Mi kell ahhoz, hogy a lengyel kormány elálljon az EU-s költségvetés vétójától? Miért tartják törvénytelennek a jogállamisági mechanizmust? Witold Waszczykowski PiS-es EP-képviselőt kérdeztük.
A most EP-képviselősködő volt lengyel külügyminiszter, a nacionalista-konzervatív PiS színeiben politizáló Witold Waszczykowski e-mailben válaszolt az EU-s költségvetést és a koronavírus-mentőcsomagot érintő lengyel és magyar vétóval kapcsolatos kérdéseinkre. Mint írta,
A jogállamisági mechanizmus az EU-szerződésbe ütközik a PiS szerint
Waszczykowski értelmezésében azért törvényellenes a jogállamisági mechanizmus, mert az Európai Unió alapszerződéseiben nincs erre jogi alap, hiszen a tagállamoknak juttatott pénzekről az adott tagállam lakosságszáma és gazdasága, fejlettségi szintje alapján kell dönteni, nem „légbőlkapott és homályos egyéb kritériumok alapján”.
Waszczykowski felidézte, hogy a mechanizmus jogi alapjaival kapcsolatban még az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatának is komoly kételyei voltak. Ez valóban így van, sőt: a kételyekről szóló szakvélemény teljes szövegét a Tanács jogi szolgálata nem hajlandó közzétenni, ezzel kapcsolatban folyamatban egy per is folyamatban van az Európai Unió Törvényszékén.
Tusk csak azért kritizál, mert kormányt akar buktatni
Az Azonnali felidézte a lengyel kormánypárti EP-képviselőnek a legbefolyásosabb európai pártcsaládot, a német CDU-t és a Fideszt is sorai között tudó jobbközép Európai Néppártot elnöklő Donald Tusk gondolatmenetét, miszerint azoknak az országoknak, ahol a jogállam megfelelően működik, nem kell félniük a jogállamisági mechanizmustól.
Arra a kérdésünkre, hogy azért tart-e Lengyelország a jogállamisági mechanizmustól, mert valóban gondok vannak náluk a jogállammal, Waszczykowski úgy reagált: szerinte Tusk (aki korábban lengyel miniszterelnök is volt a PiS fő ellenfele, a PO színeiben) aktívan dolgozik saját országának és honfitársainak érdekei ellen, fake news-t és hamis narratívákat terjeszt. Azt írta: Tusk céljainak semmi köze a jogállamisághoz, ő csak Lengyelország konzervatív kormányára akar nyomást gyakorolni, meg akarja fosztani a lengyeleket az EU alapszerződéseiben nekik garantált forrásoktól, és destabilizálni akarja a kormányt, esetleges rezsimváltást indikálva ezzel.
Az exkülügyminiszter Waszczykowski magát a jogállamisági mechanizmust tartja veszélyesnek, hiszen szerinte a jogállamiság definíciója még nagy jóindulattal is homályos. Ez önkényes ítéletekhez és az európai balliberális mainstream által nem kedvelt kormányok megbüntetéséhez vezethet, írta.
Lengyel jogállam: nincs itt semmi látnivaló!
Néhány olyan megoldás, ami miatt Lengyelországot is kritizálják – például az Alkotmánybíróság és a legfelsőbb bírók kinevezésének módja – szerinte tulajdonképpen a német vagy a spanyol modellt követi.
Valójában az alkotmány- és legfelsőbb bírók kinevezésére vonatkozó szabályokat pont a PiS változtatta meg olyan módon, hogy az politikailag könnyebben befolyásolható legyen: ez még akkor is így van, ha a PiS kormányzása előtt 2015-ben a PO – előre látva választási vereségét – valóban jogellenes trükközéssel nevezett ki hónapokkal előre, a választás utánra alkotmánybírókat.
Arra sem tért ki a lengyel jogállamiság állapotával elégedett PiS-es politikus, hogy jelenleg a bíróságok törvények általi vegzálása olyan szinten van Lengyelországban, hogy egyes esetekben – törvény által előírt módon – fegyelmi eljárásokat indítanak bírók ellen, ha azok az EU-s jog által előírt kötelezettségeiknek eleget téve végrehajtják az Európai Bíróság ítéleteit, vagy előzetes döntéshozatali indítvánnyal fordulnak az Európai Bírósághoz.
A lengyelek a magyarokkal vannak
Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit kellene Brüsszelnek megváltoztatnia a jogállamisági mechanizmus kapcsán ahhoz, hogy Lengyelország elálljon a vétótól és az ügyben magára hagyja Magyarországot,
amíg Brüsszel le nem áll a politikai agendájának erőltetésével.
A politikus szerint egyébként széles konszenzus van a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban a lengyel kormánykoalíción belül, vagyis a politikus visszautasította azt a felvetésünket, hogy a lengyel álláspontról egyedül Morawiecki miniszterelnök, Jarosław Kaczyński PiS-elnök, vagy valamilyen más külpolitikai testület döntene.
És hogy milyen lehetőséget lát Waszczykowski a kompromisszumra? Erre tömör választ kaptunk a volt külügyminisztertől:
NYITÓKÉP: Witold Waszczykowski interjút ad az Azonnalinak 2019 nyarán. Fotó: Bukovics Martin, Strasbourg / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.