gyakran találkozik Novák Katalinnal?

Évente egy nagy átbeszélést fixen tartunk: ekkor

leadunk egy harminc vagy akár ötven programból álló listát, hogy ezt tervezzük, ezekre kell pénz, átbeszéljük őket, és végül Novák Katalin megmondja, hogy ezekből mi az, amit hajlandóak támogatni, és mi az, amit nem.

De találkozunk többször is, például összefutunk konferenciákon. Sőt, ha olyan van, sms-ezünk is. Most nyáron például küldött egy képet, ahogy a nyaraláson a szüleim könyvét olvassa.

A programjaik mekkora százalékára kapnak támogatást állami oldalról?

Most ötvenprogramos listát adtunk le, abból húszat valósítottunk meg.

Vannak olyan programok, amiket tipikusan támogat vagy amiket pont, hogy nem támogat a kormány?

Nem igazán. Ami most nagyon tetszett Novák Katalinnak, és a Családok Évében el is kezdtük, az az egyszerre felemelt gyerekek világrekordja, amikor tízezernél is több gyermeket emeltek egyszerre a levegőbe a hozzátartozóik az ország tizenkilenc pontján, így hívva fel a figyelmet a gyermekvállalás szépségeire. Ez egy nagy költségvetésű program, nagy helyeket kell kibérelni, úgyhogy azt csak úgy tudtuk megcsinálni, hogy kaptunk hozzá állami forrást. Amiket meg nem támogatnak, azok inkább olyan programok, amiket nem éreznek annyira erősnek, hogy arra pénzt áldozzanak.

Nem vette rossz néven, hogy a kormány létrehozta az édesanyjáról elnevezett Kopp Mária Intézetet? Az azért már mégsem civil, hanem politikai gyökerű intézet.

Nem, mert az egy tudományos intézet, ami a család- és népesedéspolitikához kapcsolódó kutatásokat végez. Ez anyukám tudományos munkájának folytatása. És kell is az ott végzett munka, hogy előrébb lehessen lépni. Akkor nem lesz gyerek, ha a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom összevissza szervez programokat, csak akkor, ha a tevékenységünket megfelelő háttértudásra tudjuk alapozni.

Megkérdezték azért, mielőtt létrehozták ezzel a névvel az intézetet?

Igen. Az volt a feltételem, hogy ha anyukám nevét viseli, akkor ez egy tudományos intézet legyen, és az a tudományos nyitottság jellemezze, ami a mamát is. Erre ígéretet is kaptam.

És be is tartják?

Úgy látom, igen. És erre vannak garanciák is. A tudományos vezető például anyukám volt munkatársa, Székely András. A debreceni Kopp Mária Intézet vezetője, Engler Ágnes meg a mi tudományos vezetőnk. Az országos szervezet elnöke, Fűrész Tünde szintén dolgozott a mamával. Szóval szervezetileg nincsen közünk a Kopp Mária Intézethez, de sok kapcsolatunk van ott, és rendszerint hívnak is minket a rendezvényeikre. Az kérdés persze, hogy mi lenne ezzel az intézettel egy kormányváltás esetén, ha mondjuk egy abortuszpárti vezetőt raknának az élére.

De az miért lenne baj? Önök mondják azt, hogy a kívánt gyermekek szülessenek meg. Az abortusznak hála meg nem kényszerülnek bele a szülőségbe olyanok, akik ezt nem akarják.

Attól még, hogy örülünk annak, hogy megszületik a kívánt gyerek, nem kell örülnünk annak, hogy megölik a nem kívánt gyereket.

Nem vesszük elég komolyan az abortuszt. Szeretnénk is elérni, hogy a gimnáziumi szexuális felvilágosításba bekerüljön, hogy az abortusznak milyen fizikai és lelki következményei vannak, és hangsúlyozzák, hogy ez nem egy fogamzásgátlási eszköz. Ráadásul – amennyire látom – sokan, akik átesnek egy abortuszon, nagyon nehezen tudják ezt feldolgozni, és ez is oka lehet annak, hogy később nem mernek gyereket vállalni.

Fognak az abortusz betiltásáért lobbizni?

Mivel a mozgalom hivatalosan a kívánt gyerekekkel foglalkozik, ezért nem mondunk véleményt az abortuszról. Az előbbit sem a szervezet nevében, hanem magánvéleményként mondtam. A szervezet szintjén annyiban foglalkozunk csak ezzel, hogy az abortuszok megelőzéséért tegyünk például azáltal, hogy ezt a szexuális felvilágosítás részévé tegyük.

Hol tart ma Magyarországon a civil szféra?

Óvodások vagyunk. Ott vannak persze a profi, nemzetközi hátterű civilszervezetek, de a tisztán magyar gyökerű civilszervezetek most tanulják, hogy hogyan is kell ezt csinálni.

És itt most nem csak a szervezeti, szervezési nehézségekre gondolok, hanem arra is, hogy a civilségnek, a civil létnek nem alakult ki kultúrája a rendszerváltás után. Óvodás szinten próbáljuk elhinteni azt a gondolati magot, hogy jó dolog részt venni egy civilszervezetben. Ebben egyébként sokat segít az a kötelező ötven óra közösségi munka, amit a középiskolásoknak el kell végezniük. Mert legalább így találkoznak civilszervezetekkel.

Nem találkoztam még olyan érintettel, aki ezt szerette volna. Sokkal inkább olyannal, aki elküldte a búsba azt, aki kitalálta, hogy még ezt az ötven órát is a nyakába varrják, amikor amúgy is agyon terheli őt az oktatási rendszer.

Ahhoz, hogy a fiataloknak egyáltalán fejükben legyenek a civilek, kell, hogy találkozzanak velük. És nem lesz attól semmi baja a gyereknek, ha hazakísér fogyatékos gyerekeket, ha mesét olvas nekik, ha szemetet szed, vagy ha eljön a konferenciáinkra önkéntesként jegyszedőnek. A fodrászomnak panaszolta pont egy ügyfele, hogy a fia állandóan el akarja rángatni őt a mi család- és karrierelőadásainkra, mert a fiúnak annyira megtetszettek ezek, amikor nálunk volt jegyszedőként önkéntes a kötelező közösségi munkája részeként. Nem mellesleg az önkéntesség nagyon sok képességet is fejleszt. Nem véletlen, hogy Amerikában az önéletrajzod egyik legfontosabb része, amit néznek is a munkáltatók, hogy milyen helyeken és mennyit önkénteskedtél.

Abban van változás az elmúlt években, hogy a versenyszféra mennyire figyel oda a civil szférára, mennyire támogatja azt?

Van változás, de leginkább az olyan civilek esetében, akik olyan klasszikus ügyekkel foglalkoznak, mint a beteg gyerekek. Ennek már van kultúrája. De azért en bloc van szerencsére előrelépés, ami mondjuk a környezeti feltételeknek is köszönhető. Ha munkaerőhiány van, kénytelenek a cégek valamit csinálni, hogy magukhoz csábítsák a munkavállalókat. És

a mai világban a családbarát munkahely a legjobb márkaépítési jelző, amit megszerezhet egy cég.

Ezért is van az, hogy iszonyat sokan, és köztük rendkívül nagy cégek is versengenek az Év Családbarát Vállalata díjunkért, és sírnak, ha nem sikerül elnyerniük.

FOTÓK: Fekő Ádám / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek