+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 1. péntek, 19:15
Szászországban a migrációs válság óta különösen erős a szélsőjobb, most a tartomány központja, Drezda szokatlan javaslatot fogadott el emiatt.

Nem mindennapi döntést fogadott el szerda este a kelet-németországi Szászország tartományi fővárosának városi képviselőtestülete: Drezdában ugyanis „nácivészhelyzetet” hirdettek a városban jelentős szélsőjobboldali aktivizmus okán – tudósít a Die Welt.

 

Megszavazták, de a név nem mindenkinek tetszik

 

A kétségkívül figyelemfelkeltő döntést a város szerdai döntése szerint azért kellett elfogadni, mert a képviselőtestület úgy vélte,

 

„az antidemokratikus, antipluralista, embergyűlölő és szélsőjobboldali viselkedés és tevékenység, beleértve az erőszakot egyre nyíltabbá válik Drezdában”.

 

A „nácivészhelyzet”-kifejezés egyébként egészen a német viccpárt Die Partei (tudjátok, akinek az elnökével mi is csináltunk már videót) drezdai helyi képviselőjétől, Max Aschenbachtól ered. A Die Partei a maga módján rendszeresen fellép a szélsőjobb ellen, Türingiában például 2800 liter sört osztogatnak szét annak a falunak a lakosai között, ahol alig szavaztak a szélsőjobbos AfD-re. Emellett a párt egyik EP-képviselője csak azért ült be a zöld EP-frakcióba, hogy a szélsőjobbos pártcsalád nehogy erősebb legyen a zöldeknél, EP-listájukat pedig telepakolták olyan arcokkal, akik neve náci vezetők neveire emlékeztet – csak azért, hogy ezzel megtévesszék a szélsőjobbos szavazókat.

 

Drezdában viszont a nácizós javaslatot sem viccnek szánta Aschenbach, és végül meg is szavazta a képviselőtestület 39 támogató és 29 nemleges szavazat mellett. A Zöldek, a szélsőbalos Die Linke, a szocdem SPD és a jobbliberális FDP is támogatták a Die Partei-os javaslatot, igaz, utóbbi pártnak a „nácivészhelyzet”-kifejezéssel akadt egy kis problémája. Szerintük ugyanis

 

az Európa kulturális fővárosa címre pályázó Drezda reputációjának épp nem segít, ha a náciveszéllyel kerül be a hírekbe.

 

Merjük náciknak nevezni a nácikat?

 

Az ellenszavazók között természetesen a szélsőjobbos AfD szerepelt, de nem támogatta a javaslatot a kereszténydemokrata CDU, és a jobboldali Szabad Választók (FW) pártja sem. A kereszténydemokraták szerint a javaslat ugyanis nem több, mint „szimbolikus politizálás” és egy nyelvi hiba, míg a Szabad Választók arra emlékeztettek, hogy az ilyen-olyan szükségállapotok általában a demokratikus alapjogok korlátozásával járnak.

 

Mégis, Aschenbach a Mitteldeutscher Rundfunk helyi közszolgálati csatornának adott interjújában azt mondta, „Drezdában náciprobléma van, ezzel pedig csinálni kell valamit”. Szerinte, ha valaki azt hangoztatja, hogy egyes emberek nem érnek annyit, mint a többiek, akkor a politikának is lépnie kell, és tisztáznia, hogy ez elfogadhatatlan.

 

„A politika makacsul ellenkezik, hogy nácinak nevezze a nácikat.”

 

„A sajtónak is komoly problémái vannak ezzel, mikor a szélsőjobbosok és a rasszisták már kétszámjegyű eredményekkel ülnek a parlamentben” – indokolta a Die Partei képviselője a döntést.

 

A vészhelyzetet hirdető döntés tartalma egyébként már közel sem olyan alarmista mint a címe: többek között a demokratikus kultúra erősítését, a kisebbségvédelmet, az emberi jogi küzdelmet, és a szélsőjobboldal erőszak áldozatainak segítését irányozza elő. Ezen felül „az antiszemitizmus és a rasszizmus okaira és következményeire” figyelmeztet, valamint kiáll a sokszínűség és a tiszteletteljes szolidaritás mellett is.

 

Drezda egyébként az otthona az iszlámellenes Pegida-mozgalomnak is (a betűszó jelentése: hazafias európaiak a nyugati világ iszlamizációja ellen). A városban a migrációs válságot követően óriási tüntetéseket tartott a Pegida, 27,5 százalékos eredményével pedig a szélsőjobbos AfD is a második legnagyobb erő lett idén a szászországi tartományi parlamentben. Drezdában viszont valamivel gyengébb az AfD, mint a tartományban, a városi tanács választásán csupán 17,1 százalékos eredményt értek el, ezzel a CDU és a Zöldek is megelőzték őket.

 

BORÍTÓKÉP: Pegida-tüntetés Drezdában 2015. januárjában / Wikipédia

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás