+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. szeptember 22. vasárnap, 18:37
Egy friss felmérés szerint az ország szurkolóinak több, mint a fele szavazott a radikális jobboldali pártokat tömörítő koalícióra.

Elég érdekes statisztikát hozott le a Europe Elects Lengyelországról: a 9500 ember megkérdezésével készült felmérés azt kutatta, a futballszurkolók melyik párthoz húznak akkor, amikor épp nem a kedvenc csapatuknak szurkolnak. Az eredmény szinte meglepő, de az oldalválasztás nem: a futball arrafelé is a jobboldalhoz kötődik inkább, de nem a nacionalista, konzervatív kormánypárt, a PiS, hanem a radikálisabb pártokat összegyűjtő Konfederacja koalíció a legnépszerűbb, rájuk a megkérdezettek 55,2 százaléka szavazna, szemben az Orbán Viktor barátainak számító PiS-szel, akikre csak 28 százalék menne szavazni.

 

Ez már csak azért érdekes, mert a lengyel kormánypárt előszeretettel szerepelteti a hozzá köthető sajtóban a lengyel ultra szcéna embereit, és úgy általában nincs különösebben rossz viszonyban a meccsekre összeálló brigádokkal. 

 

Bár a harmadik helyre a centralistának mondható Polgári Koalíció került (KO), de rájuk már csak az ország futballszurkolóinak nyolc százaléka szavazott, a többiek pedig bőven öt százalék alatt végeztek.

 

Ezzel ki is jön, hogy a lengyel focirajongók 83 százaléka jobboldali, ráadásul nem is a mérsékelt fajtából.
 

A lengyel fociközeg az egész térséghez hasonlóan a kommunistaellenesség köré épült már az elejétől fogva, az ország világszinten is a legkeményebbek közé tartozó huligánjai pedig az előző rendszerben többször is visszavonulásra kényszerítették a rendőrséget is. A baloldal azóta sem létezik igazán a lengyel lelátókon, ezzel szemben a radikális jobb ott is otthonra talált.

 

Ami érdekes, hogy a várttal ellentétben a Konfederacja nem az a fajta radikális jobboldal, amire elsőre tippelnénk: ez inkább egy euroszkeptikus libertariánus csoport, és bár nacionalisták is, nem sok közük van a Nemzeti Radikális Táborhoz, akik a két világháború közti lengyel fasiszta szervezeteket tekintik elődnek. Sőt, ami még furcsább, hogy a Nemzeti Radikális Tábor fel sem került a listára.

 

A statisztika azt is jól mutatja, mennyire túlsúlyban vannak ezek a nézetek a társadalom egészéhez képest: a 2019-es EP-választáson összesen 4,55 százalékot tudtak összehozni.

 

Ennek fényében érdemes megnézni a koalíció legerősebb pártjának mondható KORWiN elnökével, Janusz Korwin-Mikkevel készült interjúnkat 2017-ből. Korwin-Mikke az EP-ben főleg nőellenes felszólalásairól híresült el, de Bakó Beának azt is kifejtette, hogy Vlagyimir Putyinnal tulajdonképpen semmi baj nincs, és Lengyelország ősellensége Ukrajna lett inkább, Orbán Viktor előtt pedig nagy jövő áll, hiszen megmutatja, hogy unióellenesen is lehet élni.

 

 

FOTÓ: A Legia Varsó ultrái a németek által megölt lengyelekre emlékeznek a lelátón / Ultras-Tifo

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás